Kategória: Aktuális.

A rangsort változatlanul magas fölénnyel vezeti az amerikai Harvard. A legjobb húsz között szereplő többi (16) amerikai egyetem között olyan nevek találhatók, mint a kaliforniai Berkeley, a Princeton vagy a Yale, s csupán két európai elitegyetem, a cambridge-i és az oxfordi tudott bejutni, 4. illetve 10. helyezéssel.
A Nagy-Britannián kívüli legjobb európai intézménynek a zürichi Műszaki Főiskola bizonyult a maga 27. helyével, olyan nagy múltú intézményt maga mögé utasítva, mint a 39. legjobbnak bizonyuló párizsi Sorbonne.

Az új uniós tagországok közül hazánkon kívül csupán Cseh-, Lengyelország és Szlovénia szerepel a listán. A régióból a legjobban a prágai Károly Egyetem szerepelt, amely pontszámai alapján a lista 203–304. helye közötti intervallumba került, míg az ELTE és tőle valamivel hátrébb az SZTE a 305–401-es sávba jutott. A krakkói és a varsói egyetem szintén ez utóbbiba került, de előbbi az ELTE-től, utóbbi pedig az SZTE-től maradt le néhány szempont alapján. Az egyes tényezőkre adott pontszámaikat tekintve a magyar intézmények kicsit javítottak tavalyi minősítésükön.

A sanghaji egyetem az intézmények több jellemzőjét értékelte a rangsor összeállításakor. A szerzők megnézték, az adott egyetemen végzett diákok, illetve az ott dolgozó oktatók közül hánynak sikerült megszereznie a Nobel-díjat vagy a matematikai Nobel-díjnak is nevezett Fields-érmet. Ezenfelül megvizsgálták, az intézmény kutatói közül hány nevéhez fűződik olyan tudományos munka, amely a legtöbbet hivatkozott művek közé tartozik, illetve hány cikk jelent meg tőlük a Nature és a Science folyóiratban. Ez utóbbit pedig az egyetem főállásban foglalkoztatott alkalmazottainak számával osztották el, ha erről is rendelkezésre állt adat. A rangsor kritikusai azonban rámutatnak, hogy az túlságosan az angolszász tudományos világ folyóirataira és publikációira koncentrál, s emiatt tárgyilagossága sok esetben megkérdőjelezhető.
(vg.hu)