Kategória: Aktuális.

A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal 2007 tavaszán újra elkészítette a Befektetési Barométert, mely során vizsgálta az európai – így szűkebb régiónk – és az amerikai háztartások vagyoni helyzetét; a leggyakrabban preferált befektetési formák jelenlegi és jövőben várható pozícióját, valamint azt is, hogyan alakulnak a lakosság megtakarításra vonatkozó várakozásai. A Befektetési Barométer készítésekor 2007. március-áprilisban 15 országban mintegy 11°445 személyt kérdeztek meg.
A háztartások vagyoni helyzete Európában és az Egyesült Államokban
A háztartások vagyoni helyzetét vizsgálva számottevő változás nem következett be a legutóbbi – 2006. őszi – felméréskor tapasztaltakhoz képest: továbbra is az Egyesült Államokban nagyobb (37 százalék) az aránya azon háztartásoknak, melyek vagyona meghaladja az 50°000 eurót. Európában a megkérdezett háztartásoknak összességében 7 százaléka nyilatkozott 50ezer eurót meghaladó magánvagyonról. Míg Közép-Európában azon háztartások aránya, akik 25°000 eurónál nagyobb magánvagyonról nyilatkoztak 2 százalék, Magyarországon mindösszesen 1 százalék.

Igénybevett befektetési formák
A 2006 őszén készített felméréssel összevetve a kutatók nem tapasztaltak számottevő változásokat a magánbefektetők viselkedésében. A többség továbbra is az alacsony kockázattal járó befektetési lehetőségekben bízik. Azoknak az aránya azonban, akik megtakarításaikat rövidlejáratú betétekben kamatoztatják Nyugat-Európában 47 százalékról 39 százalékra – az évek óta mért legalacsonyabb szintre – csökkent. Ellenben jelentősen – 7 százalékról 13 százalékra – nőtt azoknak az aránya, akik megtakarításaikat kötvényben tartják.
A megtakarításaikat nem a vizsgált konstrukciókba fektetők aránya Nyugat-Európában (44 százalék) most első alkalommal közelítette meg az Egyesült Államokban jellemző arányt. A megkérdezett amerikaiak 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem invesztál egyik, a kutatásban vizsgált befektetési eszközbe sem. A megtakarított összegeket befektetők aránya Svédországban és Belgiumban a legmagasabb: itt a válaszadók 10, illetőleg 16 százaléka jelezte, hogy jelenleg egyik eszközt sem veszi igénybe pénze kamatoztatására. Közép- és Kelet-Európában a többség – 66 százalék – továbbra is vonakodik attól, hogy pénzügyi befektetést eszközöljön.
Magyarországon a kelet- és közép-európai átlagnál továbbra is magasabb – 76 százalék – azok aránya, akik pénzük kamatoztatására egyik, a kutatás során vizsgált befektetési eszközt sem veszik igénybe, bár itt megjegyzendő, hogy ez az arány a 2006 ősszel mért 81 százalékos történelmi csúcsponthoz képest csökkenést jelent.
A megtakarításaikat rövid lejáratú betétekben kamatoztatók aránya 14 százalék és ezzel ez a befektetési forma továbbra is a legnépszerűbb hazánkban. Az életbiztosításba fektetők aránya megfelel az előző időszakban tapasztaltaknak – jelenleg a válaszadók 11 százaléka ezt a pénzügyi eszközt alkalmazza megtakarításainak kamatoztatására. A többi befektetési eszköz – így részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények – iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, a nyugdíjalapokat jelenleg igénybevevők aránya pedig változatlanul 8 százalék.

Megtakarítási várakozások
A jövőbeli megtakarításokat firtató kérdésre kapott válaszok jelentős regionális eltéréseket mutatnak. Nyugat-Európában az egy évvel ezelőtt mért 37 százalékhoz képest most minden harmadik válaszadó véli úgy, hogy a jövőben kevesebbet fog megtakarítani. Mindössze 18 százalék nyilatkozott pozitívan.

Közép- és Kelet-Európában a helyzet változatlan: továbbra is nem egészen a megkérdezettek tizede gondolja úgy, hogy megtakarításai a jövőben gyarapodnak. Háromból két magyar pedig úgy gondolja, hogy az elkövetkező 12 hónapban kevesebb pénzt tud félretenni; mindössze 5 százalék számít arra, hogy a helyzet javulhat.
Az elmúlt évekhez hasonlóan most is az Egyesült Államok a legoptimistább. Míg 2005 tavaszán háromból két amerikai gondolta úgy, hogy megtakarításai növekedhetnek, addig ma minden második tengerentúli megkérdezett így vélekedik.
A felmérést a GfK Csoport készítette, a magyarországi adatokat a GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.
(BrandTrend)