Kategória: Aktuális.

A GfK LHS Healthcare divízió felmérésének egyik következtetése szerint a páciensek kevéssé, vagy egyáltalán nem tájékozottak a kezelésük során alkalmazott vényköteles szerek hasznáról.  A patikákban is korlátozott a tanácsadói tevékenység.

Ma már úgynevezett funkcionális MRI (fMRI) vizsgálatokkal igazolt tény, hogy egy márka, amennyiben észlelt haszna van, csökkenti adott termékek – így gyógyszerek – vásárlásakor is a döntés bizonytalanságát, érzelmi biztonságot és relaxált tudatállapotot, azonosságtudatot és lojalitást teremt. A hazai gyógyszer- és egészségügyi kutatási szakma szereplője, a GfK LHS Healthcare kutatói legutóbbi felmérésükben azt vizsgálták, hogy a páciensek tájékozottak-e és ezáltal valóban érzékelhetővé válik-e számukra a kezelésük során alkalmazott gyógyszerek haszna, illetve mi módon kapnak tájékoztatást a vényköteles szerekről. Különös jelentőséggel bírhat a fenti kérdések vizsgálata ma, amikor az IMS szerint évente mintegy 330millió doboznyi gyógyszer fogy és az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatai szerint éves szinten közel 150millióra tehető az orvos-beteg találkozók száma.

A tájékozódás fő forrásaiként a kutatás tesztelte az elsődleges információforrásnak minősülő betegtájékoztatókat, illetve megfigyeléseket végzett, valamint személyes interjúkat készített az orvosi rendelőkben és patikákban. 
 
Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a betegtájékoztatókban a megkérdezettek közel háromnegyede (71 százalék) számára egyáltalán nem világosak az olyan szakmai információk, mint az adott szer összetétele, 35 százalék említette a hatóanyagról, 12 százalék pedig az adott szer „családjának” tekinthető gyógyszercsoportról szóló információkat érthetetlennek. Ugyanakkor elgondolkodtató az a tény, hogy a válaszadó páciensek mintegy kétötöde számára (41 százalék) az sem derül ki ezekből a tájékoztatókból, hogy az adott vényköteles szert milyen más szerrel nem szabad együtt alkalmazni.

A betegtájékoztatókból szerzett viszonylag korlátozott mennyiségű tájékoztatásra reagálva azonban 35 százalék nem kívánt az orvoshoz további információkért visszatérni, illetve 29 százalékukban a betegtájékoztató elolvasását követően felmerülő legfőbb kérdés az volt, „hogyhogy ennyi E”-adalékot tartalmaz az adott szer.

Az orvosi rendelőkben az orvos-beteg találkozást követően a kutatók személyes interjút készítettek úgy az orvossal, mint a páciensekkel arról, hogy milyen problémát kezel az orvos és tudomása szerint a páciens egy adott gyógyszerrel. Mint az az alábbi táblázatból is kitűnik, a páciensek rendelkezésére álló információk részben korlátozottabbak – így például a páciens adott gyógyszert „szívre” szedi, az orvos azt vagy infarktus utókezelésére, vagy szívelégtelenségre, esetleg koszorúér betegségre rendeli –, részben nem fedik egymást – a páciens úgy tudja, asztmára szed gyógyszert, míg az orvos a nagyon hasonló tünetekkel jellemezhető krónikus hörghurutra írt fel gyógyszert.

Az orvos és a páciens által adott vényköteles szerrel kezelt problémáról tudott információk (az említések arányában, az adatok százalékban kifejezve)

 Orvos                                                 %  Páciens                                                            %
  Megfázás                                          20   Szívre                                                              38
 Hipertónia                                           17   Vérnyomásra                                                    25
 Szívelégtelenség                                 12    Influenzára                                                       10
 Cukor                                                   8  Köhögésre                                                        10
 Köhögés                                              8   Fejfájásra                                                           9
 Koszorúér betegség                               8  Cukorra                                                              8
 Krónikus bronchitis                                4  Asztmára                                                           4
 Fejfájás                                                3  Koleszterinre                                                       1
 Post infarctus                                       4  Nem tudja                                                           1
 Angina kivizsgálás, hypercholesterinemia, dysthymia, pánikbetegség, hasmenés, pajzsmirigy túltermelés, hasi puffadás      1                                                                             1                

                                                                
Forrás: GfK LHS Healthcare

A megkérdezés során a páciensek fele nyilatkozott úgy, hogy a számára rendelt szer eredményeképpen javulást érez, 12 százalék számára a gyógyszer jó közérzetet biztosít, 12 százalék vérnyomásának csökkenéséről számolt be, 11 százalék „még nem tudta”, az adott szer szedése milyen haszonnal jár majd számára. A válaszadók 1 százaléka jelezte, hogy a neki rendelt gyógyszer nem sok haszonnal jár, állandóan váltogatják a gyógyszereit; ugyanilyen arányban hivatkoztak arra, hogy nyugalmat, munkaképesség növekedését, biztonságot, nyugodt alvást hoz számukra az adott szer.
„Megállapíthatjuk, hogy ma Magyarországon a terápia során nagyon sok esetben pontatlan vagy hiányos információ jut el a betegekhez kezelésükről” – mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. „A gyógyszer személyes haszna nem jelenik meg a betegek számára, nem alakul ki bennük belső motiváció, ami pedig  egy terápia sikerességéhez, és az ennek során alkalmazott gyógyszerek szedéséhez elengedhetetlen.”
A gyógyszertárakban végzett megfigyelés során 92 esetből 62 esetben egyértelmű vásárlás történt, azaz a páciens pontosan tudta, hogy mit – többségében megfázás elleni és vitaminkészítményeket – szeretne vásárolni.
A páciensek 30 esetben kérték ki a patikus tanácsát, melyből 14 esetben a páciens tisztában volt a kezelendő probléma természetével. A patikus 12 esetben egy terméket javasolt, melyet a páciens meg is vásárolt, 2 másik esetben pedig felsorolta, milyen készítményeket lehet kapni, és a páciensre bízta a döntést.

(Forrás:BrandTrend) 2007.02.02.