Kategória: Aktuális.

A Figyelőnet összeállítása szerint 2007-ben a cégek 23 százaléka tervezi, hogy pályakezdőt alkalmaz, míg 2006-ban ez a mutató még 34 százalék volt. A tervek szerint a frissen végzett fiatalokat elsősorban a nagy cégek veszik fel, és a lap adatai szerint a húsznál kevesebb főt foglalkoztatók 19 százaléka, a 250 fő feletti nagyvállalatok csaknem kétharmada alkalmaz majd pályakezdőt.

OKM: nem lehet tudni mit vár a piac
A minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára decemberben a Szegedi Tudományegyetemen leszögezte: nem lehet pontosan meghatározni, milyen végzettségű munkaerőre lesz szüksége a gazdaságnak öt-tíz év múlva, ugyanakkor alapos elemzések készülnek a témában. A felsőoktatási reform egyik alapvető célja a munkaerőpiaccal való jobb együttműködés. Manherz Károly elmondása szerint ezekbe az irányokba próbálnak hatni a jövő évre érvényes, az állami finanszírozású képzéseket érintő országos keretszámok. A képzési arányok ugyanis túlzottan eltolódtak a bölcsészet-, gazdasági és társadalomtudományok, valamint a pedagógia felé, erős igény van viszont a műszaki, természettudományos és informatikai képzések növelésére, az orvosképzés szinten tartására � hangsúlyozta a szakember a felsőoktatási reformról tartott országos vitafórumokon.
Manherz Károly a munkanélküliség speciális formájaként említette azt a jelenséget, mikor a diplomások nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. "A tömegképzés eredményeképpen nem ritka, hogy jogi végzettségű fiatalok olyan állásban helyezkednek el, amelyhez egy államigazgatási főiskolai képzés is megfelelő lenne" – tette hozzá a szakállamtitkár.

A piac határozza meg mi és ki kell neki
"Sokszor azt halljuk, hogy nem lehet tudni, mire lesz szüksége a munkaerőpiacnak három-négy év múlva, ezért a felsőoktatásnak nehéz felkészülni rá. Pontosan senki sem tudhatja, de ha egy felsőoktatási intézmény a munkaerőpiac minden rezdülését követi, tud alkalmazkodni annak változásaihoz" – mondta el a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola oktatási rektorhelyettese. A Károly Róbert Főiskolán azért vannak szerencsés helyzetben a hallgatók, mert egy adott szakra veszik fel őket, és azon belül választhatnak szakirányt.  Ha módosul a piac igénye, a Károly Róbert Főiskola – a munkaerőpiac szereplőinek bevonásával – új szakirányokat dolgoz ki és indít, így a hallgató válthat szakirányt, akár szakot is – tájékoztatott Helgertné Dr. Szabó Ilona.
A szakember azt is elárulta, hogy a gyöngyösi intézmény nemcsak tájékoztatja a felvevőpiacot, hanem a szakok, szakirányok tantervének kimunkálása, a tananyagok összeállítása is a piaci résztvevők segítségével történik. "Több esetben ők mondják meg, hogy mit tanítsunk a hallgatóknak, amire majd nekik szükségük lesz" – hangsúlyozta Helgertné.

(Forrás:BrandTrend) 2007.01.20.