Kategória: Képes hír és Szubjektív.

Admin kategória: Képes hír.

Klasszikusan, aki elsőként lép be a kocsmába – mint például az Uber –,  kapja a legnagyobb pofont, és valami hasonló történik ma sok országban – nemcsak Magyarországon. A második vonalban pedig készülődnek a versenytársak. Érdekes módon, sokan autókonszernekkel karöltve. A Mercedes-Benz applikációja, a mytaxi már több országban jelen van Európában, az Uber riválisánál, a Gettnél pedig már be is szállt a Volkswagen. Tehát rugaszkodjunk el kormányunktól, és tekintsünk rá távolabbról erre a témára.

Az USA-ban már erég egy új  globális civilizáció csíráiról beszélnek. Itthon ezt nem nagyon értette senki, amíg meg nem jelent az Uber. Hirtelen érthetővé váltak a várható változások akkor, amikor társadalmi, szakmai, jogalkotási és jogalkalmazási  kérdések merültek fel.

A mai versenyszektorban is a vállalatok gyártóból egyre inkább szolgáltatóvá, „tudás megosztóvá” szeretnének nőni, viszont mindezt azért, hogy saját rendszerüket az új játékszabályok szerint restaurálják.

Bár látszólag ez az új kollaboráción alapuló társadalom kommunisztikus jegyeket hordoz, vannak vállalatok, akik „kicsiben” már hasonló modellben működnek. Velük próbálnak minden szektorban nagy vállalatok kollaborációra lépni, így nemcsak a személy-szállítás, hanem a biztosítási szektor is ezt az utat járja, hogy az új típusú kockázati kalkulációkhoz start-upokkal kooperálnak. Márkáknak, mint a  Facebook-nak, vagy  a Google-nek sikerült, hogy emberek milliárdjai számára működővé tették a megosztáson alapuló gazdaság virtuális működési modelljét.

Mindeközben, ha csak ma reggel a híreket olvasva különböző világok egymás mellett élését tapasztaljuk, amelyek láthatóan, alapvetően  különböző fejlődési szakaszokban vannak. Törzsi konfliktusokat, vallási háborúkat, más világrészeken rég meghaladott területfoglaláson alapuló vitákat, nemzeti identitáson alapuló háborúkat, természeti erőforrásokért folyó konfliktusokat szemlélhetünk egyszerre. Közben van egy része a társadalomnak, a millenniumi generáció, aki együtt fejlődik a technológiával, és más  összefüggéseket lát. Azzal a tudással rendelkeznek, hogy hogyan függenek össze a dolgok az egész világon. Ez a generáció fog belenőni ebbe az új típusú versenybe.

the-sharing-economy

Azt mondják, a sharing economy már nem kapitalizmus, hanem együttműködés, mert az elmúlt időszak egyre több innovációja jön a versenyszektoron kívülről. Az internet a Pentagon fejlesztése, az iPhone szinte összes alkatrészének fejlesztése nyilvános pénzből finanszírozott innovációként született. Vagy nézzük csak az új generációt, aki megoszt blogokat, saját zenéket, nyílt forráskódú szoftvereket. A verseny marad, legfeljebb, nem vállalatok, hanem megosztók versenye lesz. Hogy ettől tisztább lesz-e a verseny, mint ma, ez egy jó kérdés. Hisz a sharing economy lényege nem a lehetőség az adómegkerülésre, ami felületes szemlélőnek látható.

Tehát nem mindig érdemes ezeket a történéseket napi politikai csaták és frusztrációk szemüvegén keresztül nézni. A sharing és peer-to-peer alapú vállalatok Angliában például erős támogatottságot élveznek, ami nem a reguláció hiányát jelenti, és 2025-re egy 50%-os piaci részt jósolnak az ilyen típusú vállalatoknak.

A következő kihívás láthatóan a magyarországi törekvések példáján az – ami ma már nálunk is megélhető lett –, hogy sikeres lesz-e az állam, a régi és az új márkák párbeszéde. Erről is szól Kőszegi András és dr. Jánosy Zsuzsanna BRANDING DIALOG című könyve. Márkákról és a világról.
(BrandTrend)