Léder László olyan mítoszokat azonosított, amelyek nem csak az apáknak nehezíti meg, hogy elhelyezzék saját magukat a családban, de ezek tisztán látásával az anyáknak is könnyebb lenne megtalálni a szerepüket. Az első és legfontosabb tény, hogy „elapátlanodott a társadalom”, az apák kiesése teljes mértékben a modern társadalom hozománya. Hiába jelent meg a hatvanas években számos tanulmány, amely előre vetítette ezt a jelenséget, igazi lépések nem történtek ennek megelőzésére. Csak mostanában kezdett el nagyobb figyelmet kapni ez a terület. Például egy 2016-os német Apa-riport adatai szerint a megkérdezett apák 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többet foglalkozni saját gyermekével, mint amennyit vele tette édesapja. A válaszadók 79 százaléka mondta, hogy több időt szeretne családjával tölteni. Ebben viszont fontos szerepe van a munkahelyeknek is.
„Nagyon erősen él még sokakban az, hogy az apa első számú feladata a kenyérkereset. Ahogy az igényeken is látszódik, ezen fontos lenne változtatni, a gyermeknek ugyanis mindkét szülő jelenlétére szüksége van, ha például mindkét szülő rugalmasan dolgozhatna, akkor mindketten arányosabban részt vehetnének a gyermek életében. De ha már részvételről beszélünk, egy válás esetén fontos, hogy a gyermek mindkét szülőjével azonos időt találkozhasson. Egy 148 ezer fős svéd kutatás igazolta, hogy az ép családokban nevelkedett gyermekek után a váltott elhelyezésben felnövő gyerekek a legegészségesebbek” – mondta el Léder László.
Az apai részvétel következő sarokpontja a „hogyan legyek jelen”, vagyis, hogy mi is az apa dolga a családban. A kutatások megerősítették, hogy létezik apai ösztön, és az apák is drámai hormonális változáson mennek keresztül a várandósság ideje alatt, sőt az apa és gyermek közötti érzelmi szövetség kialakítása is ekkor kezdődik el. A születés utáni első 1000 nap pedig különösen fontos a gyermek és apa közötti érzelmi kötődés elmélyítésében.
„Nagyon fontos, hogy apa, ne a második anya legyen. Találja meg a saját nevelői stílusát, a gyereknek jót tesz, ha apa másként csinálja ugyanazokat a dolgokat, sőt a két stílus erősítheti egymást. A saját stílusukat megtaláló apák sokkal jobban érzik magukat ebben a szerepben és motiváltabbak is lesznek. Ehhez kapcsolódik az a gondolat is, hogy egy apának vajon kemények kell-e lennie. A rövid válaszom, hogy nem. A szabályok betartása ugyanis nem keménységgel érhető el, hanem szeretettel való egyengetéssel, és ez nem apai, hanem szülői feladat. A kutatások szerint egyébként az apák egyáltalán nem nevelik keményebben a gyerekeiket, mint az anyák” – tette hozzá a szakember.
Az APA magazin második alkalommal rendezi meg az Év Apája díjátadót, ahol „Cool Apuka”, „Hős Apuka” és „Sportos Apuka” kategóriában is várják a nevezéseket. Újdonságként idén az „Inspiráló Nagypapák” kategóriában is lehet jelölni a családok idősebb tagjait.
Az Év Apája díjra 2019. július 29-ig lehet jelöléseket leadni a következő linken: https://www.apamagazin.hu/apa2019/