Kategória: Márkás beszélgetések.
Admin kategória: Márkás beszélgetések - kerekasztal.

BrandTrend
A dizájn a tartalom otthona, a tervező sajátja, és kiindulópontja egy új utazásnak, amikor a házat, a logót, vagy bármilyen más dizájnt megveszi egy ügyfél. Hogyan érez egy jó tervező az alkotási folyamat során?

Jed Biliran, dizájner, Fülöp-Szigetek

A tervezés folyamatát nagyon nehéz leírni, főleg ha úgy próbálom elmagyarázni, hogy mások is megértsék.
A folyamat ugye általában egy ötlettel indul, egy halvány, homályos képpel a fejemben.  Aztán amikor elkezdek rajzokkal és vázlatokkal dolgozni, a kép a fejemben egyre tisztább és tisztább lesz, egészen addig, amíg végül elérkezek egy végleges formához és dizájnhoz. Ekkor, az alap dizájn kidolgozása közben úgy érzem, hogy egy önmagamból letört kis darab van előttem. Olyan érzés, mintha a lelkem egy darabját fogtam és formába öntöttem volna. Én vagyok, és mégsem én vagyok, olyan mintha a gyermekem lenne. Aztán többször is átdolgozom, finomítok rajta. Mintha gondoznék valamit, ami növekszik, olyan, mint elültetni egy magot és figyelni, ahogy növénnyé érik. Végül, amikor a terv eléri a végső stádiumot, elkezdek büszke lenni rá. Amikor elkészül a terv, szinte mintha egy szobában állnék, velem szemben  a dizájn, ami ekkor úgy érzem, hasonlít rám. A dizájn a tükörképem, vagy inkább a képmásom. Bár a design az ügyfelek kívánságainak figyelembevételével készül, mégis azt fejezi ki, hogy ki vagyok én, hogy milyen dizájner vagyok jelenleg, és hogy éppen milyen gondolatok foglalkoztatnak, ugyanakkor a kész design már egy önálló teremtmény. Elbúcsúzom tőle és a megörökített ötlettől, s engedem, hogy megtalálja a  helyét a világban.

Hogyan látod a dizájn és a funkció kapcsolatát? Mennyire mehet a forma a funkció rovására? Lehetséges, hogy a jó dizájn figyelmen kívül hagyja a funkciót ?
Legtöbbször rosszul gondolkodunk a dizájnról és a funkcióról. A dizájn ugyanúgy magában foglalja azt, hogy valami hogyan működik mint azt, ahogy kinéz. A dizájn és a funkció kéz a kézben kellene, hogy járjanak, mivel gyakorlatilag ugyanannak az éremnek a két oldalát jelképezik.
Ha valami jól néz ki, de nem működik, az ugyanolyan rossz, mint valami, ami működik, nem szerethető vizuálisan. Például ha a Facebookot inkább a Felhasználói felületek érdekelnék, az oldal csak a barátaid képeit tartalmazná, nem lenne „tetszik”, „megosztás” és „hozzászólás” funkció; csak egy egyszerű galéria lenne és semmi más. Ugyanígy, ha a Facebookot inkább a linkek és a szövegek érdekelnék, az oldal úgy nézne ki, mint egy unalmas, kódokból álló fal.
Kivételes  dizájnt csak kivételes forma és funkció kombinációjával lehet elérni.
Az épületek egyre és egyre okosabbak, ugyanakkor egyre több energiára, több elektromosságra van szükség, hogy az összes intelligens funkciót el tudják látni. Fenntartható a látszólag smart megoldások beépítésének trendje? Mit jelent Neked a fenntartható építészet?
Igen, a legtöbb épület egyre automatizáltabb, és egyre több elektromos rendszert foglalnak magukba. Ahogy én látom, ezek az épületeket csak akkor tarthatjuk fenntarthatónak, ha költséghatékony technológiával készülnek, és minimális káros hatással vannak a környezetre. Ugyanakkor más módok is vannak fenntartható építészetre, amikhez nem kell high-tech megoldás: az olyan dizájn megoldásokra gondolok, mint a természetes megvilágítás vagy a passzív hűtés a fenntartható építészet alapelvei.

jed

Meghatározza a dizájn, hogy milyen anyagokat lehet használni egy építkezésnél? Leszűkíti a fenntartható építészet az épületnél használható formák széles skáláját? Lehet egy klasszikus formákkal rendelkező épület fenntartható?
Az építészeti tervezést számos faktor befolyásolhatja. Legtöbbször természetesen a funkció a meghatározó, egy irodai épületet máshogy kell megtervezni, mint például egy iskolát. Egy másik kulcstényező, ami erősen befolyásolja a dizájnt, az a környezet. Az építészetben használatos különböző anyagoknak megvan az alkalmazásra megfelelő helyük és az éghajlat, ahol érvényesülni tudnak.
A fenntartható építészet nem egy korlátozott kiterjedésű típusa az építészetnek. Az építészet bármilyen formáját fenntarthatónak lehet tekinteni, amíg energiatakarékosan van megtervezve és nincs káros hatása a környezetre.
Ebben az értelemben a klasszikus épületek is lehetnek fenntarthatók. A legjobb példák ilyen épületekre az új, neoklasszicista építészet körébe tartozó építészeti alkotások.

A munkád során meghatározó a társadalom és a környezet, amelyből érkeztél? A TED konferencia beszédein és ötletein keresztül Ön amerikai és európai gondolkodókat is meghallgat. Melyek a leginkább meghatározók a tervezésnél? Hogyan gyűjt különböző világokból és környezetekből érkező gondolatokat?
A világ ma folyamatosan és nagyon gyorsan változik. Nem számít, hol vagy, nem hagyhatod figyelmen kívül a tényt, hogy tíz, öt, vagy akár egy év alatt sokat változnak a dolgok.
Ennek fényében a legjobb, amit tehetünk ennek a bolygónak a lakóiként, hogy naprakészek maradunk. A régimódi gondolkodás hosszabb távon nem mindig segít minket tovább. Bárhol kipattanhatnak olyan új ötletek, amik forradalmasítják az életünket. Az, hogy egy ötlet máshonnan jön, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem működhet ott. ahol Te vagy, akár a világ túlsó felén. Nyitottnak kell maradtunk ezekre az ötletekre ahhoz, hogy esélyt adjunk arra, hogy legyen hatásuk.
„Ötletek, amiket érdemes megosztani”, ez a TED mottója és ezért hiszem, hogy az egyik legjobb hely arra, hogy naprakész és jól informált maradjak azokról az ötletekről, amik végül a világunkat formálják majd.

Honnan nyersz inspirációt? Ha valaki házakat tervez, nem mindig inspiráló, ha csupán házakat nézeget. Van, aki állatok, növények, ősi kultúrák megfigyeléséből, vagy bármi másból nyer ihletet.
Amikor építészettel foglakozom, általában az organikus építészetet kedvelem. A természet régebb óta van itt, mint mi, így a különböző ötletek, formák és gondolatok, amiket a természetben látunk, csak azért vannak jelen, mert már kiállták a természet próbáit. Ha ezeket az elemeket be tudjuk építeni a gyakorlatba, számtalan gondot könnyen megoldhatunk, amivel manapság küzdünk, különösen a dizájn terén.
Ahogyan korábban is mondtam, az ötlet, az inspiráció bárhonnan jöhet, és mindenhol ott van a világban. Ezek az ötletek nem csak papírra lehetnek írva, vagy egy weboldalon megosztva, de elbújhatnak dalszövegek mögött, vagy különböző nyelvű filmek és animációk képkockáiba lehetnek belszőveve. A „Harry Potter”-ben olyan értékeket láthatunk, mint a barátság és a kitartás, de ugyanezeket megtaláljuk az olyan filmekben , mint a „Fullmetal Alchemist: Testvériség” vagy a „Naruto”. Kisírhatjuk a szemünket olyan filmeken, mint a „Titanic”,  de ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ne tehessük meg ugyanezt a  “Your Lie in April”(Shigatsu wa Kimi no Uso), a “5 Centimeters per Second”,  a “Your Name”(Kimi no Na Wa), és a  “A Silent Voice”(Koe no Katachi). nézésekor. Az, hogy bármelyik ezek közül olyan nyelven vagy helyen játszódik, amit nem ismersz, nem jelenti azt, hogy az ötletek távoliak.
Néhány ötlet nem mutatja magát könnyen. A mi felelősségünk, hogy útra keljünk, és megkeressük őket.

Az országodban manapság sok a természeti, szociális, és a politikai krízis. Hogyan gondolkodik erről egy új generációs tervező, mint Te? Jobb otthon maradni és kiváló dizájnnal példát mutatni, vagy az a jobb, ha külföldön mutatja meg valaki a  tehetségét, nemzetiségét és forrásait? Zaha Hadid Bagdadban született…
Ahhoz, hogy tervezőként változást ösztönözzek, nem kell feltétlenül politikába bonyolódnom, hiszen az nem szakterületem. A dizájn területén szeretném magam érvényesíteni, ezért ezen a területen kell nagyságra törnöm.
Hogy ezt hol érem el, nem feltétlenül számít, amíg tisztában vagyok vele, hogy milyen személyiségként, milyen értékek képviselőjeként akarok megjelenni. Előre kell menni, ki kell állni, amiről hiszem, hogy helyes és jó példaként ott állni , akkor is, ha ezt csak tervezőként tehetem. Ha ezt teszem, az emberek más területekről, akik lehetnek akár orvosok, tudósok, vagy  politikusok, követik majd a példámat,  kiállnak, amellett, ami helyes, és ők is mindent megtesznek azért, hogy a legjobbak legyenek a saját területeiken. Végül is, ahogy Tom Peters mondta, „A valódi vezetők nem követőket teremtenek, hanem még több vezetőt”.

jed2

Milyen visszajelzések a kellenek ahhoz, hogy tudd, igazán kreatívat terveztél? Melyik visszajelzések a legfontosabbak? A közeli rokonoké és barátoké, vagy inkább külső szemlélőké, ügyfélé vagy professzoré?
Mindenki  obejktív visszajelzése számít, mert mindenki egyéni, sajátos módon reagál a dizájnra. Végül is, ha a dizájnt a való életben használják, valószínűleg bárki láthatja, attól függetlenül, hogy milyen ember vagy mi a munkája, és hogy hogy reagál a dizájnra, meghatározza, hogy hogy fog reagálni a dizájn által képviselt márkára vagy üzletre. De egy ember véleménye nem változatja meg, ezt akkor sem, ha ez egy tervezet, vagy már kész van és használják.

A nagy kreatív ügynökségek szenvednek és haldokolnak, a kreatív közösségi felületek sok esélyt adnak a tehetség megmutatására, ezzel nagyobb versenyt hozva létre. Mennyire játszanak szerepet az ilyen kreatív közösségi felületek, mint a freelancer.com a te személyes munkád szempontjából ?
Szerintem, ami hátráltatja a kreatív ügynökségeket az az, hogy munkatársaik már nem adnak teret a változásnak, fejlődésnek. Ezek a munkatársak általában kötelesek a cég kialakított stílusát és művészeti irányát követni, ezért nem próbálnak ki különféle stílusokat és nem fejlesztik a tervezési készségeiket, ezzel elfojtva legnagyobb lehetőségeiket. Ha olyan csoportba kényszerítik őket, ahol csak hallgatnak, és bár kreatív területen, de csak  teszik a dolgokat, ahogy azt kérik tőlük, az helyett, ahogy ők a legjobbnak találják, kevés az esélye, hogy maguktól tanuljanak valami újat.
Hasonlóan, amit igazán szeretek szabadúszóként az a határtalan szabadság a tervezés terén. A közösségi felületeken keresztül, mint amilyen a freelancer.com, bemutathatom a tehetségemet, miközben felkínálom a tudásomat, mint szolgáltatást. És mert szabadúszó vagyok, teljesen szabadon fordulok olyan irányba, amilyenbe csak szeretnék, és van terem különböző művészeti stílusokat és tervezési folyamatokat felfedezni és elsajátítani, ezzel feszegethetem a határaimat és tanulási lehetőségeimet, és ez az, ami minket, szabadúszókat versenyképessé tesz a nagy kreatív ügynökségekkel szemben.

Változó paradigmák idejét éljük. A digitalizáció, a hatalmas adatmennyiségek, és egy új generáció. Egyúttal a vallások harcolnak egymással, mint a Te országodban a katolikusok és a muszlimok együtt élnek, a migráció pedig robbanásszerűen növekszik. Ugyanakkor a régi gondolatok egy stabil Európáról már nem érvényesek, és sok olyan ország van, mint Szingapúr, Szaúd-Arábia, és a „Goldman Sachs Investment bank és a közgazdász Jim O’Neill által egy tanulmányban „következő tizenegy” országnak nevezett ország, amelyről úgy gondolják, hogy a 21-ik században a világ legnagyobb gazdaságai között lesznek – és a Fülöp-szigetek ezek között van. Milyen hatásai vannak ennek a sok változásnak? Neked, egy fiatal Fülöp-szigeteki tervezőnek ez több szabadságot, fenntarthatóbb gondolkodást, vagy több egzisztenciális kérdést jelent?
Igen, a világ tényleg nagyon gyorsan változik. Ez azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel születnek új ötletek, trendek és gyakorlatok, amik bárhol, bármikor felbukkanhatnak. Nekem, mint tervezőnek ez azt jelenti, hogy naprakésznek kell lennem a tervezővilág különböző eseményeit illetően. Nyitottnak kell lennem az új stílusok és trendek felé, különben lemaradok.
A mai világ változásai azonban azt jelentik számomra, hogy a jövő egyre bizonytalanabbá válik. Ahogy kultúráink és vallásaink összecsapnak, új összefüggéseket találunk a békében és a káoszban; néhány ország bizalommal és könnyedséggel növekszik és fordul egymás felé, többet működik együtt egymással, míg más országok ellenségessé válhatnak félreértéseik és ellentétes nézeteik miatt.
Amikor erre gondolok, egy kissé nyugtalan leszek a jövővel és azzal kapcsolatban, hogy mi jöhet még. De megtanultam, hogy csak lazítani kell és hagyni kell, hogy az élet menjen tovább, a dolgok megtörténnek akár akarjuk, akár nem, és nagy valószínűséggel nem tudunk mit tenni. Az élet és a jövő olyan, mint egy hullámvasút, ahol nem látjuk, mi van előttünk, és csak élveznünk kellene az utat.

A tegnapi siker nem garancia a holnapi sikerre. A forradalmi változást hozó építészek képesek voltak halhatatlan tervek és új ötletek megvalósítására. Ön mit, milyen értéket szeretne átadni a szakmájával, házak tervezésével?
Valami, amit igazán el szeretnék érni az az, hogy egy olyan mozgalmat ösztönözzek az építészek és a tervezők között, amely nem fél szabadon felfedezni. A legtöbb mai építész csak másokat másol ahelyett, hogy egyedi stílussal állna elő. Ahogy én látom, hatalmas elvesztegetett potenciál, amikor  kreatív emberek csak a trendeket másolják. Pont úgy, ahogy az iskolában, a cél a tanulás lenne, nem pedig hogy átmenjünk a vizsgákon. Végtelen számú lehetőség és ötlet van a világban, arra várva, hogy a következő kreatív elme felfedezze. Ahelyett, hogy mások nyomában járnánk, meg kellene tanulnunk a saját utunkat járni.

Nagyon köszönjük.
(dr. Jánosy Zsuzsanna, Kőszegi András, BrandTrend)