Kategória: Márkás beszélgetések.

Admin kategória: Márkás beszélgetések - kerekasztal.

Meggyőződésünk, hogy ha „vezető személyiségek” jönnek össze egy neves és inspiráló kongresszuson és személyesen is találkoznak, akkor új gondolatok, utak és ötletek születnek. Mi a jelentősége a kongresszusnak a digitalizáció világában, ahol online platformokon is van lehetőség „találkozásra”?
Hans-Willy Brockes
: A számok önmagukért beszélnek: minden „relevánsnak” számító kongresszuson fontos döntéshozók vesznek részt. Akkor tekintünk egy kongresszust relevánsnak, ha a következő három kritériumot teljesíti:

  • Az ágazat döntéshozói számára fontos és aktuális, ugyanakkor szakmai szempontból is jelentős témák és tartalmak merüljenek fel.
  • Neves márkák és sportszolgáltatók szolgáljanak referenciaként a kongresszuson.
  • Jó hálózatépítési lehetőségeket kell kínálni, hogy lehetőség nyíljon személyes kapcsolatok kialakítására.

A közösségi média (még) nem tudja biztosítani ezt a három tényezőt.

A sport, különösen a labdarúgás egy olyan téma, ahol a társadalom minden része jelen szeretne lenni. A sport sok mindent megmozgat a világban, ezért ez társadalmi és gazdasági szempontból fontos témának minősül. Mit gondol, a sport mely területein lenne fontos, hogy klubok, szponzorok, illetve a média között párbeszédet folytassunk?
A sport és a szórakozás társadalmilag különösen fontossá vált és egyre fontosabb is lesz. Véleményem szerint ennek különböző okai vannak, mint például az, hogy nyugaton a vallás vesztett a jelentőségéből, és máshol ugyanígy a vallások inkább elválnak egymástól, mint egyesülnek. A sport egyesít, továbbfejlődési lehetőségeket és az emberek folyamatos találkozását teremti meg. Ezért különösen fontos, hogy a sportszponzorálásban szerepet vállalók „érzelmekkel” lássák el a márkákat. A nagy sportesemények és a professzionálisan űzött sport munkahelyeket teremt és növelik a városok, régiók és országok vonzerejét.

Milyen befolyása, milyen hangsúlyos jelentősége van a sportra vonatkozó digitalizációnak, hogyan gyakorol egymásra kölcsönösen befolyást a sport és a digitális változás, különösen a média területén?
A digitalizáció kapcsán három témát különítünk el:

  • A média és a sportfogyasztás digitalizációja
  • A sport digitalizációja
  • Digitális sportágak és műfajok

A médiában végbemenő digitalizáció ahhoz vezetett, hogy a TV és a rádió mellett online élő sportadásokat is kínálnak. Az újságok és más nyomtatott média ebben már elvesztette aktualitását. Ezeknek inkább az események háttere mögött zajló hírekre és információkra kell koncentrálni. Az olyan felhasználók által generált tartalmak, mint a közösségi média, vagy olyan platform, mint a Transfermarkt.com egyre fontosabbá válnak. Hirdetések és reklámok helyett a márkák egyre inkább ilyenekbe és ezekhez hasonlókba fektetnek be.

Fitnesz és más digitális edzést és versenyt segítő alkalmazások gondoskodnak az optimalizálásért és fokozzák a sporttal kapcsolatos élményt. Izgalmas lesz megtapasztalni, mely technológiák és koncepciók érvényesülnek a jövőben. Az élsport és tömegsport ebből szintén profitálni fog.

Az e-sport, vagyis a professzionális szinten való sportjátékok űzése, robbanásszerűen növekszik. A számok kimagaslóak, az ESB marketinges hálózat ehhez kapcsolódóan röviden a következőt tette közzé. A SuperData Research 892 millió USA dollárra értékeli a globális e-sport piacot 2016-ban. A legnagyobb sereghajtó a Sponsorship & Advertising (661 millió USA dollárral). Más sportágakkal összehasonlítva az e-sport viszonylag jelentéktelen, azonban egyúttal a legnagyobb növekedési rátával rendelkező is.

Az e-sport azonban a sok sportág közül csak egy. A repülőgépes szimulációt ugyanolyan teljes értékű virtuális sportágnak tekintem. A virtuális hegymászás pedig szintén csak a sok példa egyike.

hans-willy-brocks

A konferencián (Sport und Marke) a sport világában ismert szereplők is jelen lesznek, neves képviselőkkel és remek prezentációkkal. Úgy véli, hogy a prezentációk keretein belül minden „valódi” tényt és titkot felfednek, amelyek a kulisszák mögött zajlanak? A klubok tehát a saját szakértelmükből élnek?
Ebben nem vagyok annyira biztos. A mai fejlődés sebességével mindenki a saját tapasztalataiból és ezeknek a tapasztalatoknak a cseréjéből profitál. A kereskedelemben is hasonló a helyzet. Az áruk cseréje mindkét fél számára előnyös. Különösen a hibákból lehet tanulni. Azt állapítjuk meg, hogy a menedzsereket ma már készek arra, hogy erről beszéljenek.

Lát esélyt arra, hogy Svájcból és Ausztriából olyan sportklubok és sportszemélyek kerüljenek ki, mint például a Juventus vagy Beckham? Melyek a gátlást jelentő vagy a pozitív tényezők ezek kapcsán?
Ha helyesen értelmezem a kérdést, akkor leszűkítve most csak a labdarúgásról beszélünk. A síelést illetőleg nem lenne releváns a kérdés, hiszen Svájc és Ausztria a világcsúcson áll. A futball gazdaságilag úgy működik, mint egy kereskedelmi rendszer. A csapatok tulajdonképpen olyanok, mint a kereskedelemmel foglalkozó ügynökségek, amelyek az árut, vagyis a játékosokat jó áron megveszik, „kiképzik” és utána jó esetben drágán eladják. Ezt a kereskedelmi rendszert különböző szintekre lehet felosztani. Vannak, akik a lehetőségeiken belül pénzügyileg jól működnek. Mások azonban úgy vélekednek, hogy a megfelelő trénert és a játékost azért veszik meg, hogy a sport területén sikert érjenek el, így ez majd megold minden (pénzügyi) problémát. De ez az elképzelés teljesen abszurd és sok olyan angol klub fog kudarcot vallani, akik így vélekednek.

Ha egy svájci vagy osztrák klub megérti ezt a rendszert és professzionális marketingstratégiát használ, erős alapokon lévő márkát építhet ki, ilyenkor pedig már nem fog többé függeni a sportban elért sikerekről. Erre nagyon jó példa szerintem az FC St.Pauli német klub vagy Svájcban az FC Basel, amely „prémium minősítésű klubot” hozott létre. Ezek a klubok olyan játékosokat és bajnokokat képeznek ki és adnak el nagy nyereségekkel, amivel ezzel egyidejűleg a klub erős alapokon lévő márkáját épít ki és kiválóan a piacra tudja magát vinni.

Látjuk a tendenciát, ahogyan a szponzorok gyakran a sportklubok “márkáját”  elnyomják, mint például a Red Bull esetében. A Red Bull Salzburg után a német Bundesligába is sikeresen betört. Akár ez esetben is látható,  hogy a szponzorok törekednek arra, hogy akár  a sportklubok neveibe is bekerüljenek. Mit tegyenek a sportklubok és a hagyományos klubok azért, hogy megőrizzék az egyensúlyt, ne veszítsék el saját értéküket, vagyis úgymond ne veszítsék el a saját sportklubjuk hírnevét?
Véleményem szerint ez nagyon polemikus kérdés. Nem volna igaz az, hogy mindenütt, ahol a szponzorok névhasználati jogot vásárolnak maguknak, azt azért teszik, mert a menedzsment nincs abban a helyzetben, hogy a név megvásárlása nélkül „gazdaságilag túléljen”? A vizsgálatok szerint ez egyébként a rajongók csupán egy részét zavarja, különösen az ultrákat és a „tradicionalistákat”. Amit a Red Bull Lipcsében és Salzburgban hozott létre, azt az ottani rajongók nagyon megbecsülik. Vegyük alapul Lipcsét. A városon jelenleg euforikus hullám vonul át. A Red Bull az egyetlen futballerődnek és a DFB (német labdarúgó-szövetség) alapítóvárosának ismét első osztályú labdarúgást nyújt. Egyik korábbi NDK-s csapatnak sem sikerült még ez ilyen jól. A pénz csupán egy ok, a csapatok közti gazdálkodással ellentétben egy jó menedzsment véleményem szerint sokkal többet hoz!

Mi lenne a következő vitaindító program a konferencián, mi foglalkoztatja jelenleg Önt és a sport világát, a márkát és a média világát, amelyet témaként be lehetne építeni a konferenciába?
Nagyon örülök Willi Lemkének a SPORT.FORUM.SCHWEIZ-tól. A Werder Bremen korábbi menedzsere ma az Uno általános titkárságának sportért és annak fejlődéséért és békéjéért felelős szaktanácsadója. A szaktanácsadó a sport hitelességéről, mint a cél eléréséhez való eszközről ad elő, és arról is szól, hogy a sport hogyan segítheti a fenntartható fejlődést.
(BrandTrend)