Kategória: Márkás beszélgetések.
Admin kategória: Márkás beszélgetések - kerekasztal.

A 2012.02.08. BrandTrend “Mi a helyzet?” beszélgetés írott változata.

Kőszegi András:
Az utóbbi évben azt mondják, hogy ami mindent visz az tulajdonképpen az okostelefon. Itt elérkeztünk a kütyük világába, de a kütyük nem önmagukért valók, hanem mindig üzleti alkalmazásról vagy fogyasztókról beszélünk. A mai fogyasztó nagyon egyszerűen működik – főleg  a fiatalok -, legyen valami nagyon-nagyon kényelmes, élmény legyen benne, és ha lehet akkor legyen mindez ingyen. Ebbe az elvárás körbe, ebbe a kütyüvilágba, ahol azt mondják az okostelefon mindent visz, hogyan illeszkedik bele a táblagép? Tulajdonképpen a táblagép egy kicsit nagyobb, mint egy okostelefon, és egy kicsit kisebb, mint egy laptop. Zsebbe még nem rakhatom, viszont nem is nagyon tudok vele feltétlenül telefonálni  – legalábbis elég hülyén néz ki az ember a fülén egy ilyen szerkezettel -, mi az amitől ilyen hihetetlen népszerűvé válik ez az eszköz?

Dén Mátyás András:
Hát hogy nagyobb, mint egy telefon, meg hogy kisebb, mint egy laptop. Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy maguk a gyártók is eléggé kísérleti fázisban vannak. Ma találunk 5 collostól 11 collosig tableteket a piacon. Az 5 collosok inkább egy mobiltelefonra hasonlítanak, ami egy nagyra nőtt mobiltelefon, a 11 collosok pedig kvázi egy kisebb laptop, netbook kijelzőjének méretében hozza azokat a funkciókat csak érintőképernyőn, amiket egy tablettől úgymond megszoktunk – ha lehet így fogalmazni, bár ez a megszoktunk ez egy picit elnagyzolt. Nincsenek erre egzakt statisztikák, de hát nem véletlenül állunk úgy, hogy az iPad1 immáron 3 éve jelent meg. Magyarországon a tablet tulajdonosok száma nem nagyon tehető még 30 ezer fölé. 20-30 ezer között állhatunk most, erre publikus adatok vannak ugyan, de nem feltétlenül egzaktak, meg nem feltétlenül tükrözik a valóságot.
Hogy mire jó? Amivel tavaly próbálkoztak az főleg a játék volt, mint propozíció. Hogy mennyire jól lehet vele internetezni, vannak rá milyen jó alkalmazások, és egyébként játszani lehet vele. Ahogy a számok is mutatják, azért nem voltak annyira meggyőző érvek a felhasználók számára. A játék alapvetően egy teljesen hibás koncepció, hiszen alapvető ergonómiai kérdésről van szó, ami szerint vannak sokkal jobb platformok a játékra, mint pl. a játékkonzolok.

Kőszegi András:
Úgy mint psp…

den_matyas_andras_opinionleaders

Dén Mátyás András:
PS3, Xbox, Nintendo – amik kvázi valamilyen formában eddig igényelték a fizikai kontrollt. Mert olyan kontrollerek voltak, amik gyakorlatilag a kéz ergonómiájára lettek tervezve, s ezzel maguk a játékok teljesen jól irányíthatók voltak. Ezt próbálják átvinni mindenféle platformra, érintőképernyős vezérlésre – ez nem annyira működik.  Azonban már látszik az út a játékiparban is a mozgásérzékeny tv előtt ugráló – a wii, meg az Xbox-nak is, meg a ps3-nak is vannak ilyen kiegészítői.  A tablet nem játék. Az ami core feature, nyilván az, aki majd vesz magának egy tabletet és hazaviszi és odarakja a gyereknek, persze letölt majd rá valószínűleg egy-két vicces alkalmazást. Lásd a Talking Tom sikere, ami annyi, hogy egy kijelzőn megjelenő macskát vakargathatunk, és adott esetben visszamondja azt, amit mi mondunk neki. Ezek ilyen jópofa dolgok!

Kőszegi András:
Kifestőkönyvet láttam pl. tableten.

Dén Mátyás András:
Igen, de ezért nem fogsz venni tabletet. Most szerintem az a nagy kérdés, hogy te miért fogsz venni táblagépet? Amikor jó esetben van már egy okostelefonod, jó esetben van már egy laptopod, pc-d, akkor hogy nyomom le a torkodon azt, hogy adj még több mint 100 ezer forintot egy olyan tabletre, gépre, aminek nincs billentyűzete, vagy egy olyan mobilra, ami tök nagy. Az átlag felhasználó szempontjából itt állunk most.

Kőszegi András:
Az egyik nagy hype – nem szeretem ezeket a kifejezéseket – az e-reader, az e-book olvasó, könyvolvasó volt. Aztán tulajdonképpen majdnem hogy befellegzett. Vagy legalábbis már lecsengőben van még mielőtt topra került volna.

Dén Mátyás András:
Hát most adsz 30 ezer forintot egy könyvolvasóért, vagy inkább vársz egy kicsit, és adsz 80-90 ezer forintot egy olyan tabletért, amivel nem csak könyvet olvashatsz, hanem internetezhetsz, zenét hallgathatsz, tárolod rajta a családi fotókat, GPS van benne, skypolhatsz vele, és egy napig simán kibírja az aksija. Most itt állunk. A technológiai fejlődés ezt egy picit szerintem átugorni látszik, tehát az e-readerek magyarországi, európai elterjedését. Amerikában az Amazon miatt is ezeknek sokkal nagyobb népszerűsége volt, de hát ott beszélhetünk mérethatékonyságról, itt Magyarországon annyira nem.

Kőszegi András:
Itt más egy kicsit a piac! Az igazi nagy kérdés az az, hogy te hogy látod, ha a gyártók sem látják még, hogy 5 coll vagy 8 coll vagy nem tudom hány coll, te hogyan látod mi lesz az a benefit, amiért elkezdik majd a tableteket tömegesen vásárolni?

Dén Mátyás András:
Valamennyi eszköznél már kialakulóban látszanak az optimális méretek. Ahogyan az Apple Macbookjaiban is látszik már, meg nagyon sokan a 11-es és15-ös között, még a 13-as, az átlagos laptop méret az a 13 coll. Nagyon sokan már belenyugodtak, nem akarunk lemenni 10 coll alá laptopban – voltak ugye erre is kezdeményezések. Nem akarunk már mobiltelefonban sem öngyújtó méretű készülékeket csinálni, ugyanígy a tableteknél is meglesz ez az evolúció. Ahogy a mobiltelefonoknál is, nekem meggyőződésem, ahogy több éves kutatás előzte meg az Apple iPhone-jának piacra dobását, hiszen egy olyan optimális kijelző méretet sikerült eltalálni, amit adott esetben a konkurensek egyes termékeiben túllőnek, más termékeiben kisebb készüléket gyártanak, de látszik, hogy itt ujjméret, kézméret, ergonómia, hány pixel x pixel az, ami optimális egy ujj nyomás szempontjából. Itt azért rengeteg ergonómus és piackutató munkája kellett ahhoz, hogy itt eltalálják az érintőképernyős mobiltelefonban is az optimális méretet, a laptopban is, és szerintem így lesz a tabletnél. Hogy mekkora lesz, most a 10 collt mondanám, de ez változhat.

Kőszegi András:
Menjünk a technológiától a tartalom felé. A kiadók – miközben jött ez a válságnak nevezett piaci helyzet  – a tablet az egyik olyan eszköz, amelyre nagyon-nagy dirrel-durral, nagy bejelentésekkel közölték, hogy elkezdtek erre fejleszteni, van rá  valamilyen fajta alkalmazásuk. Úgy látom, hogy nagyon sok helyen – szerintem ez egy kicsit lufi jellegű – a tablet, mint egy ilyen csodafegyver jelenik meg, ami egyszerre megoldást jelent vagy kínál sokak szerint a tartalomfogyasztásra, a hirdetők visszaszerzésére, egyáltalán az  ingyenes online tartalmaknak a fizetőssé tételére. Én úgy látom, hogy az eszközzel szembeni elvárások – bár sok mindenre jó  – túlzóak.

Dén Mátyás András:
Mi történt eddig? Rengeteg online tartalomszolgáltató döntött úgy, hogy készít tablet verziót a lapjaiból. Ez annyiban nyilvánult meg, hogy a felhasználókat egy picit vaknak nézve, egy picit butábbnak nézve, egy tabletre optimalizált, leegyszerűsített oldalt adott, ami vagy jobban, vagy rosszabbul sikerült. Azután megpróbálta meggyőzni a hirdetőket, hogy ez milyen jó, hogy neki van saját tablet verziója és akkor aki tableten jön, annak majd más hirdetést adunk, merthogy az prémium felhasználó. Erre tudnék mondani, de nem szeretnék példákat, szerintem több rosszul sikerült verzió jött ki a végén, mint jól sikerült. Miután beszéltünk az előbb a méretekről, a tablet méretéből adódóan teljesen jól megjelenít weboldalakat. Hogy most erre teljesen új fajta, nagyobb betűtípusokkal elkészített, leegyszerűsített weboldalt csináljunk annak semmi értelme nincsen, mert teljesen jól nézhető rajta bármilyen webes tartalom. Ugye ezt csinálta az online sajtó.

Kőszegi András:
Nagyon sok volt nemzetközi szinten is, Amerikában is, vagy Magyarországon is, sokan jöttek elő csili-vilinek mondott tabletes formátummal. Ami azért nem olcsó – annak az előállítása – ha igazán jó formátumot akarsz csinálni, hogy interaktív legyen, mozogjon, egészen más élményt nyújtson. Ez egy drága dolog!

Dén Mátyás András:
Ettől még messze vagyunk. Amit itthon az online sajtó próbált meg próbál folyamatosan, ott azért látszik már 1-2 kezdeményezésben, hogy ők is tudják, hogy mi lesz ennek a vége. Mert itt a tartalmakat nem csak egyszerűen le kell butítani, átstrukturálni, hanem egy más jellegű tartalom aggregáció kell a végén. Ezt csinálta az online sajtó. Az offline sajtó meg mit csinál? Semmit, csak annyit, hogy különböző aggregátor alkalmazásokon keresztül megpróbálja tabletre is eladni az általuk ki nem nyomtatott példányokat ugyanúgy pénzért. Az egyik élmény már köszönjük megvolt, az elmúlt 30-40-50 évben az újságosnál már vettünk lapot, és azt meg is tudtuk fogni, mint olyat. A másik esetében  ezek a próbálkozások, hogy csinálunk egy tablet verziót, ezek még vagy nagyon 1.0-sak vagy pedig adott esetben nem hozzák azt az élményt, ami a tableten kell hogy elérje a felhasználót. Mi ez az élmény? Ez az amit külföldi magazinok megcsináltak évekkel ezelőtt. Olyan magazin, ahol beépített képgalériák, teljesen más olvasási szokásokat feltételező médiahasználatot feltételező tartalmak vannak, és teljesen máshogy strukturálva, mint egy weboldalban, mint egy tv-n, mint egy print újságban, habár ezeknek  a médiumoknak a sajátosságait valamilyen szempontból a tablet ötvözi. Majd ezekben a megoldásokban itt picit technológiailag nézve a html5 formátum lesz az, ami úgymond megoldást fog jelenteni. Egy-két szabvány kapcsán vannak kérdések, de alapvetően technológiailag már nagyon közel állunk ahhoz, hogy olyan tartalmat készítsünk, készítsen a piac a tabletesek számára, ami adott esetben egy teljesen más élményt fog nyújtani. És itt joggal vetődik fel az, hogy mivel ez több munkát is fog feltételezni, több képet kell készíteni egy cikkhez, videókat, amiket az interneten annyira nem tudtunk monetarizálni, akkor ezt tableten hogyan fogjuk tudni?

Kőszegi András:
Ez egy nagy kérdés. Számomra a legegyszerűbb felismerés, ami nem egy  bonyolult, mert az e-book pont erről szólt, hogy ezeket az újságokat, médiumokat egyszerűen le lehet tölteni egy wifis környezetben ingyenesen, és tudom magammal vinni és olvasni egy szállodai szobában, ahol nincs wifi, nincs internet, a vonaton, a buszon, akárhol. Nem kell fizessek az internetért.  Vagy ha éppen nincs internet elérés, akkor ugyanúgy, mint egy magazint, magammal tudom vinni, egy weboldallal nehezen tudom ezt. Tökéletesen jól lehet a weboldalakat rajta használni. A letöltésen túl, és internet kapcsolat nélkül utána olvasgathatom, ezen kívül még olyan nagyon sok dolgot nem fedeztem föl. Képgalériákat és  videókat weboldalon is tudunk nézni  és feltölteni.

Dén Mátyás András:
Hogy letudod-e tölteni az újságokat, a tabletre optimalizált tartalmakat és offline fogyasztani, ez üzleti modell kérdése. Ha egy ingyenesen előállított tartalomról beszélünk, majd ami a tabletre rákerül, ezt nem hobbiból fogja senki sem csinálni. Valamilyen szinten ezekben meg kell, hogy jelenjen reklám. Hogy mennyire lesznek statikus vagy interaktív reklámok annak nagy része azon múlik, hogy hivatkozásokkal el lehet-e látni, adott esetben online tartalmat be lehet-e ágyazni. Most elképzelek egy olyan BMW hirdetést,  ami úgy néz ki, mint egy egyoldalas print hirdetés, ahol a felső részén egy autó van, amit meg tudok forgatni, ujjammal ki tudom nyitni az ajtaját, a csomagtartóját, bele tudok  nézni. Az alsó részén pedig fut a BMW-nek a Facebook beágyazott oldala, ahol lehet kommentálni, lájkolni, és bal oldalt ott van még az üzenet is. Azt vizionáljuk, hogy  letölthető és offline kapcsolatban is nézhető tartalmak lesznek, akkor azért ezekre a feature-kről, mint online Facebook feedback bekerüljön, vagy bármi hasonló beágyazott alkalmazás, erről azért le kell mondanunk. Másik oldalról pedig havi 2000 Ft-ért elérhetőek a mobilinternet előfizetések, tehát ennyit  – ha ilyen tartalomra vágysz – valószínű eddig is kiadtál újságra vagy más formában tartalomra. Itt ennek az ára nem gondolom, hogy túl nagy, azon fölül, hogy itt Magyarországon megint csak kérdés, hogy ezekért a tartalmakért, aki vesz 100.000 forintért egy ilyen gépet fog-e fizetni, mikor fog fizetni, mennyit fog fizetni, és itt egy elég komoly kérdés lesz az, hogy ennek a tartalomnak milyen a minősége.

Kőszegi András:
Hol van a pénz? Hol van a business? Elég releváns kérdés. Mikor azzal kezdtük, hogy mi a francra fogjuk használni a tabletet, akkor mivel fogjuk ezt megtölteni, hol van a pénz? Maradjunk a média szektornál. Valaki sok pénzért tartalmat gyárt, hogy lesz abból neki pénze, mert nem szórakozásból fog még egy másik platformra még egy más formátumot fejleszteni.

Dén Mátyás András:
Ha én ezt most teljes mértékben tudnám, akkor lehet, hogy nem itt ülnék. Alapvetően két modell van: vagy ingyen adod a kontentet, vagy pedig pénzért. Ha ingyen adod a kontentet, akkor valószínűleg harmadik fél általi értékesítésből, hirdetésből szeretnél megélni. Szerintem mind a kettő meg fog élni a piacon. Ma már vannak olyan nagy brandek. Itt egy picit magam felé hajolva látszik a Digitalstand és Táblamagazin között is -ezek hagyományos magazinokat kínálnak tabletekre.

Kőszegi András:
A tablamagazin.hu oldalról letölthetünk újságokat ingyen a tabletre.

Dén Mátyás András:
Így van. A táblamagazin egy ingyenes történet, ámde sokkal kisebb branddel rendelkező, sokkal kisebb múlttal rendelkező lapokról van szó, de ingyenesek. Ellenben pl. ott van a Digitalstand, aki ugye nagy brandeket – a Blikktől kezdve a Nők lapjáig – vonultat fel pénzért, és valószínűleg azokért a tartalmakért, amit eddig is vettek a felhasználók, fognak fizetni. Ezek meg fognak élni szerintem egymás mellett. Itt azt kell nagyon megfontolni tartalomgyártás szempontjából, hogy milyen dinamizmussal kezdjük el fejleszteni a tartalmaknak az interaktivitását. Mert nagyon könnyen el lehet követni azt a hibát, hogy visszamennénk időgéppel a XVI. századba, és elé tennénk egy LCD tv-t egy akkori embernek, és a mai modern, tele mindenféle animációs effektekkel, egy mai műsort megnézetnénk vele. Valószínűleg teljesen megborulna, megijedne, és így nem tudná, hogy mi ez. Míg ha odatennél elé egy tv-t és elkezdenél képeket vetíteni, valószínűleg nem ijedne meg ettől, nyilván fura lenne, csak rá kell hangolni az embereket erre a történetre. Szerintem a magazinokban is ahelyett, hogy azonnal csili-vili interaktív újságokat csináljunk, minden mozogjon és elkövessük az a hibát, amit az interneten az animált gif-ek elkövettek anno, egy nagyon fokozatos hozzászoktatás kell, hogy itt megmozdul a tartalom. Mert arra épít a tabletes modell, hogy – főleg újság offline oldalról – hasonló médiafogyasztást feltételez, ez egy nyugodtabb, minőségi időt feltételez maguk a tartalomgyártók részéről. Addig azért ebbe már kerülnek olyan elemek, amelyeknek az a célja, hogy ebből a nyugodt másféle időből kizökkentse az embereket – ezt kutatások is megerősítik, pl. amit a wc-n töltenek, vagy ágyban lefekvés előtt, vagy felkelés után közvetlen.

Kőszegi András:
Summa summarum, mi az idei általad vizionált táblamagazin piac? Hogyan alakul, lesz-e benne pénz, lesz-e benne fogyasztó, lesz-e benne tartalom? Ez egy elég szűk fókusz, az idei év.

Dén Mátyás András:
Épp a héten küldtünk ügynökségeknek egy hírlevelet arról, hogy mi ez, és látszik, hogy még ők sem értik igazán. Mi a jellemző kérdés: Ez most print vagy online?

Kőszegi András:
Ez jó, mert ha értenék, akkor ők csinálnák. Egyelőre még ott tartunk, hogy te csinálod, és nekik meg kell érteni. Ez egy jobb helyzet.

Dén Mátyás András:
Valahol igen, de ugyanakkor nem, mert olyan plusz feladatokat is felvállalunk ezáltal, mint a piaci edukáció, ami elég nehéz egy olyan környezetben, ahol több mint 100 ezer forint egy minőségi táblagép. És tudjuk, hogy a magyar háztartások zöme nem azon gondolkodik most éppen, hogy milyen tabletet vásároljon holnap a boltban, még akkor sem, ha olyan egyértelmű propozíciókat adunk a szájába, vagy szeme elé viszünk, mint hogy ingyenesek lesznek az újságok. Ebből a szempontból a piaci környezet sem segít igazán. Ennek ellenére azt lehet mondani, hogy tavaly év végén ez a szám, hogy Magyarországon 30 ezer tablet van, ez reális.  Idén karácsonykor azt gondolom, hogy lesz egy nagyobb bumm. Hiszen a mobiloknál is az 30-40 ezer forint az a rezervációs ár, amikor tömegeket el lehet érni egy telefonnal, függetlenül attól, hogy szolgáltatóként miket iratunk vele alá, és hány évre (10-20 ezres havidíjakat pluszba). Úgy laptopnál is tudjuk, hogy a 100 ezer forint ez a lélektani határ, tabletnél ez 50 ezer forint lesz, én úgy gondolom. És ha már 50 ezer forintért megjelennek az olyan eszközök, amelyek  minőségiek, nem fagynak le, nem amortizálják a piacot- mert az elmúlt években jó hogy kijöttek az androidos tabletek, de aki először úgy gondolta, hogy most belevág, megvásárolja két dologgal szembesült sokszor. Egyik az, hogy lefagyott, nem úgy működött, ahogy  szerette volna, nem igazán adott olyan élményt, amit 50 ezer vagy 80-90 ezer forintjáért várt volna. A másik meg, hogy tartalmak sem igazán voltak rá. Mintha egy tv-t úgy reklámoznék, hogy vannak rajta műsorok, de milyen műsorok. A víziót illetően idén karácsonykor lesz egy kisebb bumm, jövő karácsonykor, 2013-ban, lesz az igazi bumm. Idén el fogjuk érni a 70-80 ezres számot, ami a magyarországi tablet penetrációt illeti, és jövőre szerintem már 200 ezer fölött fogunk járni karácsonykor. És majd meglátjuk, hogy a felhasználást illetően ez milyen változásokat fog még magával hozni.

Kőszegi András:
A tartalom fogja húzni ezt a  piacot vagy az eszköz?

Dén Mátyás András:
A tartalom. Teljesen egyértelmű. Ez olyan mintha adnék egy tv-t. Mit nézel rajta? Semmit. Ha nincsenek csatornák dobhatod ki a tv-t nem fogod tudni eladni. Ahogy látszik is az elmúlt 5 évben, az LCD meg plazma tv-knek az ára is, 4-5 éve 300-400 ezerért kapott az ember egy 42 collos plazmatévét, most  már 100 ezer forintért hozzánk vágják. De hiába adnák 100 ezer forintért most, ha nem lennének olyan csatornák, amik indokolttá teszik számomra, hogy fogyasszak rajta. Mindenképpen kell a tartalom, kell az ingyenes tartalom, kell a fizetős tartalom is, és kell az edukáció, mert teljes köd van a felhasználók fejében arról, hogy mi az a tablet és miért is kell nekik.

A beszélgetés ITT meghallgatható
(BrandTrend)