Kategória: Hír és Márka és jog.

Admin kategória: Hír.

Bár önmagában nem tilos a gyermekek felé irányuló reklámok alkalmazása, bizonyos esetekben azok mégis jogsértővé válhatnak. 2008 óta van hatályban az a törvényi rendelkezés, amely tiltja, hogy a reklámok gyerekeket közvetlenül a termék megvételére szólítsák fel, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolják meg számukra a reklámozott árut, azaz nyaggassák őket. Ez egy ún. feketelistás tényállás, ami azt jelenti, hogy az ilyen típusú reklám automatikusan tiltott, annak fogyasztókra gyakorolt hatását nem kell elemezni. A Gazdasági Versenyhivatalnak 2009 óta öt ügye volt ebben a témakörben.

Felmerülhet azonban, hogy ki minősül gyermekkorúnak? Mi van azokkal a fiatalokkal, például, akik már a saját zsebpénzüket költik és saját döntéseket hoznak? A feketelistás tényállás a „gyermekkorúak” kifejezést használja, Magyarországon pedig számos jogszabály különböző életkorhoz köti a gyermekkorúságot. Ezért a GVH a reklámtörvény alapján tette le a voksát arról, hogy a feketelistás tényállásnál hány éves korig értékeli gyermekkorúnak a fogyasztókat, ez pedig 14 éves kort írt elő.

Fontos azonban, hogy ha a hivatal nem a feketelistás tényállást alkalmazza, hanem valamely reklám egyéb tisztességtelen jellegét vizsgálja, akkor a 14 és 18 év közötti fiatalok is – sérülékenységükből fakadóan –kiemelt védelmet élveznek, ami magasabb bírságot vonhat maga után jogsértés megállapítása esetén.

Ahogy más esetekben, a GVH eljárásai itt is jellemzően panasz vagy bejelentés alapján indulnak el. A versenyfelügyeleti eljárások bírság kiszabásával zárulhatnak, azonban a hivatalnak nem célja a piaci szereplők megfélemlítése, sem a gyermekreklámok betiltása. A GVH kifejezett szándéka az, hogy segítse a piaci szereplőket. A hatóság által kiadott tájékoztató az eddigi eljárások tapasztalatai alapján egy előre látható iránymutatás csomagot kínál a piaci szereplőknek, amiknek az ismeretében ők jogszerűen tudják kialakítani a kampányaikat és piaci gyakorlatukat. Ha egy bizonyos idő után a GVH azt tapasztalja, hogy ennek ellenére a szereplők nem változtatnak a magatartásukon, akkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy további eljárásokat indítson ebben a témakörben. 

A jogszabály lehetővé teszi akár a teljes cégcsoport előző évi nettó árbevétele 10%-áig terjedő bírság kiszabását. A bírság összegénél a hivatal jellemzően egy adott kereskedelmi kommunikáció vagy reklám költségéből indul ki, de ha ez nem ad megfelelő viszonyítási alapot (például a jogsértés jellege folytán a kommunikációs költség irreleváns, vagy nincs érdemi kommunikációs költség), akkor a GVH a jogsértéssel realizált árbevételből vagy a jogsértéssel érintett termékekből származó bevételből kiindulva határozza meg az összeget. Ez a gyakorlat elég jó viszonyítási alapod ad a gyermekreklámokkal érintett cégeknek arra, hogy kiszámítsák, körülbelül mekkora bírság fenyegeti őket, ha nem felelnek meg a jogszabályoknak.

A törvény fő szabályként azt mondja ki, hogy minden olyan vállalkozás felelős lehet a jogsértésért, akinek az érintett termék értékesítése vagy eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. A jogszabály a felelősségi eseteket tovább részletezi, azonban egy TV reklámra lefordítva a törvényi előírásokat: a hirdetést megrendelő reklámozó felelőssége minden esetben megállapítható, de a reklámügynökség és a hirdetést közzé tévő tévécsatorna felelőssége is megállapítható adott esetben.

Éppen ezért fontos, hogy amennyiben a piaci szereplők szeretnének megfelelni a törvényi előírásoknak és szeretnének gondosan eljárni, akkor a GVH gyakorlata megfelelési erőfeszítésként elismeri, ha a reklámot előzetesen külső szakértő (pl. fogyasztóvédelemben jártas szervezet vagy ügyvéd) bevonásával véleményeztetik és a reklámot a jogi állásfoglalásnak megfelelően alakítják ki. Ez az előzetes megfelelési erőfeszítés egy esetleges versenyfelügyeleti eljárás esetén akár a bírság teljes mellőzését is megalapozhatja jogsértés megállapítása esetén is.

Egyre elterjedtebbek a gyermekeknek szóló online reklámok, így nem véletlen, hogy több európai fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja fokozottan ezeket a kommunikációkat. Például az angol versenyhivatal is vizsgált olyan gyerekeknek szóló ingyenes online applikációkat, melyekben a gyermekeknek felajánlják bizonyos kiegészítők vásárlását, hogy az adott játékban sikeresebbek vagy jobbak legyenek. Az angol versenyhivatal ebben az ügyben kimondta, hogy az adott esetben a gyermekek vásárlásra felhívása a már említett feketelistás tényállás alapján tilos.  A Norvég Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrégiben ajánlást adott ki azzal kapcsolatban, hogy közösségi médiában hogyan kell gyerekeknek reklámozni.

Európai társaival együtt a GVH is határozottan figyel erre a területre, ez ugyanis része a gyermekreklámokon is túlmutató digitális fogyasztóvédelmi stratégiájának, melynek egyik célkitűzése ennek a területnek a rendezése. A GVH tehát kifejezett figyelmet fordít erre a jövőben.

Milyen gyermekreklámok tiltottak? Mik a GVH ajánlásai? Ki a felelős a reklám közzétételéért? Mekkora bírságot szabhat ki a GVH? Többek között ezekre a kérdésekről beszélgetett dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának ügyvédje a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetőjével, dr. Zenisek Andreával, a Deloitte hatósági hírsorozatának legújabb epizódjában. A beszélgetést itt lehet meghallgatni: https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/legal/articles/egyre-nagyobb-figyelmet-kapnak-a-gyermekreklamok.html