Kategória: Hír és Kutatás.

Admin kategória: Hír.

Talán közhelyszámba megy, de a Covid-járvány a digitalizáció felgyorsulását hozta magával, a mindennapok jó része az internetre helyeződött át. Ennek jó példája, hogy a járvány előtt a vásárlások 34 százaléka történt online, míg a járvány idején ez az arány 53 százalékra nőtt.  S bár a fizikai üzletekben való vásárlás is népszerű marad, a megkérdezettek szerint a vásárlások 42 százaléka online fog történni a jövőben.

A járvány idején nemcsak a vásárlás, hanem a munka is az interneten keresztül folyt igen sok szektorban. Ahol lehetséges volt, a diákok tanulással töltött óráik 85 százalékát online teljesítették, míg a dolgozók több mint 50 százaléka online dolgozott. A távmunka velünk marad, 4-ből 1 megkérdezett arra számít, hogy a COVID után is otthonról fog dolgozni. A járvány alatti tapasztalatokból kiindulva a megkérdezettek 50 százaléka véli úgy, hogy 2025-re a felsőoktatás és a szakmai továbbképzések is nagyrészt online felületeken fognak zajlani.

A járvány a jövővel kapcsolatos kilátásokra is rányomta a bélyeget. Világszerte a megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy az országuk általános stresszszintje magasabb lesz a jelenleginél. Ötből pedig több, mint hárman azt gondolták, hogy a többségnek egy második vagy harmadik munkahellyel is kell majd rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalon élhessen. Ezzel ellentmondásban áll azonban, hogy 10-ből 7-en arra számítanak, hogy egészségesebben fognak élni, míg 60 százalék arra, hogy tudatosabban.

A válaszadók a félelmeikről is beszámoltak. A nagyvárosokban élők az online biztonság és az egészséges életvitel, míg a kisebb városokban élők inkább a megnövekedett stressz miatt aggódnak. A munkával kapcsolatos kilátások is vészterhesnek tűnnek: világszerte 60 százalék véli úgy, hogy még fontosabb lesz a biztos munkahely. Ezt a gondolatot a már dolgozók és a munkaerőpiacra hamarosan belépők is osztják.

A felmérésben szó esett a járvány alatt teret nyerő online tevékenységekről is. A megkérdezettek több mint fele arra számít, hogy a kikapcsolódás, a kultúra, de még a társasági élet nagy része is át fog helyeződni az online térbe, így olyanok is hozzáférhetnek majd kulturális javakhoz, akik korábban nem. A válaszadók 48 százaléka szerint a legtöbb szórakozási mód, például a zenehallgatás, vagy éppen a különböző rendezvények is inkább online fognak zajlani.  Az 1980 után születettek körében ez az arány még magasabb, 65 százalék.

A több interneten töltött idő az online biztonsággal kapcsolatos félelmeket is előhozta az emberekből. A felhasználók egyharmadának már vannak fenntartásai a személyes adatok védelmével kapcsolatban, ez főként a húszas éveik közepén járókra jellemző, és főként azokra, akik dolgoznak és a technológia iránt is érdeklődnek. Azonban az összes megkérdezett közül is 10-ből 7-en arra számítanak, hogy 2025-re több figyelmet fognak fordítani adataik védelmére és az online biztonságra.

Az online jelenléttel kapcsolatos aggodalmak egyik fontos aspektusa a kényelemre való törekvés. A digitális szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan a felhasználok 75 százaléka gondolja úgy, hogy életük még a jelenleginél is több döntését a kényelemre való törekvés fogja irányítani.  Azonban az, hogy ezért a kényelemért fel kell-e áldozniuk biztonságukat az online térben, nem csak rajtuk, hanem a kormányokon, a különböző szabályozó szervezeteken is múlik.

Az Ericsson tanulmánya azt vizsgálta, miként változtatta meg életünket a COVID és hogyan képzeljük el életünket a járványt követő új valóságban, különös tekintettel  a városi életre. A 2,3 milliárd felhasználóra nézve reprezentatív kutatást 6 kontinens 31 országában végezték el, mindenhol 1000–2000 internethasználó megkérdezésével.