Kategória: Képes hír és Kutatás.

Admin kategória: Képes hír.

28 országban több, mint húszezer interjúalany részvételével végzett online kutatást az Ipsos február 21. és március 6. között, amelynek eredményeiből kiderült, hogy a klímaváltozás továbbra is kiemelt, a COVID-19 vírussal egyenrangú fontosságú téma világszerte. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek hat év távlatában sem terveznek valódi változtatást szokásaikban a környezetük védelme érdekében.

Globálisan a válaszadók több mint harmada (37%) említette a klímaváltozást a legégetőbb környezetvédelmi problémák között, de véleményük szerint csaknem ugyanekkora jelentőséggel bír a légszennyezés (33%) és a rengeteg hulladék termelése is (32%). A magyar lakosok hasonló arányban emelték ki a klímaváltozást (38%), azonban a világ-átlagnál lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a légszennyezés problémájának (47%), és aggódunk a megtermelt hulladék nagy mennyisége miatt is (46%). A világátlaghoz képest kevésbé nyugtalanít minket az erdők eltűnése (26% vs. 20%) illetve természeti erőforrásaink kimerülése (20% vs. 13%), azonban valamivel nagyobb figyelmet szentelünk a vízszennyezésnek és a vadvilág megóvásának.

Világszerte a megkérdezettek kétharmada (68%) értett egyet azzal, hogy ha a kormányuk nem tesz már most valamit a klímaváltozás ellen, akkor azzal cserbenhagyja az állampolgárait – Magyarországon ez az arány meghaladta a globális átlagot (71%). Másrészről azonban lényegesen kritikusabbnak bizonyultak a magyar válaszadók a következő voksolás alkalmával leadandó szavazatukat illetően: 64% vallotta, hogy nem szavazna olyan pártra, amelyik nem veszi komolyan a klímaváltozás kérdését (a globális arány 57% volt).

Ha azokra a dolgokra gondol, amelyekkel saját részéről csökkenthetné a klímaváltozás ütemét, mennyire valószínű, hogy megtenné az alábbiakat az elkövetkező egy évben?

ed1_0

Mindennapjainkra gondolva globális szinten a túlcsomagolt termékek kerülése tűnt a legkönnyebben betartható ígéretnek – a válaszadók 57%-a nagy valószínűséggel meghozná ezt az áldozatot. Közel ennyien adnának esélyt használt (vagy még menthető) termékeknek vadonatújakkal szemben, tennék energiatakarékosabbá otthonukat vagy élnének (üveg, papír, műanyag) újrahasznosítás lehetőségével. Míg a húsfogyasztást a válaszadók 41%-a megpróbálná valamilyen formában csökkenteni, addig a tejtermékek esetében csak 35% lenne hajlandó lemondani a fogyasztásról vagy alternatív termék felé fordulni. A magyar lakosság hozzáállása nem tér el a globális mintázattól, és fontos megjegyezni, hogy egyik fent említett lehetőség esetében sem történt említésre méltó változás a 2014-ben mért adatokhoz képest.

A vizsgált országok között azonban egy dologban mégis élen járunk: megkérdezett honfitársaink 91%-a értett egyet azzal, hogy mindennapos tevékenységeink hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz, míg világszinten ez az arány csak 77% volt (bár 2014-ben még 84%-on állt). Ebben a tekintetben hozzánk leginkább hasonlóan a dél-koreaiak gondolkodnak (86%), míg legtávolabb a japán válaszadóktól (53%) állunk.

Mennyire ért egyet az alábbival? – Az emberi tevékenység szerepet játszik a klímaváltozásban.

ed2

A teljes riport az alábbi linken érhető el.