Kategória: Képes hír és Kutatás.

Admin kategória: Képes hír.

2017 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 56 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 2 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 18-49 évesek esetében 3 óra 54 perc volt a napi átlagos tévénézési idő, amely pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

Egy főre jutó napi tévénézési idő

egy fore juto tevenezes

A 4-17 éves gyerekek naponta átlagosan 3 óra 4 percet tévéztek 2017 utolsó negyedében: 16 perccel kevesebbet, mint 2016-ban. Az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 42 percet ültek a képernyők előtt, 1 perccel mérsékelve az egy évvel korábban mért napi átlagos tévénézési idejüket.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló méréseink szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2%-át, átlagosan 3,6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2017 negyedik negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,1 illetve 1,5%-át töltötte késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány 1,1% volt.

A napi átlagos tévénézési idő felét – 51,3 százalékát fordították a nézők az általános szórakoztató csatornák csoportjára, amely 2017-től már a TV2, RTL Klub, M3, Duna TV és Duna World csatornákkal együtt összesen 27db csatornát foglal magában. A filmcsatornák csoportja – 14 db filmcsatornával – a második legnépszerűbb 11,7%-os részesedéssel, míg a harmadik helyezés az M1-et és további 4db csatornát tömörítő hírcsatornáké lett 7,7%-kal. Őket követi a gyerekcsatornák 11 tagból álló csoportja 6%-kal, szorosan mögötte a 18 csatornát tartalmazó ismeretterjesztőkkel, melyek együttesen 5,6%-ot értek el az év utolsó negyedében, vagyis a késő őszi és téli ünnepi időszakban.

Csatornatípusok közönségaránya

csatornatipusok kozonsegaranya

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 8,8%-os volt, és ennek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A tévénézési időből a mozifilmek 16,6%-ban részesedtek, melyből 10,6%-ot az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak, és a fennmaradó 6%-on osztozott az összes többi filmes műfaj. A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 31,1%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek közel kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében animációs filmekből állt. Ez a kategória rendszerint nem csak a műsoridőből részesül a legnagyobb arányban, hanem tévé előtt történő kikapcsolódás során is ezek a műsorok bizonyulnak a legnépszerűbbnek, és ez nem volt másképpen 2017 utolsó negyedében sem: a tévénézési időből 27,7%-ban részesedtek, és ennek több mint háromnegyedét sorozatok illetve szappanoperák tették ki, a fennmaradó rész pedig szinte teljes egészében az animációké volt.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridő 2,2%-át képviselte, de a tévénézési idő tekintetében közel négyszeres arányt – 9,0%-ot értek el, ami alig kevesebb, mint amennyit vígjátékok és akciófilmek megtekintésére fordítottunk. A kulturális, ismeretterjesztő műsorok a programkínálat 9%-át alkották, de a nézők szempontjából kevésbé került kihasználásra, így a képernyők előtt töltött időből csupán 3,8% jutott rájuk. A zenés műsorok a műsoridőből 4,6%-ban részesedtek, és a fogyasztási arányuk is hasonlóan alakult: 3,6% volt. Jelentős, nagy érdeklődésre számot tartó nemzetközi sportesemény az év utolsó negyedében nem volt, így a sportműsorok 6%-os részesedése a műsoridőből lényegesen alacsonyabb – 3,8%-os – fogyasztási aránnyal párosult.

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása

sugarzas es fogyasztas

A műsorkínálat 10,3%-át a „nem zenei szórakoztató” tematika alkotta, melynek csaknem felét a valóságshow-k tették ki, és ez az arány a műsorfogyasztásban is visszaköszönt 4,6%-os részesedéssel, amely harmada volt a szórakoztató műsorok 12,4%-os fogyasztási arányának.

Reklámok nézettsége

reklamok nezettsege

A kereskedelmi reklámok 12,8%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és szinte azonos arányban – 13%-ban – részesedtek a tévénézési időből is, vagyis lényegében ugyanannyi időt szántak a nézők reklámfilmek és szórakoztató jellegű műsorok megtekintésére.

Naponta átlagosan mintegy 30 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 6 808 plusz reklámfilmet jelent 2016 negyedik negyedévéhez képest. A reklámfilmek számának növekedése ellenére azonban 225 ezerrel csökkent a reklámok napi átlagos elérése a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,18 millió főt értek el legalább egyszer, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 31-ról 34 percre növekedett, és egy elért fő naponta átlagosan 120 reklámfilmet tekintett meg: tizenhéttel többet, mint egy évvel korábban.

FMCG top termékosztályok GRP alapján

fmcg termekosztalyok

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „kávé”, a harmadik helyen pedig a „arckrémek” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2017 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.4 (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
(BrandTrend)