Kategória: Hír és Kutatás.

Admin kategória: Hír.

Az ESET szakértőinek legújabb kutatása a kiberbiztonság és a digitális fogyasztói magatartás összefüggéseit vizsgálja. A felmérés fő kérdése, hogy valóban kevesebb digitális technológiát használ-e az átlagfogyasztó, ha nem érzi magát biztonságban a virtuális világban, és ez hogyan befolyásolja a digitális gazdaságot. A napokban csúcsosodó Wanna Cry zsarolóvírus támadásai is rávilágítottak a kiberbiztonság fontosságára, amelynek gazdasági hatásai közvetlenül érezhetők mind a vállalatok, mind a felhasználók oldalán.

Az ESET felmérése több oldalról is igyekszik bemutatni a digitális gazdaság közmegítélését. Az egyik nézet szerint a digitális gazdaság egy olyan gazdagabb, fejlettebb jövőbe vezet majd, ahol magasabb fizetéseket, illetve nagyobb fokú gazdasági termelékenységet érhetünk el. Ugyanakkor a hitetlenkedők tábora is egyre jobban hallatja hangját és a digitális technológiákba vetett bizalom sokakban inkább a technológiától való egyfajta félelemmé alakul át. Ennek a jelenségnek a kivizsgálására készült felmérés során 1 000 amerikai felhasználónak tették fel a következő kérdést:

Mit gondol, a digitális technológiák olyan problémái, mint a hackelések és egyéb hálózati visszaélések mennyire veszélyeztetik virtuális biztonságát, illetve az általános jólétét?”

A felmérésben résztvevők feleletválasztós kérdéseken keresztül, skálázva értékelhették a digitális technológiák megbízhatóságát. A válaszlehetőségek a kérdőív második felében felcserélődtek, és véletlenszerűen következtek egymás után, hogy elkerüljék az elfogult válaszadásokat. Ezek szerint a válaszok az alábbiak szerint alakultak:

  • A válaszadók harmada, 33,5% kifejezetten veszélyesnek tartja a digitális technológiákat,
  • 35% valamennyire rizikósnak tartja az online jelenlétet,
  • 19% kevésbé tartja veszélyesnek, valamint
  • 12,5% szinte egyáltalán nem lát veszélyt a digitális aktivitásokban.

A fenti válaszok alapján tehát a digitális jövő alapjai valóban nem tűnnek olyan szilárdnak, amennyire egyes gazdasági előrejelzések mondják. Nyolc válaszadóból egy jelölte meg a szinte teljesen veszélytelen opciót, és ötből kevesebb mint egy fő tartotta kevésbé veszélyesnek a digitális technológiákat.

“A digitális gazdaság evolúcióját a mai napig nagyban meghatározza, hogy mit gondolnak annak megbízhatóságáról a digitális fogyasztók. Kell-e félniük, hogy az adataikat lekövetik, illetéktelenül felhasználják, vagy bármilyen módon megsértik a virtuális privát szférájukat. Ezt a bizalmi szintet mértük fel a felhasználók körében, a válaszok pedig némiképp meglepőek voltak. Alapvetően 50-50 százalékos megoszlásra számítottunk a digitális technológiákhoz kapcsolódó kisebb vagy nagyobb méretű kockázatok megoszlásában, azonban lényegesen nagyobb azoknak a száma (68%), akik komoly rizikót látnak a digitalizációban. Vagyis a digitális gazdaság jövője kevésbé mutat olyan előnyös képet, amit általában a gazdasági előrejelzésekben láthattunk” – mondta Csizmazia-Darab István, az ESET IT-biztonsági szakértője.

Egyértelműen látszik a felmérésből, hogy az amerikai lakosság nagy része rizikót lát a digitális technológiák alkalmazásában, erre pedig a fogyasztói magatartásuk megváltoztatásával reagálnak. Azonban időről időre megjelennek olyan vélemények, amelyek megkérdőjelezik a technológiák iránti ellenérzések aktualitását arra hivatkozva, hogy az egyes incidensek emléke idővel elhalványul, így a félelmek is csökkennek.

Az ESET egy korábbi, 2016-os kimutatásában arról is említést tett, hogy a biztonsági kockázatok közmegítélése hatással volt a digitális kultúra egyik legfelkapottabb képviselőjére, az  Internet of Things-re. Így például a felmérésben résztvevő amerikai fogyasztók fele az IoT technológiák kiberbiztonsági veszélyeitől tartva inkább tartózkodott azok használatától.

Habár a kereskedelmi jellegű internethasználat egyre gyorsabbá vált a ’90-es évek vége felé, érezhetővé vált az a tendencia, hogy sokan tartanak a technológiai megoldásoktól a biztonságukat, privát szférájukat féltve. A 2000-es évekre pedig a kibertámadások elszabadulásával feltételezhető volt, hogy a digitális gazdaságba vetett hit megingása annak jelentős alulteljesítését eredményezi majd. Az ESET 2013-as kutatásában azt mérte fel, hogy az emberek visszafogták-e online aktivitásaikat annak alapján, amit a kormányzati megfigyelésekről hallottak. A válaszadók jelentős százaléka igennel válaszolt. Egy évvel később ugyanerre a kérdésre adott válaszok esetében még markánsabb volt ez az arány. Négyből egy ember kulcsfontosságú online aktivitásokról mondott le emiatt.

A Nemzeti Telekommunikációs és Információs Hivatal (NTIA) által feldolgozott 2015-ös felmérésekből már az derült ki, hogy az amerikai háztartások 45%-a fogta vissza online tevékenységeit biztonsági megfontolásokból, ide értve a pénzügyi tranzakciókat, online vásárlásokat, közösségi média aktivitásokat, illetve megosztó, politikai témákról való véleménymegosztásokat. Az eltelt időszak alatt azonban egyértelművé vált, hogy nem csak az amerikai felhasználók gondolják úgy, hogy a digitális technológiákhoz kapcsolódó problémák veszélyeztetik jólétüket és biztonságukat.
(BrandTrend)