A banki átutalások lassan átveszik az első helyet a postai csekkektől és a leggyakrabban használt törlesztési móddá válnak – derült ki az EOS Csoport kutatásából.
A Csoport összesen több mint 600.000, 2015-ben Magyarországon kezelt ügyet vizsgált meg kutatásában. Az eredmények alapján a törlesztési szokások sokat változtak az elmúlt 5 évben: a csekkes fizetések aránya jelentősen csökkent nemjogi szakaszban lévő ügyeknél, míg a banki utalások aránya ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett. Bár még mindig a csekkes fizetés a legnépszerűbb fizetési mód – 2010-ben 83,37% fizetett sárga csekken, míg 2015-ben már csupán 59,90% választotta ezt a fizetési módot.
A csekkes fizetés visszaszorulásával párhuzamosan nőtt az elmúlt 5 évben a banki átutalások aránya. A nemjogi szakaszban lévő befizetések 38,79%-a érkezett banki átutalás formájában tavaly, míg 2010-ben még csak 15,88% volt ez az arány.
A kutatás külön is megvizsgálta a nők és a férfiak fizetési szokásait annak alapján, hogy a leginkább személyhez kapcsolódó szolgáltatás, a mobiltelefonhoz kapcsolódó tartozásokat hogyan törlesztik az adósok. A befizetések 51%-át a férfiak, míg 49%-át nők teljesítették. A férfiak átlagosan 17.148 forintot, míg a nők valamivel kisebb összeget, 14.814 forintot törlesztenek egy-egy befizetés alkalmával. Ebből az látszik, hogy mobiltelefonos díjtartozások esetén nincs igazán jelentős különbség a két nem tartozásainak összege között.
A kutatás szerint a kintlévőség-kezelő vállalatok és az adósok közötti kapcsolattartás módjai közül továbbra is a postai levél a leggyakrabban használt forma, ám a vállalatok lehetőségeikhez mérten használják a telefonos és e-mailes kapcsolattartást is.
A kutatás kitér a korai kapcsolatfelvétel és a részletfizetési megállapodások következtében megtakarított jogi költségekre is. „Elsődleges célunk, hogy még a korai szakaszban sikerüljön megállapodást kötnünk, mivel amennyiben egy ügy nem kerül jogi szakaszba, úgy nem merülnek fel vele kapcsolatban jogi többletköltségek sem. A vizsgált 600.000 ügy esetében átlagosan mintegy 48.000 forintot tesz ki ez a többletköltség, amely abban az esetben elkerülhető, ha sikerül megállapodni a tartozás rendezésében – akár részletekben is” – emelte ki Dr. Kiss Nikoletta, az EOS Faktor Zrt. jogi és compliance igazgatója.
(BrandTrend)
