Kategória: Kutatás.

Minőségük javulását érzékelik az utóbbi időben tíz magyar fogyasztó közül heten (72%). A magyar fogyasztók háromnegyed része mondja azt, hogy „a kereskedelmi márkás termékeknél rendkívül előnyös az ár/érték arány”. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat hatvan országban, köztük Magyarországon végzett felmérése.

“A pozitív véleményeket tükrözik a kiskereskedelmi forgalom trendjei – tájékoztat Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – Ugyanis a Nielsen által mért kilencven élelmiszer termékcsoport kereskedelmi márkás árucikkeivel a boltok mintegy 196 milliárd forint forgalmat értek el idén az első félévben, míg a hetven különböző háztartási vegyi áruval és kozmetikummal közel 29 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók az idei első hat hónap alatt a Nielsen által mért kilencven élelmiszer termékcsoportra kiadott pénzük 27,1 százalékát fordították kereskedelmi márkákra, míg a tavalyi hasonló periódusban 26,2 százalékát. A Nielsen által mért hetven különböző háztartási vegyi és kozmetikum kategóriánál pedig a boltok bevételének 18,3 százaléka származott kereskedelmi márkás termékekből idén január-június során, szemben az egy évvel korábbi 17,7 százalékkal.”

Szűcs-Villányi Ágnes megemlíti a bolttípusok súlyával kapcsolatban, hogy a saját márkás termékek teljes forgalmának legnagyobb része, kétharmad körüli aránya diszkontokra jut nem csak mennyiséget, hanem értéket tekintve is.

Magyarországon a Nielsen által mért élelmiszerek teljes – értékben mért – forgalmából kereskedelmi márkás árucikkek a legnagyobb arányt állateledelnél, mélyhűtött árunál és reggeli cereáliáknál érték el az első félév során; 57, 53, illetve 36 százalékkal. Ezek a mutatók 1-3 százalékponttal nagyobbak, mint tavaly január-június között.

Háztartási vegyi áruk és kozmetikumok közül háztartási papírárukra jutott értéket tekintve a legmagasabb arány, 47 százalék, valamint babaápolási cikkekre 35 százalék. Előbbieknél a mutató 4, utóbbiaknál 3 százalékponttal emelkedett a tavalyi első félévhez viszonyítva. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy női higiéniai termékeknél a saját márkák 15 százalékos aránya 1 százalékpontnyi csökkenést jelez, egyik első félévről a másikra.

Bár szerte a világon a fogyasztók pozitívan ítélik meg a kereskedelmi márkákat, változatosan alakul az értékben mért piacai részesedésük: meghaladja a 15 százalékot fejlett régiókban, mint Európa, Észak-Amerika és Ausztrália. Fejlődő régiókban viszont 10 százalék alatt marad a vizsgált országok többségében. Sőt, 5 százalékot sem ér el Kínában, Indiában és Brazíliában.

“Legfejlettebb a láncok saját márkáinak piaca Nyugat-Európában, ahol a fogyasztók csomagolt napi fogyasztási cikkek vásárlásánál nagyjából minden harmadik eurót kereskedelmi márkás árukra adnak ki –  mondja Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatója. – Földrészünkön legnagyobb a kereskedelmi márkák értékben mért piaci részesedése 45 százalékkal Svájcban, majd az Egyesült Királyság és Spanyolország következik 41-41 százalékkal. Legalacsonyabb, 5 százalékos a mutató Ukrajnában, míg Oroszországban 6 százalék.”

Más eltéréseket is láthatunk országonként, akár a legfejlettebb európai piacok között is. Például az Egyesült Királyságban a saját márkás babaápolási cikkek forgalma értékben 16 százalékkal emelkedett 2013. szeptember-2014. augusztus között, az előző hasonló periódushoz viszonyítva.  Ezzel egy időben viszont a német piacon 7 százalékkal csökkent. Másik példa: Olaszországban az alkoholos ital kategóriák saját márkáinak bolti eladása 13 százalékkal nőtt egyik tizenkét hónapos időszakról a másikra, míg az Egyesült Királyságban 4 százalékkal csökkent.

“A kereskedelmi márkák forgalmát növeli elérhetőségük a boltok polcain, így piacukat jelentős mértékben a kínálat alakítja – állapítja meg Jean-Jacques Vandenheede. – Ennek ellenére tévedés azt hinni, hogy ha valaki szélesíti saját márkás termékeinek választékát, azzal automatikusan növeli az értékesítésüket. Forgalmuk bővítéséhez ugyanis a kereskedőknek nem nagy szortimentet kell kialakítaniuk, hanem megfelelőt. Ha egy kereskedelmi vállalatnál úgy csinálnak helyet saját márkás termékeiknek, hogy választékukból gyakran vásárolt gyártói márkákat kilistáznak, akkor azzal szinte átirányítják vevőiket valamelyik konkurenshez. Ugyanis a kereskedelmi márkák eladásának növelése  piaconként eltérő megközelítést igényel, és választékukat célszerű minden országban az ottani fogyasztók igényeihez igazítani.”

Összességében megállapítható a felmérés eredményeivel kapcsolatban, hogy Európában a fogyasztók bevásárló kosarában fontos helyet foglalnak el a láncok saját márkái, amelyeket általában pozitívan ítélnek meg. Földrészünk fogyasztóinak átlag 70 százaléka úgy gondolja, hogy gyártói márkák mellett a kereskedelmi márkák jó alternatívát jelentenek. Azon kívül pedig 69 százalék szerint előnyös ár/érték arányt képviselnek a láncok saját márkái. Az európai fogyasztók közül csak átlag minden harmadik vélekedik úgy, hogy a kereskedelmi márkák nem felelnek meg az igényeknek, ha számít a minőség.

„Saját márkás terméket csak olyan láncban vásárolok, amelyben megbízom”. Az állítással egyetértők aránya régiónk néhány országában. Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat

Vélemény

HU

EU

ÁTL.

AT

SK

RO

RS

HR

SI

CZ

PL

Igen

84

65

62

74

56

75

75

69

61

70

Is-is

10

27

24

18

31

19

21

25

30

22

Nem

6

8

14

8

13

6

4

6

9

8

(BrandTrend)