Kategória: Kutatás.

A 2013-as év végének közeledtével az Ericsson ConsumerLab kutatása azonosította 2014 és az azt követő időszak legfontosabb fogyasztói trendjeit. A ConsumerLab előrejelzése több mint 15 év kutatási tapasztalataira épít, és a felhasználók értékpreferenciáit, viselkedését vizsgálja, illetve azt, miként is használják az infokommunikációs termékeket, szolgáltatásokat. A globális kutatási program több mint 40 országban, és 15 metropoliszban, több mint 100 000 személlyel készített éves interjún alapszik.

Az angol nyelvű riport elérhető: 10 Hot Consumer Trends Report 2014

„Az általunk azonosított legfontosabb trend az alkalmazások és szolgáltatások iránti tömeges kereslet minden gazdasági szektorban és társadalmi csoportban – ez képes lehet alapvetően megváltoztatni a mindennapi életünket” – mondta el Michael Björn, a ConsumerLab kutatási vezetője.

10HCT Infographic_Landscape_Titles_RGB_AW

1.      Az alkalmazások megváltoztatják a társadalmat. Az okostelefonok gyors, globális terjedése gyökeresen átalakította a kommunikációt és az internethasználatot. Most a gyorsan változó okostelefon-használatnak egy új szakaszába lépünk be, és az emberek a társadalom minden rétegében az alkalmazásokat keresik. Ez mindenre igaz, a vásárlástól és a napköziotthonos gondozástól kezdve, a hatóságokkal folytatott kommunikációig és a közlekedésig. Az alkalmazások fontosabbá válnak, mint maga a telefon márkája vagy típusa.

2.      A testünk lesz az új jelszavunk. A weboldalak egyre hosszabb jelszavakat követelnek meg: számok, betűk és szimbólumok keverékével, amelyeket szinte lehetetlen megjegyezni. Éppen ezért egyre nagyobb a biometriai alternatívák iránti érdeklődés. A felmérés azt találta, hogy az okostelefon-használók 52 %-a inkább az ujjlenyomatát szeretné használni a jelszavak helyett, és 48 %-ukat érdekelné a képernyő zárolásának feloldásához használt retinafelismerés. Összesen 74 % véli úgy, hogy 2014 során a biometriai azonosítókat használó okostelefonok elterjedtté válnak majd.

3.      A számokban meghatározott „én”. Vérnyomás, pulzus és a megtett lépések száma – csak néhány példa arra, hogyan szeretnénk „megmérni” magunkat a mobilkészülékekkel, személyesen előállított adatok használatával. Mindössze el kell indítani egy alkalmazást, hogy nyomon kövessük a tevékenységeinket és jobban megismerjük magunkat. Az okostelefon-használók összesen 40 %-a szeretné a telefonját arra használni, hogy az valamennyi fizikai tevékenységét naplózza, és 56 % szeretné nyomon követni a vérnyomását és pulzusát egy gyűrű használatával.

4.      Az Internet mindenhol alapelvárás. Az internet-élmény minősége elmarad a hangátviteli élmény mögött, és az okostelefon-használók felismerték, hogy a telefonon megjelenő jelerősség-oszlopok már nem adnak megfelelő útmutatást, mivel a hangátvitelhez megfelelő jelerősség lehet, hogy nem elég jó az internetes szolgáltatásokhoz. A felmérés azt mutatja, hogy a felhasználók a metrón tapasztalható internetminőséggel elégedettek a legkevésbé.

5.      Az okostelefonok csökkentik a digitális szakadékot. Az internet-hozzáférés globális szinten továbbra sem megfelelően és nem egyenlően oszlik el, így létrejön az úgynevezett digitális szakadék. Az olcsóbb okostelefonok megjelenése révén a fogyasztóknak a jövőben nincs szükségük költséges számítástechnikai eszközökre az internetes szolgáltatások eléréséhez. Globális szinten a fogyasztók 51 %-a úgy véli, hogy a mobiltelefonjuk a legfontosabb technológiai eszköz, és sokak számára a mobiltelefon lesz az internethasználat elsődleges eszköze.

6.      Az online előnyök nagyobb súllyal esnek latba, mint az aggályok. – Ahogy az internet a mindennapjaink szerves részévé válik, a csatlakoztatással kapcsolatos kockázatok egyre egyértelműbbek. Az internetet naponta használók 56 %-ának vannak az adatvédelemmel kapcsolatos aggályai. Azonban mindössze 4 % nyilatkozott úgy, hogy emiatt ténylegesen kevesebbet használja az internetet. Ehelyett a fogyasztók inkább különböző stratégiákat alkalmaznak a kockázatok csökkentésére, például óvatosabbak a rendelkezésre bocsátott személyes adatok típusát illetően.

7.      Videó-megtekintés „utasításra” Annak ellenére, hogy szélesebb a médiaválaszték, úgy tűnik, hogy kevésbé mi választjuk meg, hogy mit nézünk meg. Valójában a barátaink nagy szerepet játszanak abban, milyen videó-anyagokat tekintünk meg. A válaszadók 38 %-a hetente többször is megtekint olyan videó-klipeket, amelyeket a barátaik javasoltak. A barátaink legalább ekkora hatással vannak a blogolvasási és zenehallgatási szokásainkra is.

8.      Az adatok láthatóvá tétele. A fogyasztók összesen 48 %-a használ alkalmazásokat az adatfogyasztása jobb megismerésére. Míg 41 % csak arra kíváncsi, hogy mennyi adatot használ, 33 % azt is tudni szeretné, hogy megfelelően számlázzák-e ki számára az adatátvitelt, 31 % pedig nem szeretné túllépni a szolgáltató által meghatározott felső határt. A felmérés azt is felfedte, hogy az okostelefon-felhasználók 37 %-a rendszeresen használ alkalmazásokat a kapcsolati sebesség tesztelésére.

9.      Érzékelők mindennapi helyeken. Ahogy az interaktív szolgáltatások mostanra általánossá váltak, a fogyasztók egyre inkább elvárják a fizikai környezettől, hogy képes legyen az együttműködésre. Az okostelefon-tulajdonosok 60 %-a úgy véli, hogy 2016 végére mindenben lesznek érzékelők, az egészségügytől és a tömegközlekedéstől kezdve, az autókig, otthonainkig és munkahelyeinkig.

10.  Lejátszás, szüneteltetés, folytatás – valahol máshol. Mivel az összes igénybevett adatfolyam TV- és videóidő 19%-át telefonokon és tableteken veszik igénybe a fogyasztók egyre inkább úgy váltogatják a TV-nézési helyeket, hogy az megfeleljen a mindennapi életüknek. Például előfordulhat, hogy elkezdik egy tartalom megtekintését otthon, majd folytatják azt miközben a munkába utaznak. A helyszínek váltogatásakor érdemes lehet az eszközöket is váltogatni.

(BrandTrend)