Kategória: Kutatás.

Az élelmiszer piac egészén évről évre megfigyelhető a szezonális hatás erősödése, ami a csokoládéspiacon is megmutatkozik. Az ünnepek előtt kevesebb vásárló háztartás költ egyre többet csokoládéra. A háztartások átlagos költésének emelkedése leginkább a szaloncukorra kiadott összegekben figyelhető meg, viszont az is látszik, hogy a kimért termékek iránti kereslet változásában tetten érhető a vásárlók növekvő árérzékenysége is.

A karácsony jegyében az üzletekben már novemberben megjelennek a szezonális csokoládéfigurák, a szaloncukrok, valamint ebben az időszakban megemelkedik a teljes csokoládé- és pralinépiac forgalma is az átlagos havi eladási szinthez képest.

Az elmúlt két évben az élelmiszer piac egészén megfigyelhető, hogy a karácsonyi szezon erősödik, vagyis a decemberi átlageladások egyre nagyobb arányban növekednek a havi átlagos forgalomhoz képest. A csokoládépiacon is hasonló trend mutatkozik: a 2012. évi szezon során az éves összeladáshoz képest nagyobb arányban fogytak az ünnepi édességek, mint 2011 hasonló időszakában.

A csokoládépiacon a kismértékben erősödő szezonális hatás mögött kevesebb, ám ugyanakkor intenzívebb – többet költő – vásárló áll. A magyar háztartások 60 százaléka vásárolt 2012. november-decemberben valamilyen csokoládé terméket, míg a megelőző évben ez az arány 1 százalékkal magasabb volt. Egyedül a pralinék jelentenek kivételt, mert e kategória vásárlóközönségének nagysága évek óta stabilnak mondható.

Csokoládéra, pralinéra és szaloncukorra összességében egy-egy háztartás átlagosan 4733 forintot költött a tavalyi szezon két hónapja alatt, ami 13 százalékkal haladta meg az előző éves szintet. A csokoládé kiadások emelkedése mögött nem pusztán a csokoládé termékek árdrágulása áll, hanem mennyiségben is növekedett az egy háztartás által a két hónap során megvásárolt édességek vásárlása (mintegy 4 százalékkal).

A csokoládé kategóriát és főbb szegmenseit vásárló háztartások arányának alakulása az elmúlt három karácsonyi szezonban. Forrás: Háztartáspanel, GfK Hungária

A csokoládé kategóriát és főbb szegmenseit vásárló háztartások arányának alakulása az elmúlt három karácsonyi szezonban

A háztartások átlagos édességre kiadott költésének aránya legnagyobb mértékben a szaloncukor esetében nőtt meg. Mennyiségben 8 százalékkal, értékben 27 százalékkal nőtt meg a háztartások vásárlása a 2012-es karácsonyi szezonban az előző évhez képest: így egy-egy háztartás átlagosan 4026 forintot költött egyenként 2,9 kg szaloncukor megvásárlására. Ez az arányú intenzitásnövekedés még azzal együtt is pozitívan hatott a szaloncukorpiacra, hogy közben szűkült a kategóriát vásárlók köre, hiszen a magyar háztartások kevesebb mint fele (39 százalék) vásárolt szaloncukrot a tavaly karácsonyi szezonban.

Továbbra is a zselés ízesítés vezeti a szaloncukrok népszerűségi listáját, ezt követi a vegyes ízesítésű szaloncukrok csoportja és a klasszikusnak számító marcipános íz. A következő a sorban a karamell íz, amely már kevesebb mint 5 százalékát adja az értékesített mennyiségnek, majd következik még számtalan egyéb, pl. a kókuszos, mogyorós, kakaós, joghurtos íz. Az olyan innovatívnak számító ízek, mint a narancsos, kávés, banános, rumos mogyorós, az elmúlt évek során sem igazán tudták meghódítani a vásárlóközönséget, arányuk az értékesítésből elenyésző.

Annak ellenére, hogy a szaloncukorpiac pozitív trendet mutat, az ár egyre fontosabbnak bizonyul ebben a termékkategóriában is. Biztos jele az árérzékenységnek, hogy erősen emelkedik a kimért szaloncukrok aránya a teljes szaloncukor eladásból: míg 2010 karácsonyakor a háztartások által megvásárolt mennyiség kevesebb mint fele származott kimért termékekből, addig ez az arány 2012 karácsonyára 60 százalék fölé emelkedett.
(BrandTrend)