Kategória: Kutatás.

Mindezek hatására a fogyasztók vásárlási szokásai átalakulóban vannak és a GfK Hungária Kereskedelmi Analízisek tanulmánya alapján két fő trend körvonalazódott: az egyes láncok vásárlói bázisának csökkenése, és az átlagos kosárméret inflációt meghaladó mértékű növekedése az egyes láncokban.

A háztartások fogyasztása a jövedelemadó változásoknak betudható reálbér-szint növekedés ellenére sem emelkedik, aminek hátterében a jövedelemtöbblet egyenlőtlen eloszlása, az óvatosságra törekvés, valamint a válság hatására felerősödött megtakarítási hajlam áll. Ugyanakkor a törlesztő részletek, valamint a végtörlesztések jelentős terhe sem bizonyult kedvezőnek a napi fogyasztási cikkek piacának szempontjából. A kereskedelmi forgalom értékben ugyan enyhe bővülést mutat, ám a közel 7 százalékos élelmiszerinfláció fényében reálértékben csökkent a forgalom.

A nem túl biztató piaci körülmények természetesen a fogyasztói hangulat alakulására is hatással vannak: a fogyasztói bizalom index a 2008.évi szintre – mélypontra – esett vissza.

"Mindezek hatására a fogyasztók vásárlási szokásai is átalakulóban vannak. Egyrészt kevesebb üzletet keresnek fel a háztartások, emiatt pedig csökken szinte valamennyi lánc vásárlói bázisa" – jellemzi a helyzetet Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. "A megvásárolt termékstruktúra is megváltozott: míg a háztartások korábban a megvásárolt termékek mennyiségének csökkentésével reagáltak, 2011-ben már egyértelműen jelentkezett a fogyasztás elmozdulása az olcsóbb termékek irányába. Egyre kevesebb család vásárol élvezeti cikkeket, valamint népszerű az árkedvezményes vásárlás, hiszen minden 100 forintból 26 forintot akciós termékekre költünk" – teszi hozzá a szakember.

Szinte valamennyi üzlettípus vásárlóközönsége csökkent és a tartósan magas üzemanyagár miatt visszaesés tapasztalható az autóval bonyolított nagybevásárlások terén is.
A hipermarketek ritkuló látogatása, a megfontoltabb vásárlói magatartás, valamint egyes láncok beolvadása vagy gyengélkedése következtében a kereskedelmi láncok párhuzamos használata enyhén csökkenő tendenciát mutat: ha a havonta legalább egyszer látogatott boltok körét vizsgáljuk, kiderül, hogy a háztartások csak 3-4 üzletben költenek havi rendszerességgel.

A 2011. év nyertesei a diszkontláncok: ugyan az ott vásárló háztartások száma nem emelkedett jelentősen (egyes láncok szintjén akár csökkenést is mutatott), ám az egy vásárló háztartásra eső költési intenzitás jelentősen növekedett, ami annak is a jele, hogy a családok egyre több termékkategóriában tekintik a diszkontok kínálatát reális alternatívának.
A diszkontok piaci részesedésének növekedése ugyanakkor nem vonta maga után a kereskedelmi márkák részarányának emelkedését: továbbra is a piac 27 százalékát adják a láncok sajátmárkás termékei. Egyrészt a gyártói márkák iránti bizalom erősödésére is utalnak jelek, másrészt az eddig szinte kizárólag sajátmárkákkal operáló kemény diszkontokban is egyre több kategóriában a polcokra kerülnek a piacvezető márkatermékek is.

Az egyes kereskedelmi csatornák piaci részesedése (értékben, az adatok százalékban kifejezve)
kereskedelmi_csatornak_gfk
Forrás: Kereskedelmi Analízisek 2011, GfK Hungária

A független kisboltok immár a piaci verseny tartós veszteseinek tekinthetők, részesedésük évek óta folyamatosan csökken. Ezt részben a lassan zsugorodó vásárlói bázis magyarázza, részben pedig az, hogy a kisboltokban vásárló átlagos háztartás 2011-ben a napi fogyasztási cikkekre szánt költéseit még nominálisan sem tudta növelni, nemhogy az inflációt követni tudta volna.
A függetlenek által elvesztett forgalom – a korábbi évek tendenciáihoz hasonlóan – legintenzívebben a láncba szerveződött üzletekhez vándorolt, ugyanakkor 2011-ben abszolút értékben már a diszkontláncok tudták a legtöbbet nyerni a független üzletektől. Viszont a láncba szerveződött boltok jelentik azt a kereskedelmi csatornát, amelyet a vásárlók az összes csatorna közül a legkevésbé hajlamosak a diszkontokkal helyettesíteni, és az egyetlen formátum, amely forgalmat tudott nyerni a diszkontoktól az év folyamán.

Láncok szintjén vizsgálva a piaci versenyt igen vegyes képet kapunk: nyolc lánc forgalma emelkedett, kilencé csökkent 2011-ben a megelőző évhez viszonyítva, és valamennyi csatornatípusban találhatunk nyerteseket és veszteseket egyaránt. Kevés kivétellel jellemző ugyanakkor két trend: az egyes láncok vásárlói bázisának csökkenése és az átlagos kosárméret inflációt meghaladó mértékű növekedése az egyes láncokban.
(BrandTrend)