Kategória: Kutatás.

A magyarokban az átlagosnál erősebb a változtatás igénye: csupán egytizedük értékelése szerint jó az életük úgy, ahogy van; kilenctizedük azt szeretné, ha sorsa kedvező fordulatot venne.
Az emberek 73 százaléka szerint a boldogabb élet záloga a tervezés, bár azok is viszonylag sokan vannak (27%), akik szerint az élet csak megtörténik velük.  A magyarok az átlagnál kevésbé fatalisták, 87 százalékuk úgy véli, hogy tervezéssel közelebb jutunk a teljesebb élethez. Az életminőség javulásához az akaraton és a terveken kívül olyan külső körülményeket is szükségesnek tartanak az emberek, mint az erősebb nemzetgazdaság (89%), a megélhetés kedvező feltételrendszere vagy a szorosabb családi kötelék (84-84%).

A makrogazdasági tényezők és az egzisztenciális szempontok a magyarok számára is kimagaslóan a jobb élet legfontosabb összetevői – 97-97 százalék említette. Honfitársaink szerint a boldogabb élethez erőteljesen hozzájárul még a családi összetartás és az új kihívások keresése, benne a tanulás: 89-87 százalék tartja ezeket fontosnak. Viszonylag sokan, több mint nyolctizednyien említették még a minőségi élet fontos összetevőjeként – nemzetközi szinten és nálunk is – az étkezést és az alvást – ezek a legfontosabb megállapításai annak az Ipsos felmérésnek, amely a világ 24 országában készült, közel 20 ezer fő megkérdezésével.

A világ lakosságának viszonylag kis hányada, 36 százaléka ért egyet (8% nagymértékben, 28 százalék valamelyest) azzal az állítással, hogy "az életem úgy jó, ahogy van, nem szeretnék ennél többet". Ez egyben azt is jelenti, hogy a többség, az emberek 64 százaléka változtatni szeretne a sorsán. A vizsgálatban szereplő országok közül hazánkban a legerősebb a jelenleginél boldogabb élet iránti vágy – a magyarok 89 százalékára jellemző. Rajtunk kívül még főképpen a  dél-koreaiak (81%), az oroszok (78%) és a dél-afrikaiak (74%) szeretnének javítani a helyzetükön. Az életükkel leginkább Szaúd-Arábia lakosai elégedettek, csak 36%-uk változtatna azon, de az indiaiak és a svédek jobb életre való igénye is mérsékelt (40-43%-ukra jellemző).

Az emberek többsége a jobb élet megteremtését célként kitűzve meglehetősen bizonytalan, s talán önfelmentésre is hajlamos: 79 százalékuk ugyanis azt vallja, hogy "jobban élni minden korábbinál nehezebb". Mi magyarok is elég nagy arányban, 89 százalékban osztjuk ezt az álláspontot. Ugyanakkor általánosan igaz, ha alaposan végiggondoljuk a jövőnket, rájövünk arra, hogy aktív szerepvállalásunk nélkülözhetetlen a pozitív változáshoz. Míg a többség (73%) úgy látja, "a jobb élethez tervre van szükség", 27% szerint "a jobb élet magától bekövetkezik, ez nem olyasmi, amit tervezni lehetne". A franciák a legfatalistábbak, csak egyharmaduk hisz a tervek életminőségjavító hatásában,  őket a belgák (51%) és a németek (54%) követik. Ezzel szemben az indonézek (94%), a dél-afrikaiak (92%), a dél-koreaiak (90%) azok, akik leginkább a saját irányításuk alatt érzik biztonságban az életüket, ám ide sorolhatók a magyarok és a svédek is (87-87%).

A válaszadók egy 17 elemű listából választhatták ki, milyen tényezők vezetnének az általános jólétükhöz. Ezek közül az erősebb nemzetgazdaság (89%), a jobb életkörülmények (84%) és a szorosabb családi kötelék (84%) kapták a legtöbb szavazatot. Viszonylag sokan említették a jobb élethez vezető út meghatározó állomásaként a helyesebb táplálkozást (81%), mélyebb és pihentetőbb alvást (80%), új ismeretek elsajátítását, más kihívás keresését (79%) illetve  a több sportot (77%).  Érdekes tény, hogy a szex 11. helyen szerepel az életminőségjavító tételek sorában (63%-kal), honfitársaink viszont egy árnyalattal fontosabbnak ítélik a teljesség megtalálásához (67%).

Az emberek 80 százaléka szerint a minőségi élet komplexebb kérdés, túlmutat a fizikai vagy szellemi egészségen.  Leginkább a kínaiak vélik így (97%-uk), de az indonézek (95%), a franciák (90%), a magyarok (90%), a lengyelek (88%) és a dél-koreaiak (85%) is az átlag feletti arányban osztják ezt a nézetet.
(BrandTrend)