Kategória: Kutatás.

Ahogy arról az előző posztjában Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója beszámolt, a kutatás során a 18-49 éveseket kizárólag az  interneten keresztül, az 50 évnél idősebb választópolgárokat viszont vegyes módon – interneten és telefonon – kérdezték meg, így összesen 1050 online és 150 telefonos interjút készítettek. Az internetes mintát az NRC ellenőrzött és folyamatosan bővülő, immár közel 100 ezer fős online kutatási paneljéből, a NetPanelből toborozták.
 
Felmérésük alapján az alábbi becslést készítették a pártok listás eredményeire vonatkozóan:

nrc_becsles

Az NRC adatai több ponton eltértek attól, amit más intézetek publikáltak még a választások előtt. A többi közvéleménykutató a Fidesz esetében 60 százalék körüli (vagy akár a fölötti) szavazatarányt mért, míg mi ennél lényegesen alacsonyabbat; a Jobbik és az LMP esetében viszont fordított volt a helyzet: e pártokat az NRC kutatása mérte erősebbnek annál, mint amit más felmérések mutattak. A választás hétvégéjén viszont négy intézet is végzett telefonos vagy személyes vizsgálatot, amelyek adatait a kampánycsend befejeződését követően hozták nyilvánosságra. Érdekes módon ezek az adatok már igen hasonlóak voltak az NRC péntek este közzétett becslésekhez.
 
NRC becslések, a pártok tényleges listás eredményeivel együtt:

nrc_becsles_eredmeny

A Fidesz és az MSZP szavazatainak arányát tehát tökéletesen sikerült eltalálniuk, miként azt is, hogy az MDF 2-3 százalékra számíthat csupán.
 
Eltérés a Jobbik és az LMP esetében figyelhető meg. Bár a Jobbikot a táblázatban csak a harmadik helyre sorolták, ugyanúgy 19 százalékot jósoltak nekik, mint az MSZP-nek, ami az adatok ismeretében arra utal, hogy módszerük némiképp felülmérte a párt támogatását. Ennek oka egyébként elsősorban az, hogy Budapesten 15 százaléknak mérték a Jobbik-szavazók arányát, ám a radikálisok a fővárosban az általános várakozásokhoz képest kifejezetten gyengén szerepeltek, és eredményük a 11 százalékot sem érte el – még az LMP is megelőzte őket.
 
Az eltérések egyetlen esetben sem haladják meg a statisztikai hibahatárt.
 
Az előrejelzés legnagyobb pontatlansága a részvételi arányt illetően figyelhető meg, ám a részvétel megbecslése az egyik legnehezebb feladat a kutatók számára.
 
Nos, ma már tudjuk, hogy a választók 64,3 százaléka járult az urnákhoz, és ez az arány nagyon közel van a kutatásban magát biztos szavazónak mondó mintegy 67 százalékhoz. 
 
A kísérlet célja nem az volt, hogy előrejelezzék a választási eredményt, hanem az, hogy kihasználjanak egy olyan ritka alkalmat, amikor a kutatási adatok helytállóságára és így az egyes piackutatási módszerek használhatóságára fény derül. A kísérlet újabb bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az 50 évnél fiatalabbak ma már valóban megbízhatóan kutathatók online kérdőíves módszerrel, amennyiben ehhez egy jól karbantartott online válaszadói panel – és persze kellő szakmai háttér – áll rendelkezésre. Ennél bővebb célcsoport esetén pedig pontos és megbízható eredményt ad az olyan hibrid kutatási megoldás, amelyben az 50 felettiek vizsgálatát offline (telefonos vagy személyes) megkérdezéssel is kiegészítik.
 
Tehát, Lehet Más a Piackutatás.
(BrandTrend)