Kategória: Kutatás.

A kereskedelmi csatornák közül 2009-ben a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el, a hipermarketek növekedése viszont megtorpant.

A magyar gazdaság teljesítményét 2009-ben nagymértékben visszavetette a pénzügyi és gazdasági válság. A gazdasági elemzők adatai alapján elmondható, hogy a negatív hatások eredőjeként a reálkeresetek 2,5 százalékkal csökkentek, a háztartások végső fogyasztása pedig 7 százalékkal esett vissza. A GfK Hungária hazai kereskedelem főbb trendjeit részletesen bemutató Kereskedelmi Analízisek 2009 tanulmánya szerint a háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek teljes forgalma 2009-ben, nominálértékben 2008-hoz viszonyítva stabil maradt, viszont a mennyisége szűkült, ha számításba vesszük azt is, hogy a stabil forgalom 4 százalékos infláció mellett realizálódott.

"A háztartások vásárlási szokásaiban lassú, de egyértelmű változás figyelhető meg. Egyre inkább előtérbe kerül a tudatosság a vásárlási döntésekben. 2009-ben növekedett a kereskedelmi láncok között a kereszthasználat, vagyis a háztartások több boltláncot hajlandóak felkeresni egy-egy jó ajánlat reményében." – mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.

Tovább folytatódott a szupermarket csatorna térnyerése
A kereskedelmi csatornák közül 2009-ben a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el, amely növekedés mögött javarészt a csatorna expanziója áll (ideértve a korábbi Plus diszkont lánc Spar szupermarketekké történő alakítását). A korábbi években dinamikus fejlődést mutató hipermarket csatorna növekedése megállt a csatornába tartozó kereskedelmi láncok ellentétes növekedési trendjeinek következtében. A diszkont csatornán belül is átrendeződés figyelhető meg, és bár a Plus kiválásával a csatorna aggregált piaci részesedése csökkent, a másik négy diszkont lánc összesített piacrésze magasabb volt 2009-ben, mint az előző évben.
Elsősorban nagyobb összegű vásárláskor fizetünk bankkártyával

Magyarországon a kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő, és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. A háztartások átlagosan a vásárlásaik értékének 18 százalékát fizették kártyával, ez az arány közel duplája a hipermarketekben és a C&C (Cash and carry) csatornában. Legalacsonyabb (bár lassan növekvő) a kártyahasználat jelentősége a lánchoz tartozó kisboltok, ill. a független kisboltok esetében.

A háztartások vásárlási értékének megoszlása a fizetés módja szerint (%)

gfk

(BrandTrend)