Az Educatio Nonprofit Kft. által végzett "diplomás pályakövetés-kutatás hallgatói motivációs vizsgálat" válaszaiban a most jellemző havi diplomás nettó kezdőbért 75 000 Ft és 150 000 Ft közöttire-, míg a megfelelő megélhetést biztosító havi nettó jövedelmet 125 000 Ft és a 200 000 Ft közötti sávba tették a válaszadók.
A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél több mint 52 000 Ft-tal magasabb összegről gondolták azt, hogy elfogadható.
A diplomások jövedelmi viszonyaival kapcsolatban több vizsgálat is ugyanazt a következtetést vonta le: a diploma nemcsak az elhelyezkedési esélyeket javítja, de rendkívül komoly kereseti előnyt is eredményez. A diplomás munkaerőpiac telítődésével kapcsolatos félelmek ellenére a diploma által nyert bérprémium – az alacsonyabb végzettségűekhez viszonyítva a magasabb végzettséggel elérhető jövedelemtöbblet – az utóbbi időben sem csökkent.
Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett "diplomás pályakövetés-kutatás hallgatói motivációs vizsgálata" során a megkérdezetteknek két, jövedelmi várakozásokkal kapcsolatos kérdésre kellett válaszolniuk: mit gondolnak, mennyi ma Magyarországon a saját szakterületükön egy kezdő diplomás havi nettó átlagkeresete, a másik kérdés pedig arra vonatkozott, hogy szakterülettől függetlenül mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely számukra megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana.
A jövedelemre vonatkozó kérdésekre adott válaszok megoszlása
(válaszadók száma: 6.922; válaszadók száma: 7.356)
Forrás: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. – OFIK, Diplomás pályakövetés 2009. – Hallgatói vizsgálat
A hallgatók véleménye szerint a most jellemző havi diplomás nettó kezdő bér 75 000 Ft és 150 000 Ft között mozog; a megfelelőnek tartott havi jövedelem ugyanakkor inkább a 125 000 Ft és 200 000 Ft közé eső tartományba tehető. A megkérdezettek az általuk reálisnak ítélt havi kezdő bérnél közel 40 százalékkal (több mint 52 000 Ft-tal) magasabb összegről gondolták azt, hogy megfelelő megélhetést biztosítana számukra.
A vélt kezdő átlagkereset és a megfelelőnek tartott kereset átlaga
(válaszadók száma: 6.922)
Forrás: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. – OFIK, Diplomás pályakövetés 2009. – Hallgatói vizsgálat
A fővárosi intézményekben tanuló hallgatók 20 000 Ft-tal (13%) magasabb kezdő bérről számoltak be, mint a vidéki megyeszékhelyen, megyei jogú városokban tanuló hallgatótársaik, sőt az általuk elégségesnek tartott kezdő bér összege is körülbelül ennyi eltérést mutat. Az egyéb településeken tanulók véleménye nagyjából hasonló a vidéki megyeszékhelyen tanulókéval, azonban ezen hallgatók esetében nagyobb a különbség a reálisnak gondolt kezdő fizetés és a megfelelőnek tartott kereset átlagai között.
A jövedelemre adott válaszok és az intézmény települése
(válaszadók száma: 6.922)
Forrás: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. – OFIK, Diplomás pályakövetés 2009. – Hallgatói vizsgálat
A bérekről alkotott kép kialakításánál fontos tényezőként jöhet szóba az is, hol laknak az egyes megkérdezettek. Az intézmény településénél már alkalmazott, a lakóhelyek településtípusa szerinti bontásban vizsgálva a válaszokat, jól kivehető, hogy a nagyobb lélekszámú településektől a kisebbek felé haladva, azaz a fővárostól a megyeszékhelyeken, kisvárosokon át a községekig lineárisan csökken a jelenlegi és a megfelelőnek tartott jövedelemre vonatkozó becslés, valamint a két (a vélt és az elvárt) összeg közötti differencia is egyre kisebb.
A jövedelemre adott válaszok és a lakóhely településtípusának összefüggése
(válaszadók száma: 6.922)
Forrás: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. – OFIK, Diplomás pályakövetés 2009. – Hallgatói vizsgálat
4. ábra: A jövedelemre adott válaszok és a hallgatók nemének összefüggése
(válaszadók száma: 6.922)
Forrás: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. – OFIK, Diplomás pályakövetés 2009. – Hallgatói vizsgálat
Az Európai Bizottság a nemek közötti különbségekről készített éves jelentése szerint a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a férfiak és a nők között fennálló bérszakadék az Európai Unióban átlagosan 17,4%. Ez részben annak tudható be, hogy a nők sokszor kevésbé elismert munkakörökben és pozíciókban tevékenykednek, sokan dolgoznak közülük részmunkaidőben, és családi okokból gyakrabban szakítják meg karrierjüket (gyermekvállalás). Emiatt nemcsak a bérek, a szakmai előmenetel és a nyugdíjjogosultság terén tapasztalnak negatív következményeket, hanem az elszegényedés veszélye is erőteljesebben jelen van körükben (EB Jelentés, 2009).
A felmérés adatai azt mutatják, hogy a hazai felsőoktatásban tanuló nők jövedelmi elvárásai itthon is elmaradnak a férfiakétól. Úgy tűnik, hogy a jövedelem kapcsán tapasztalható különbség már tanulmányaik alatt egyértelműen befolyásolja a hallgatókat: az elvárásbeli különség már a munkaerőpiacra való kilépés előtt jellemző, és nem feltétlenül az adekvát munkaerő-piaci tapasztalatokból eredeztethető.
(BrandTrend)
