Nem csupán több CCO jelent közvetlenül a vezérigazgatónak, de 40 százalékuk őt tartja a vállalaton belüli legerősebb szövetségesének. Ez a jelenség egybecseng a kommunikációs vezetők hivatali idejének kitolódásával is: 2008-ban a CCO-k átlagosan 65 hónapot töltöttek el pozíciójukban, szemben a 2007-es 54 hónapos értékkel. Összehasonlításképpen: egy, a Spencer Stuart által végzett másik felmérés szerint a marketingvezetők átlagosan 28 hónapot töltenek el pozíciójukban.
"Ez az adat is megerősíti azt a tényt, hogy a kritikus időszakok alatt a vállalatvezetők egyre többször kérik ki a kommunikációs vezetők tanácsát stratégiai válságkommunikációs tapasztalataik és a lehetséges forgatókönyvekre való gyors reagálási képességük miatt" – mondta George Jamison, a Spencer Stuart vállalati kommunikációra és befektetői kapcsolatokra specializálódott szakértője.
A kutatás során arra is fény derült, hogy a kommunikációs vezetői pozíció sikeres betöltéséhez elengedhetetlenek a magas szintű stratégiai válságkommunikációs és témamenedzsment ismeretek. Valójában a megkérdezett CCO-k szerint a fenti tapasztalatok iránti igény 2007 óta 45 százalékkal növekedett. Miközben napjaink kommunikációs vezetőinek meg kell küzdenie a komplex üzleti környezet kihívásaival, az is elvárt tőlük, hogy fel tudják ismerni a közösségi médiában rejlő lehetőségeket, és megértsék a benne rejlő kihívásokat. A CCO-k a közösségi médiát és a blogolást nevezték meg, mint a 2008-ban leginkább alkalmazott új kommunikációs eszközöket, és arra számítanak, hogy 2009 során ezen eszközök használata jelentősen növekszik majd.
"Magától értetődő, hogy a CEO-kra és az igazgatósági tagokra óriási nyomás nehezedik a gazdasági válság leküzdésében. A vállalatvezetők talán még sosem támaszkodtak ennyire a kommunikációs vezetők válság- és témamenedzsment tapasztalataira a vállalati hírnév erősítésében és a vállalati érdekcsoportok megnyugtatásában – mondta Dr. Leslie Gaines-Ross, a Weber Shandwick nemzetközileg elismert hírnév-stratégiai vezetője. – Azok a CEO-k, akik a kommunikáció során nem használják a hagyományos és az új média eszközöket, a saját működésüket veszélyeztetik."
"Mivel a vállalati hírnév – mely várhatóan az első számú kommunikációs prioritás lesz 2009 során – napjainkban extrém hatásoknak van kitéve, és az internet nem várt lehetőségeket és veszélyeket hordoz, megnőtt a kereslet a kommunikációs vezetők által gyakorta birtokolt tapasztalatokra, úgy mint válság- és témamenedzsment, közösségi média monitoring, elköteleződés teremtése online eszközökkel, hírnév-menedzsment, és az érdekcsoportok (munkavállalók, befektetők, civil szervezetek és szaksajtó) komplex portfóliójának kezelése." – mondta dr. Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép-kelet európai ügyvezető igazgatója. Ahogy az egyik megkérdezett kommunikációs vezető megállapította: a legnagyobb kihívást tartogató kommunikációs kérdések az elkövetkező években a következők lesznek: "a válságkommunikáció, a vállalat vezető szerepének megtartása a gyorsan változó környezetben, és az új üzleti és pénzügyi kihívások megértése."
További fontos megállapítások:
– 2008-ban nagyobb szerep jutott a közösségi médiának az észak-amerikai vállalatok esetében, mint az európaiakéban. Tízből két észak-amerikai vállalat kommunikációs csapata (18%) használt közösségi médiát illetve blogot kommunikációs eszközként, míg Európában ez az arány kevesebb, mint tízből egy (7%). Továbbá csaknem kétszer annyi észak-amerikai CCO (41%) bővítette csapatát új média funkcióval 2008-ban, mint európai társaik (22%). Ennek ellenére az európaiak csaknem az észak-amerikaiakhoz hasonló arányban várják a közösségi média, mint kommunikációs eszköz jelentőségének növekedését 2009-ben (26 és 30%).
– A CCO-k 2008-ban 11 alkalommal vettek részt igazgatósági szintű megbeszélésen – szemben a 2007-ben mért 7 alkalommal. (57 százalékos növekedés)
– Azok a CCO-k, melyek "a világ legelismertebb vállalatainál" dolgoznak, szorosabb kapcsolatban állnak a vállalatvezetővel. A legelismertebb vállalatok esetében 10 kommunikációs vezetőből több mint hat (62%) közvetlenül a vezérigazgatónak jelent, míg a feltörekvő vállalatok esetében ez az arány négy a tízből (39%).² Továbbá a nagyobb hírnevű vállalatok kommunikációs vezetői sokkal gyakrabban tekintik a vezérigazgatót szervezeten belüli szövetségesüknek (46%, szemben a feltörekvők 34 százalékával).
– A CCO-k szolgálati ideje és jelentési rendje régiónként eltér. Az észak-amerikai kommunikációs vezetők átlagosan nagyjából két évvel hosszabb ideje töltik be pozíciójukat, mint európai társaik (5 éve és 10 hónapja, szemben az európai 3 év 9 hónapos adattal). Rövidebb szolgálati idejük ellenére az európai kommunikációs vezetők nagyobb valószínűséggel jelentenek közvetlenül a vállalat vezérigazgatójának, mint az észak-amerikai CCO-k (66 százalék, szemben az 53 százalékkal).
1. A vállalati kommunikációs vezetők (CCO) közé soroltuk a következő pozíciókat betöltő szakembereket: kommunikációs vezető (Chief Communications Officer), vállalati kommunikációs vezető (Head of Corporate Communications), szenior kommunikációs alelnök (Senior VP Communications), vállalati marketing vezető (Head of Corporate Marketing), globális public affairs vezérigazgató (Global Chief Public Affairs Officer).
2. A 2007-ben folytatott első éves kutatáshoz hasonlóan az idei a "világ legelismertebb vállalatai", azaz a hírnevüket tekintve az iparág vezető vállalatai, és a "feltörekvő", azaz az iparág alsó felében elhelyezkedő vállalatok CCO-inak válaszait hasonlítja össze.
(BrandTrend)
