Kategória: Kutatás.

Mozgalmas napok elé nézünk a hétvégén, a felnőttek több mint fele lesz aktív részese a locsolkodásnak, négytizedük elmegy valamilyen szabadidős rendezvényre, s ugyanennyien vesznek részt misén, istentiszteleten.

A válság begyűrűzését mutatja, hogy a családok egyharmada kevesebbet szándékozik költeni, mint tavaly ilyenkor s minden negyedik munkavállaló az ünnepek alatt is dolgozik valamennyit – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Szonda Ipsos végzett 2009. április elején. A felmérés telefonos módszerrel, 1000 fő megkérdezésével készült, ők együttesen a magyar felnőtt népességet reprezentálják.

A lakosság legnagyobb csoportja, 35% számára a húsvét mindenekelőtt egyházi ünnep, Jézus Krisztus keresztre feszítésére és feltámadására emlékeznek. Különösen az idősebb korosztályok és a falvakban élők körében telítődik a fogalom ezzel a tartalommal: több mint négytizedük elsősorban vallási eseményként éli meg a húsvétot.  Sokak, az emberek 30 százaléka számára ez az ünnep főképpen családhoz kötődik, a különböző generációk találkozását, a familiáris összetartozást szimbolizálja. A lakosság 21 százaléka elsősorban a népszokások továbbélését, a hagyományok őrzését látja a húsvét legfontosabb összetevőjének, s ez a nézet főképpen a férfiak között elterjedt – 29 százalékukat jellemzi.

A locsolkodás maradandó szokás s korántsem csak a gyerekek húsvét hétfői elfoglaltsága. A férfiak 59 százaléka tervezi, hogy kölnivel vagy vízzel hinti a hölgyeket, utóbbiak 49 százaléka számít is rá, hogy az erősebbik nem képviselői ily módon fognak kedveskedni (így összességében 54 százaléknyian lesznek részesei locsolkodásnak). Leginkább a húszas, harmincas korosztályok őrzik ezt a népszokást (62 százalékuk). Bár vidéken többen locsolkodnak, mint Budapesten, de az eltérés nem számottevő (55 illetve 49 százalék).

Az emberek 39 százaléka húsvétkor elmegy valamilyen egyházi szertartásra. Ez főképpen a falvakban lesz majd gyakori, ahol minden második ott lakó részt vesz misén vagy istentiszteleten. Az idős emberek körében is nagymértékben (47 százalékukra) jellemző, hogy ebben a formában emlékeznek Jézus feltámadására. A húsvéti körmenet kevésbé elterjedt, a lakosság 17 százaléka tervezi, hogy résztvevője lesz ilyen eseménynek. Ez a szándék is inkább a korosabbak és a községekben élőkre jellemző – egynegyedükre. A lakosság 37 százaléka a húsvéti napokon szabadidős programokat választ. Különösen a diplomások (53 százalékuk), a fiatalok (46 százalékuk) és a vidéki városok lakói (43 százalékuk) részesíti előnyben a kikapcsolódást. 

A húsvét a munkavállalók többsége számára háromnapos ünnep: 54 százalékuk nagyszombattól hétfőig tartja. A dolgozók bő tizede – 13 százaléka – egy hosszú hétvégét tervez, már pénteken sem fog dolgozni. Ha nem is sokan, de olyanok is vannak, akik még ennél is hosszabb, legalább 5 napot pihennek egyhuzamban – arányuk 7 százalék. A munkavállalók 24 százaléka arra számít, hogy legalább egy napot az ünnepek alatt is dolgoznia kell.

A családok fele bízik abban, hogy idén is tud legalább annyit költeni húsvét előtt és az ünnepek alatt, mint a korábbiakban. Ugyanakkor a háztartások egyharmada óvatos, ebben az évben a megszokottnál kevesebbet, kevesebbért vásárol. Különösképpen az alsó-, alsóközép társadalmi rétegek és az idősebbek húzzák összébb a nadrágszíjat: négytizedük visszafogja magát az üzletekben.