Kategória: Kutatás.

Ez a ruházati termékek átlagárának mintegy fél százalékpontos mérséklődése mellett is magasabb összeg, mint amit a kutatók a megelőző két év első hat hónapjában regisztráltak.

A GfK Hungária ConsumerScope adatai szerint 2008 első félévében a háztartások mintegy 76 százaléka – a megelőző két év első hat hónapjához képest némiképp kevesebben – vásárolt ruházati terméket. A január és június közötti időszakban a magyar háztartások elsősorban felsőruházati termékeket tettek a bevásárlókosarakba, alsóruházati cikkeket ötből három, lábbelit pedig nagyjából minden második háztartás szerzett be, és hozzávetőlegesen egyötödük vásárolt ez idő alatt valamilyen kiegészítőt.
Egy háztartás átlagosan 54.100 forintot költött ruházati termékekre a 2008. január-júniusi időszakban, tehát 2007 első hat hónapjához képest közel nyolc százalékos volt a növekedés (50.100 forintról).

Az átlagárak az előző év első időszakához képest idén összességében 0,6 százalékponttal csökkentek. A teljes piacon mért átlagár mérséklődéséhez legnagyobb arányban a bébiruházati termékek átlagárának 22 százalékos visszaesése járult hozzá. Viszonylag magas árerózió volt megfigyelhető a sportruházati szegmensben (14 százalék) is; emellett a cipőárak és a felsőruházati termékek átlagos fogyasztói ára csökkent. A kiegészítők átlagára ezzel szemben emelkedett csakúgy, mint 2006 és 2007 első félévének viszonylatában. Az idei első hat hónapban drágábban juthattak hozzá a vásárlók a munkaruházati és alsóruházati termékekhez is.

Az átlagárak változása az egyes szegmensekben, 2007.I. és 2008.I. (az adatok százalékban kifejezve)
gfk1

 

 

 

Forrás: GfK Hungária, ConsumerScope

A megelőző két év első hat hónapjához hasonlóan az alsóruházati szegmens részesedett a legnagyobb – bár 2006. és 2007. január-júniushoz képest csökkenő – arányban a teljes mennyiségi ruházati piacból. A piac több mint harmadát a felsőruházat adta, tizedét pedig a cipők. A bébiruházat a teljes piac 3 százalékát teszi ki, ami a 2007. év január-júniusi időszakban mért részarányukhoz képest mintegy fél százalékponttal magasabb.
Az egyes szegmensek mennyiségi és az értékforgalmi részesedését összevetve egyértelműen látszik, hogy a lakosság arányaiban legtöbbet – összes költésének több mint felét – felsőruházatra adta ki. Az alsóruházat értékforgalomból való részesedése ugyanakkor – 47 százalékos mennyiségi részarányához képest – alacsony, mindössze 14 százalékot képvisel az összes költésből. Hasonlóképpen jelentős eltérés tapasztalható a lábbelik esetében, amely bár a teljes piac mintegy 10 százalékát adja mennyiségben, addig az értékforgalomból mintegy 26 százalékkal részesedik.

Az egyes ruházati piaci szegmensek mennyiségi és értékforgalomból való részesedése, 2008.I. (az adatok százalékban kifejezve)
gfk2

 

 

 

 

 

 

Forrás: GfK Hungária, ConsumerScope
A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet készítette.
(BrandTrend)