A legnagyobb mértékű növekedést az előző évekhez hasonlóan 2008 első félévében is az Internet érte el. A TNS Media Intelligence bevallásokon alapuló listaáras Internet adatai alapján az egy évvel korábbihoz képest a hirdetők 44 százalékkal költöttek többet az Interneten. Jelentősen, 28 százalékkal növekedett a kábeltelevíziók bevétele, de magas, 20 százalékon felüli bevétel növekedést produkáltak a rádiócsatornák is. A köztéri (óriásplakát és citylight) szereplők bevétele 9, a nyomtatott sajtó klasszikus hirdetésekből eredő bevétele közel 6 százalékkal emelkedett, miközben a három földi sugárzású televízió-csatorna reklámszpotokból származó bevétele a teljes piac átlagánál kisebb mértékben bővült.
Az Internetes bevételek több mint 40 százalékát idén is a Pénzintézetek, a Közlekedés és a Távközlés szektorok hirdetői biztosították, bár ez utóbbiak költése az első félévben csak minimálisan haladta meg a tavalyit . Az Élelmiszer, az Ital, a Szépségápolás és a Gyógyhatású készítmény, OTC szektor hirdetői is többet költöttek, részesedésük az összes internetes költésből mégis alig növekedett, sőt van olyan szektor is, amelyiké csökkent. Az első félév három legtöbbet költő internetes hirdetője a T-Mobile, a Toyota Magyarország és a Miniszterelnöki Hivatal volt.
A TNS Media Intelligence által figyelt kilenc kábelcsatorna klasszikus szpotokból eredő bevétele évről évre jelentősen emelkedik. 2008-ban először masszívan elkezdtek hirdetni az élelmiszerüzletek és hipermarketek is, a szektor földi sugárzású csatornákat használó összes hirdetője megjelent ebben a médiatípusban is.
A tematikus csatornák három legtöbbet költő hirdetője az első félévben az Unilever, a Henkel és a Coca-Cola volt. Az általuk reklámozott közel száz termékből mindössze egyetlen olyan volt, ami csak földi sugárzású csatornán jelent meg, és három, ami kizárólag kábelcsatornán.
A rádiócsatornák reklámbevétele és reklámideje évről évre emelkedést mutat a TNS Media Intelligence mérések alapján. A reklámbevételi trendek elemzésekor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a csatornák árazási metódusában bekövetkezett változásokat. Például a másodperc alapú árazásról a szpot alapú árazásra történő év közbeni átállást, majd a következő évben visszaállást a másodperc alapú árazásra. Befolyásolja a reklámidőt és a bevételt a promóciós hirdetések vagy éppen a csatorna saját hirdetéseinek reklámblokkon belül vagy azon kívül történő elhelyezése is, hiszen a mérések csak a blokkokban elhelyezett megjelenéseket tartalmazzák. Az említett nehézségek kiküszöbölése után a rádiócsatornáknál 2008 első felében 18 százalékos listaáras reklámbevétel-növekedést figyelhettünk meg. A magas százalékokban természetesen jelentős szerepe van a tavaly év közben megújult MR2 Petőfi csatornának, amely az említett bevétel növekedéshez 5 százalékkal járult hozzá.
A nyomtatott sajtó, a napilapok és folyóiratok klasszikus hirdetésekből eredő bevétele 2008 első félévében 6 illetve 5,7 százalékkal emelkedett. A legnagyobb bevétel-növekedés a glossy női magazinok, a női életmód magazinok és az RTV műsorújságok terén realizálódott. A három laptematika 13-30 százalék közötti listaáras reklámbevétel-növekedését nemcsak a 2007. április-májusban indított Éva és Marie Claire, a 2007. második felétől havonkénti periodicitásra átállt Nők Lapja Egészség és a 2008. elején indított Est TV Magazin generálta, a laptematikák szinte minden címének bevétele nőtt.
A klasszikus hirdetésekből származó – vagyis a rovatszponzorálás és apróhirdetés nélküli – bevétel a megyei napilapoknál 10 százalékkal, a tabloid napilapoknál 7 százalékkal, az országos politikai napilapoknál 1 százalékkal nőtt. A sport napilapok bevétele kis, a gazdasági napilapoké viszont jelentős mértékben csökkent az EB és Olimpia előtti félévben.
A folyóiratok legnagyobb három hirdetője az első félévben a L’Oréal, a T-Mobile és a Pannon GSM volt, a három legnagyobb rovatszponzor pedig az Unilever, a L’Oréal és a Sanofi-Aventis. A napilapok három legtöbbet költő hirdetője a Penny Market, az Aldi és a Szerencsejáték Zrt. Volt. A szponzorok közül a legtöbb napilap megjelenést a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, a Pannon GSM és a nyíregyházi Vagép támogatta.
Az országos közszolgálati és kereskedelmi televízió-csatornákon megjelent hirdetések száma nem emelkedett, sőt a TNS Media Intelligence mérése szerint párszáz darabbal csökkent, és az idei első félévben nem érte el a 187 ezer darabot. Reklámidőben viszont több mint 3 százalékos többlet keletkezett a tavalyi első félévhez képest. Megháromszorozódott a hirdetők által készített rövid miniműsorok (például Auchan: Fogyasztóvédelmi percek, Glaxo-Smithkline/Aquafresh: Fogas kérdések, Nemzeti Fejlesztési Hivatal: EU-fória) száma.
A mért műsorszponzor megjelenések száma a tavalyi első félévivel szinte teljesen azonos, 32 ezer darab. A műsorszponzor megjelenések növekedéséből az RTL Klub és az M1 profitált leginkább, az előbbinél 7 százalékkal, az utóbbinál 1,5 százalékkal nőtt a szponzormegjelenések időtartama. A 2008-as év legfontosabb periódusa a televízió-csatornák számára azonban még hátravan. Az EB és Olimpia közvetítés alaposan megemelheti az M1 klasszikus és szponzor-szpotokból eredő bevételét, igaz közben a két másik csatorna bevétele is módosulhat.
Ami a televíziós reklámmegjelenések illeti, 2008 első félévében a legtöbb klasszikus reklámszpotot az Unilever, a Procter&Gamble és a Danone jelentette meg, a legtöbb szponzorszpotot pedig a Porsche Hungária, a Quaestor Business Travel és a Szentkirályi Ásványvíz.
Forrás: TNS Media Intelligence
Az összes médiatípust vizsgálva a hirdetett piaci kategóriák tízes toplistájának összetétele 2007 első félévéhez képest alig változott. Kiemelkedően növelték költéseiket a Bank kategória hirdetői: 2008. júniusban kezdődött a Budapest Bank arculatváltási kampánya és több bank, például a K&H és az Unicredit is számos miniműsort jelentetett meg a televízió-csatornákon.
A Kereskedelmi vállalat kategória költésnövekedése mögött az Aldi piacra lépése áll. Az élelmiszerüzlet láncok és hipermarketek között az első félévben az Aldi költötte a legtöbbet, de a többiek is igen jelentősen emelték tavalyhoz képest első félévi büdzséjüket. Ugyancsak növekedett a barkácsáruházak költése, alaposan csökkent viszont a Szórakoztató elektronikai áruházaké.
A Kulturális és Sportrendezvények magas listaáras növekedése mögött a mozifilmek és a különlegesebb kiállítások, kulturális események hirdetéseit fedezhetjük fel. Igaz, ezeket a megjelenéseket gyakran maguk a médiumok ajánlják fel az eseménynek. Az idei első félévben mindenesetre ezt sokkal gyakrabban tették, mint az előző év júniusáig.
A Csokoládé, édesség kategória költésnövekedésének nagy része két rágógumi hirdetőnek, a Wrigley-nek, és a – rágógumit idén először kommunikáló – Cadbury-nek köszönhető, de jóval átlagon felül növelte költéseit az első félévben a Bonbonetti is.
(BrandTrend)
