Kategória: Kutatás.

A 2005-ös kiemelkedő – 245,5 millió darabos – forgalom után, 2006-ban 3,2 százalékkal csökkent a ruházati piac mennyiségben kifejezett mérete. A megszorító intézkedések hatására 2007-ben további 2,3 százalékos mennyiségi visszaesés volt tapasztalható, így a magyar háztartások a tavalyi évben 232,1 millió darab ruházati terméket vásároltak összességében – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet FashionScope vizsgálatának adataiból. Ezzel szemben a ruházati piac mérete értékben kifejezve 2006-ig minden évben növekedett a megelőző évhez képest és 2006-ban elérte a rekordnak számító 358,1 milliárdot. A magyar háztartások által ruházati termékekre költött összeg nagysága azonban 2007-ben 3,7 százalékkal esett vissza. Egy átlagos magyar háztartás 2007-ben 104 ezer forintot költött ruházatra, cipőre és kiegészítőkre, valamivel kevesebbet, mint 2006-ban.

A magyar háztartások ruházati kiadásaik egyre nagyobb hányadát fordítják cipőre: míg ez 2006-ban a ruházatra költött összeg 24,2 százalékát tette ki, 2007-ben már elérte a 25,4 százalékot. Folyamatosan csökken ugyanakkor a felsőruházatra költött összegek aránya, bár továbbra is ez a szegmens adja az értékbeli forgalom több mint ötven százalékát. A teljes ruházati költésen belül a sportruházatra fordított kiadások aránya is folyamatosan mérséklődik 2005-től kezdődően.

A magyar háztartások által ruházatra költött összegek több mint egyharmada továbbra is az általános ruházati üzletek kasszáiba kerül. Emellett ugyanakkor az elköltött összeg nagysága szempontjából népszerűnek tűnő beszerzési lehetőséget kínálnak a távol-keleti boltok, illetve az utcai árusok. Habár 2003 óta egyre kevesebbet költenek a vásárlók az utcai árusoknál, 2006 és 2007 között a költések visszaesése megtorpant és beállt egy szintre. Az egyes üzlettípusokban realizált költések párhuzamban állnak a beszerzések mennyiségével: a legtöbbet általános ruházati üzletekben vásárolták (24 százalék), de a mennyiségalapú forgalomból közel hasonló mértékben részesedtek a távol-keleti üzletek (23 százalék) és az utcai árusok (23 százalék) is.
A legnagyobb mértékben – közel 7 százalékkal – 2007-ben az előző évhez képest a munkaruhák átlagára növekedett. Az inflációtól elmaradó mértékű árnövekedés volt megfigyelhető a bébi ruházat, a kiegészítők és a cipők esetében. A sportruházat átlagára csak minimálisan emelkedett, ugyanakkor mind a felsőruházat, mind pedig az alsóruházat átlagárában csökkenés figyelhető meg.
Egy átlagos magyar háztartás 2007-ben 13 alkalommal vásárolt valamilyen felsőruházati, 10 alkalommal pedig alsóruházati terméket. Ennél ritkábban szereztek be cipőt (hét alkalommal) és sportruházatot (3 alkalommal).

A ruházati és cipőtermékek körében bekövetkezett átlagár-változások, 2006-2007 (az adatok százalékban kifejezve)

gfk1

 

 

 

 

 

 

Forrás: GfK Hungária, FashionScope
A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte.

(BrandTrend)