Kategória: Márkás Kerekasztal.

Admin kategória: Márkás beszélgetések - kerekasztal.

BrandTrend márkás kerekasztal beszélgetés,
a Centrál Kávéházban

 

Kürti Sándor, KÜRT , alapító, tulajdonos
Bánhidi Attila, Fornetti., kereskedelmi igazgató, 
Mezei Rudolf, Promecom, ügyvezető igazgató
Bakó Attila, Battila, alapító
Molnár Gábor, Soós Tészta, kereskedelmi és marketing igazgató

brandtrend-markas-kerekasztal-central

 

Kőszegi András
A BrandTrend kerekasztal-beszélgetések másfél évtizede társadalmi, közéleti, márkatémákat vesznek terítékre. Ezek a területek egyre nagyobb befolyással vannak egymásra a mai fogyasztói társadalomban. Magyar márkákat hívtunk ma meg, sőt nemcsak magyar márkákra gondoltunk, hanem innovatív vállalatokra.

Véleményünk szerint az egyik legnagyobb deficit Magyarország gazdasági fejlődésében az erős márkák hiánya. Az egyik legnagyobb gazdasági erő és gazdasági érték szerte a világban az immaterial javak sora, többek között a márkaérték. Kíváncsiak vagyunk előremutató gondolataitokra, hogyan sikerült ezeket a pozíciókat elérnetek, és hogy nyilván milyen lehetőségek, kihívások állnak előttetek. A BrandTrend felfogásában az innováció nem egyenlő azzal, hogy fel kell találnunk valamit, hanem egész egyszerűen a megteremtett keretrendszerben, akár egymástól távolinak tűnő értékek összekapcsolását is jelenti, vagy jelentheti. Van egy egyszerű megfogalmazása is az innovációnak: innovatív, amit a piac újszerűnek, innovatívnak él meg. Az innovativitásban mindannyian élen jártok a legkülönbözőbb területeken, az egészségügytől az informatikáig, az élelmiszertől a dizájnig. Nagy boldogság mindig, hogy Magyarország beszállító, azonban mégsem alakulnak ki erős saját márkák, miközben nagy tudás és sok lehetőség rejlik a magyar vállalatokban, vállalkozásokban, hogy kiteljesedjenek, fejlődjenek. Mit gondoltok ti a magyar márkák erejéről, egyáltalán a márka és innováció kapcsolatáról? 

Kürti Sándor
Mi a magyar márkánkat Kanadának köszönhetjük. 1989-ben a magyar állami vállalatok összeomlásakor alakultunk azokból az emberekből, akik a Magyar Optikai Művek, tehát az elektronikus mérőkészülékek gyárában dolgoztak. Kanada küldött tanácsadókat Magyarországra, akik akkor nagyon egyszerű kérdéseket tettek fel: hányan vagytok, és hány kompetenciátok van? Mivel mindkét kérdésre 15-tel válaszoltam, azt mondta a kanadai tanácsadó, hogy a vevő nem fog minket választani, hiszen nem hiszi el, hogy 15 ember 15 kompetenciával rendelkezhet. Egy kompetenciára szűkítettük így a tevékenységünket a beszélgetés során, ami neki is nagyon tetszett, és ez a kompetencia az adatmentés volt!

Mikor egy év múlva visszajött, természetesen már mind a tizenöt kompetenciánk ismét életben volt, amire is a kanadai ezt mondta: „Nem hiszem, hogy Kanada ilyen hülyékre költi a pénzét, mint ti vagytok.”

E mondata hatására elkezdtünk gondolkodni. Milliárdokat köszönhetünk neki, hogy kitartottunk az adatmentés mellett.  Akkoriban csak Budapesten 2000 informatikai vállalat alakult, nem tudtunk volna mással kitörni.

Aztán egyszer csak kimentünk Amerikába egy szakkiállításra, rögtön utána a CeBIT-re, és kiderült, hogy annyira új ez az adatmentésnek nevezett valami, amit ez a kanadai kipréselt belőlünk, hogy 1992-ben olyan európai network-öt hoztunk létre European Datary Recovery Service, EDRS néven, hogy 16 ország itt Magyarországon mentette az adatát.

Kőszegi András
Te is, a korábbi években is sokat láttál a világból. Neked hogyan indult ez a fajta innovatív fejlesztés?  A Medistance egy innovatív szolgálgatás termék, ami aztán márkává érett. Az Omron magyarországi képviselete vagytok sok éve, és még tovább léptetek úgy, hogy közben nem találtátok föl a mobiltelefont, a vérnyomásmérőt, az adatközlést, meg az adatot sem.

Mezei Rudolf
Az innováció kapcsán mindig van egy helyzet, amibe az ember belecsöppen és vagy felismeri, vagy nem, vagy tovább tud lépni belőle, vagy benne ragad. Mi annak idején az Omron magyarországi képviseleteként rengeteg olyan információt tanultunk meg, birtokoltunk egy idő után, ami egyébként nyilván rendelkezésre áll más országokban is. A  Medistance márka egy távgondozás, távdiagnosztika, egy egészséggondozási menedzsment rendszer nagy adatbázisok alapján, amit folyamatosan fejlesztünk. Birtokunkban volt egy tudástartomány, amit meg akartunk változtatni. Nyilván ez az első lépés. De nyilván egy hatalmas lelkesedés is kell hozzá, hogy az ember végigvigye több éven keresztül az elképzelését. A Medistance már lassan egy évtizede fejlődik itthon is, külföldön is. Tehát egy helyzetet kell egy megfelelő tudástartománnyal megmozgatni, ami aztán a gyakorlatba átkerül. Egy ponton össze tudtunk kapcsolni különböző értékláncokat, szereplőket, hiszen maga a Medistance, mint megoldás egy lassan épülő, de komplex rendszer. Az egyik végén állnak az egészségügyi mérőeszközök, szenzorok, és egy gép a géppel megoldással sikerül továbbítani adatokat egy központi adatbázisba. Ott egy nagy sebességű memóriaalapú SAP rendszerrel tudjuk feldolgozni ezeket úgy, hogy optimálisan tudunk kilőni különböző riasztásokat, tevékenység előírásokat különböző szereplőknek, orvosoknak, gondozóknak. Tájékoztatjuk a betegeket saját magukat is, hogyan képesek ezeket fogadni, és ugyanúgy a családtagokat is.

Kőszegi András
Magyar márkaként beszállítótok, partneretek a CISCO, a SAP, a Microsoft, tehát ti vagytok az integrátorai ezeknek a világmárkáknak.

Mezei Rudolf

Az a tudás, vagy az a tudásbázis, amit birtokolunk egy jó ideje, értékessé válik más nagyobb márkáknak is. Gyakorlatilag eljutottunk abba a fázisba, hogy a lényeg már nem a klasszikus innováció, hanem egy olyan networking, amivel alapokat adunk más nagy cégeknek arra, hogy gondolkodjanak egy ilyen új típusú egészséggondozáson egy praxisközösségi, egészségközösségi értékrendszeren.

Kőszegi András
Számít az most már, hogy magyar vagy nem magyar?

Mezei Rudolf
Azt gondolom, hogy igen, számít. A Medistance magyar bázisú, magyar munkatársakkal, magyar csapattal, magyar háttérkutatásokkal, magyar szakemberekkel hoztuk létre. A Medistance márka nem egy személyhez kötődik természetesen, hanem egy hatalmas magyar gárda áll mögötte.

Az, hogy egy termékből szolgáltatással kombinált termék lesz, ez önmaga már egy innováció. Az Omron, mint eszközrendszer használata krónikus betegeknek kulcsfontosságú lehet, hisz náluk naponta találkozunk megoldatlan szituációkkal. Tudtuk, hogy az orvosok képtelenek megmérni a vérnyomását ilyen nagyszámú betegnek. Megoldást kerestünk, ami ezt az adattömeget teríti és feldolgozhatóvá teszi az orvos számára, illetve családtag és mindenki számára elérhetővé teszi. Jelen pillanatban majdnem hogy validált rendszerként egyedülállóak vagyunk.  Ezt a nagyok is elismerik. Egy értékláncot nyújtunk az elejétől a végéig gyógyszerezésre, automatizmusokkal együtt, adattovábbítással, zárt láncon felhasználható zárt rendszerek alá, hogy akár több tízezer, százezer, akár regionálisan több millió beteget lehessen ugyanazon templét alapján ugyanazon folyamatokkal ellenőrizni. 

Kőszegi András
Elárulnék annyit, hogy mi ebben partnerek voltunk a márkaépítés terén, így tudjuk, hogy meg kell küzdeni olyan termékekkel, mint az okostelefon, az applikációk, melyek egyébként nem validak.

Mezei Rudolf
Köszönöm, hogy ezt szóba hoztad. Tényleg a mi közös munkánk során derült ki, hogy mennyire fontos, innovációs lépés, hogy ezt hogyan kommunikálja az ember, hogy tudjuk azokat a pontokat egyértelműsíteni, ami aztán a felhasználó számára bármikor ugyanazt a hitelességet, ugyanazt az információt hordozza.

Kőszegi András
Ahogy említetted, ha az ember kimegy egy szakkiállításra, akkor 500 fajta különböző kütyüt, eszközt talál. Javarésze ezeknek az eszközöknek azonban  nem alkalmas arra, hogy ténylegesen mögé lehessen rendelni rendszereket.

Mezei Rudolf
Milliókat elköltenek az emberek különböző kúrákra, anélkül, hogy egyáltalán valami valid eredménye lenne. Magyarországon sokkoló dolog, hogy tulajdonképpen 3 és fél millió magas vérnyomásos kezelt vérnyomásos beteg van, és még mindig egymillió embernél nincs otthon vérnyomásmérő. Az orvos, ha 5 percet foglalkozna azzal az 500 beteggel a praxisából, az 5 percenként kéthetenként megmért vérnyomás gyakorlatilag a munkaidejének a másfélszeresét tenné ki. Tehát nincs rá egyszerűen lehetőség, hogy gyógyszerezett betegnek mérje valaki a vérnyomását. 

Kőszegi András
A Fornetti Magyarország legnagyobb élelmiszeripari vállalata, vagy talán egy a legnagyobbak közül, nem?

Bánhidi Attila
Azt mondanám, hogy a nagyok közt van annak ellenére, hogy a húsiparban most azért történt jó néhány olyan integráció, ahol igen komoly méretek jöttek létre.

Kőszegi András
Minek köszönhető, hogy a Fornetti egy ilyen sikeres márkát épített, miközben ezek a típusú termékek, mint a pékáru vagy a sütőipari termékek garmadával vannak a piacon? Itt ráadásul egy meglehetősen érzékeny szektorról beszélünk, mert az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos és a különböző egészséges élelmiszer üzenetekkel telített piac elég bonyolult.

Bánhidi Attila
A jó ötlet és a megfelelő pillanatban megtett lépések, azok, amik egy brand kialakulásának elengedhetetlen feltételei. A Fornetti akkor, amikor létrejött, támasztott egy igényt, aminek ő tudott egyedül megfelelni. A Fornetti egy folyamatosan sütött, meleg péksütemény, amit kilóra értékesítettek, és ez abszolút újdonság volt. Kicsi volt az a belépési küszöb, ahol egy vállalkozó ennek a láncnak tagjává tudott válni. Ezért ugye a népszerűsége nagy volt, hisz létezett egy komoly strukturális munkanélküliség Magyarországon abban az időben, tehát sok kényszervállalkozás franchise partnerként tudott hozzá csatlakozni. Az emberek akkoriban nagyon szerették volna, hogyha megmondják nekik, hogy mit hogyan csináljanak, mert maguktól ezt még nem szokták akkor meg. A franchise ebből a szempontból adott egy megoldást arra, hogyan tud a vállalkozó pénzt keresni, kiegészítve egy olyan termékkel, amit ugye nem utolsó sorban el is vittek tőle a lánc végén. Ez egy igen erős fölfutást biztosított a Fornettinek. Majd folyamatosan reagálni a piacra, reagálni a társadalmi változásokra egy következő kihívás volt, és a Fornetti ezt folyamatosan tette és teszi.

Kőszegi András
Az élelmiszerbiztonsági kérdések esélyt jelentettek-e a Fornetti részére?

Bánhidi Attila
Mindenféleképpen egy nagyon komoly ipari háttér kell ahhoz, hogy ebbe a szegmensbe valaki be tudjon lépni. Ezért is nehéz a Fornettit másolni. Látszólag ugyan egyszerű, de a sok élelmiszeripari összetevő minden tekintetben kontrollált, így áll össze egységgé a termék. A Fornetti nagy mondása volt, hogy mi nem pogácsát árulunk, hanem megoldást. Tehát mi soha nem csak a terméket adtuk el, hanem magát a boltnak az üzemeltetését, egy egész rendszert árultunk. Az alkalmazkodó képességünket dicséri, hogy amikor 2010-ben volt megszűntek a street bakery felületek, ki kellett találni, hogy hogyan lehet olyan opciókkal bővíteni a Fornetti „egységet”, amivel eredményes tud maradni. Ekkor kiépítettünk több olyan lábat, amitől a Fornetti európai komplex márkává vált, mondjuk azt, hogy regionális multivá, Európa legnagyobb sütőipari vállalkozásává. Vannak a piacon, akik dolgoznak és üzleteik vannak, olyanok is vannak, akik hasonló minőségi színvonalon termelnek mélyfagyasztott sütőipari termékeket. De olyan piaci szereplő nincs, aki ezt a kettőt együtt csinálja.

Kőszegi András
Hogyan lehetséges ezt a bonyolult rendszert egyfajta márkává erősíteni?

Bánhidi Attila
Pont a komplexitásából és a viszonylag széles piaci szegmensek lefedettségéből borzasztó nehéz a Fornettit, mint márkát kezelni. Az „aluljáró pékségektől” kezdve az abszolút prémium üzletekig, a retail láncokban kapható top-minőségű termékekig széles kör, akit kiszolgál. Abba az irányba mentünk el, hogy mindezek ellenére mi egy márkát forgalmazó vállalat vagyunk. Az, hogy ennyi helyen meg tud felelni a Fornetti, és a kisembertől is pénzt tud kapni a termékért, az egy sokkal nagyobb dolog, mint néhány csillogó-villogó üzletet üzemeltetni és azokat  kirakatban tartani.

Kőszegi András
Nálatok szintén egy márka van, a vállalati márka az megegyezik a termék márkával, és viszonylag kevésbé bonyolult a termékrendszer. Tésztát gyártotok, családi házból indult a Soós Tészta, majd egy hatalmas vállalattá, tulajdonképpen az egyik vezető tésztagyárrá fejlődött.

Molnár Gábor
A Soós Tészta volumen tekintetében a harmadik legnagyobb cég, márkaismertség tekintetében a második ma Magyarországon.

Kőszegi András
A ti helyzetetek sem volt és most sem egyszerű, hiszen vannak a világban nagyon jó tészták, mindenki ismeri az olasz tésztákat.  Soós tészta néven értékesítetek, és az Auchan, Tesco, egyéb áruházak sajátmárkás termékeiként is megjelentek.

Molnár Gábor
Jelenleg is küzdünk ezzel. Évek óta szeretnénk megfordítani ezt az arányt, a brand és a saját kereskedői márka arányát. Szépen halad és növekszik a mi márkánk részaránya a gyártási volumenből, de még mindig nem tartunk ott, ahol szeretnénk. A márka nagyon ki van szolgáltatva az adott hálózatnak és ezt a kiszolgáltatottságot igazából egyik cég sem szereti. Alapvetően mi a multikon nevelkedtünk és főleg az ő saját márkáikon, ami egy darabig jól is működött. Azonban a retail hálózatok részéről egy erőteljes nyomás jött az ár tekintetében. Hat-hét évvel ezelőtt a tulajdonosunk felismerte azt, hogy tulajdonképpen ennek a nyomásnak nem szabad, vagyis csak bizonyos szintig szabad engedni. Ami ott profit megtermelődik, azt a márkaépítésre kell fordítanunk. És ennek megfelelően építettük fel a márkastratégiánkat is, átgondoltuk a teljes portfóliót, kiejtettünk termékeket, új receptúrákat hoztunk létre, mind emellé párosult egy csomagolásváltás is, és egy disztribúciónövelés.  Jelenleg most ott tartunk, hogy mi vagyunk a második legismertebb márka Magyarországon. De még mindig nagyon erős a kiszolgáltatottságunk a hálózatoknak a saját márkák miatt.

Kőszegi András
Lehet egyáltalán magyar márkaként versenyezni ezekkel a nagy hálózatokkal?

Bánhidi Attila
Az alapvető kérdés a termékkel kapcsolatosan, hogyha brand, akkor van-e értékkülönbség, ahhoz képest, mintha leveszem róla mindazt, ami branddé teheti. Ha leveszem a csomagolást és alapvetően nincsen különbség, akkor nincsen létjogosultsága. Ha értéktöbbletet jelent a fogyasztó számára akár azért, mert mondjuk kapcsolódik hozzá egy önálló forgalmazási felület, vagy kapcsolódik hozzá valami olyan hozzáadott érték, akkor az a termék valódi márka.

Molnár Gábor
A tészta az valóban egy viszonylag egyszerű élelmiszeripari termék, és mivel kevés összetevője van, ezért nem nagyon tudjuk variálni a receptúrát. A másik kérdés a gépátállás, ami egy olyan költség, ami nem feltétlenül térítődik meg egy saját márka esetében.

Kőszegi András
Attila, te egy kakukktojás vagy ebből a szempontból. Viszonylag egyszerű terméked van, úgy hívják, hogy szemüveg. Ezt sem kellett neked feltalálni, tehát ez már egy elég régóta, ideje létező kategória. Nyilván hogyha azt mondjuk, hogy szemüveg, akkor eszünkbe jut az, hogy Ray Ban meg Oakley és akkor nem beszélek a nagy divatháznak saját szemüvegeiről. Itt vagy Te, egy személyes márka is, és ugye nemzetközi színtéren vagytok jelen ti is. Hogyan lehet ilyen viszonylag egyszerű termékkel, amit úgy hívunk, hogy szemüveg egy nagyon-nagyon telített, borzasztó erős piacra belépni? Mi a szerepe van a Te személyednek, egyáltalán a dizájnról vallott elképzelésedben?

Bakó Attila
A divat az egy nagyon furcsa egy állatfajta, mert hogy valaki nagyon szeretne a trenddel együtt mozogni, tehát valamilyen csoportba tartozni, mások pedig iszonyúan szeretnének nagyon megkülönböztetődni a többiektől. Ez utóbbi jelenség nekünk sokat segít, mert felsoroltál egy csomó márkát, amiben az az érdekes, hogy mind egy céghez kötődik. Például a Luxoticca nevű olasz cég az, ami az összes márkát gyártja. Tehát a világ szemüvegeinek a 80%-át ő csinálja úgy, ahogy van. Van harminc márkájuk, mindegyik szinte ugyanaz. Szerencsére erősödik az a réteg, aki ezt vallja, hogy szeretne különbözni. A nagy márkák előbb-utóbb belefulladnak abba, hogy ugyanúgy tömegtermékekké válnak.

Kőszegi András
Nevezhetjük azt, amit Te csinálsz, kézműves terméknek?

Bakó Attila
Abszolút, abszolút, ez manufaktúra.

Kőszegi András
Szoktunk arról beszélgetni, hogy a luxusnak a fogalma is egy kicsit átértékelődik manapság.

Bakó Attila
A luxus maga a kézműves termék. Ami persze nem azt jelenti, hogy kézzel, lombfűrésszel vágjuk ki. A kézműves termék inkább a filozófiában jelentkezik. Nem Olaszországban tervezzük, kivisszük Kínába, legyártjuk 5 millió példányban és kész, hanem szó szerint a kezünkbe fogjuk, minden egyes darab egy-egy történet, ez lesz a luxus szerintem előbb-utóbb. Itthon kevésbé, mert hát itthon azért minden árfüggő. De kint szerintem ez már egy nagyon erős réteg. Nekünk nagyon furcsa, hogy itthon, ahogy mesélted, 2000 cég volt, aki számítástechnikával foglalkozik, itthon vagyunk hárman összesen, akik szemüvegekkel foglalkozunk.

Jánosy Zsuzsanna
A kézműves termék kérdése az élelmiszeriparban nagyon érdekesen merül föl, sok márka van, aki erre a hullámra fel is ül. Valóban mit jelent ez a kézművesség Nálatok?

Molnár Gábor
A márkákkal kapcsolatban a felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók nagy része a házi jellegű tésztára asszociál a mi tésztánkkal kapcsolatban. Nyilvánvalóan próbáltuk ezt a vonalat meglovagolni illetve fenntartani. A kézműves vagy manufakturális gyártás azonban bekorlátozza a gyártási kapacitást. Amikor egy cég növekedésnek indul, akkor kénytelen gépesíteni akarva akaratlanul. Receptúrában próbáltuk megőrizni a házi jelleget. Nyilván gépsorokra szükségünk volt, mert már nem működik, hogy Marika néni otthon sodorja a tésztát. A kézművesség azonban fontos momentum a márka tekintetében.

Jánosy Zsuzsanna
Hogyan lehet ezt a mítoszt fenntartani?

Molnár Gábor
Mi is tanultunk a multiktól, Stahl Judittal kötöttünk szerződést és a Stahl konyháját támogattuk, ami abszolút be is vált.

Bánhidi Attila
Azt gondolom, hogy a kézműves és a kézzel készített közötti különbségtétel nem kellően artikulált. Rengeteg olyan dolgot fedünk le e szavakkal,  ami egész egyszerűen nem lenne szabad, hogy ott legyen ezen a címen a piacon. Nagyon sok dologra ráfogják, hogy az, aminek köze nincsen a kézművességhez, csak egy marketing fogásként, hogy eladhatóbbá váljon, és jobban kedvelt legyen. Ez a fogalom abszolút nincs tisztázva. Nincsenek nagy számban azok a vállalkozások ma a magyar piacon, akik valóban kézműves jellegű terméket gyártanak. Ma ebben a pillanatban, ahogy a tudomány fejlődik, egy dolog látszik igazolódni, hogy mindig a túlzásokkal okozhatnak problémát. Az allergia is gyakorlatilag erre vezethető vissza. A szervezet egyfajta dolognak a túlzott terheléséből adódóan sokkot kap, és nem tudja tolerálni a további hasonló összetevők bevitelét. Ez bármilyen anyag lehet. Fornettiként olyan termékeket igyekszünk gyártani, sőt csak olyat gyártunk, ami valóban élelmiszer, tehát hasznos a szervezetnek. Sok pénzbe kerül a társadalmat tanítani erre, hogy ez mit jelent, és ugye nincsen ma olyan fórum, aki ezt a szerepet ellátná közhitelesen.

Kürti Sándor
Analógiával élve az adatmentés azzal foglalkozik, hogy már bekövetkezett egy katasztrófa, és utána hogy lehetne minél több értéket visszaállítani. Ma már foglalkozunk a megelőzéssel is. Az egészségfogalomhoz hasonlóan adatmentésben is fontos a megelőzés. De azért ami minket, itt ülő márkákat összeköt, hogy mi valamennyien szerintem úttörők vagyunk. Úttörők abban az értelemben, hogy kitaláltunk valamit, ezzel szeretünk foglalkozni, boldogok vagyunk, hogy ezt csináljuk, és valahogy egy kicsit megkülönböztettük magunkat a többiektől. 

Jánosy Zsuzsanna
Mint látjuk minden területen rendkívül fontos az edukáció. Ti is átvesztek olyan feladatokat, amik tulajdonképpen klasszikusan állami hatáskörök.

Kürti Sándor
Erről a szociális felelősségről külön szerettem volna beszélni. Az általános iskoláinknak nagy része olyan, hogy nem ad többletértéket a gyerekeknek, hányódik az egész oktatásunk. Végül is a minisztérium elfogadta azt az amerikai módszert, amit használunk és franchise-osítottunk. Csináltunk először tízet, és azóta csináltunk megint tíz olyan iskolát, ami felszálló ágba került. Múlt héten Magyarországon járt a módszer amerikai apostola, előadott, értékesnek találták.  Tehát azért valami pislákol, azért valamit lehet itt csinálni.

Kőszegi András
Ez valamiben segít benneteket, tehát a márkátokat?

Kürti Sándor
Nem, tudom, nem hiszem, mert nagyon magyaros az egész, már utálnak engem az egész oktatásügyben. De merem remélni, hogy előbb utóbb a szociális felelősségvállalás igenis a brandépítésnek fontos része lesz. Mert az amerikaiaknál és a japánoknál ez így van.

Molnár Gábor
Én azt gondolom, hogy a márkaépítéshez mindenképpen hozzátartozik a fogyasztói edukáció. Nem titkolt hátsó szándékunk van vele, mert azzal, hogy edukáljuk a fogyasztóinkat, azzal kiemeljük a termékeinket. Mi például arra fektetünk nagy hangsúlyt, hogy a nemzetközi konyhában megtalálható tésztaformátumoknak megtaláljuk a magyar megfelelőjét és alternatív felhasználási lehetőséget kínáljunk, és nyilván ezzel is edukáljuk fogyasztóinkat.

Bánhidi Attila
Én ezt nem társadalmi oldalról próbálnám megközelíteni, hanem szigorúan gazdasági oldalról. Társadalmi oldalról ugye miért nincsenek többgenerációs vállalatok meg brandek, mert nem volt elég idő. Gyakorlatilag ugye 90-től egy új időszámítás kezdődött. 

Kürti Sándor
Én azt gondolom, állami szerepvállaláson keresztül kellene gondozni a brandeket, ha azt akarjuk, ezek megmaradjanak azon a nagy játszótéren, ahol nekik tudni kell szerepelni.

Jánosy Zsuzsanna
A Magyarországon tapasztalható fogyasztói hozzáállás tekintetében itthon vagy külföldön lesz tradícionális márka majd a Battila?

Bakó Attila
Itthon nagyon fontos az edukáció. Amikor csinálunk workshopokat, azt látom, hogy imádják az emberek a márkát, és egész egyszerűen akkor jönnek rá, mi is a kézművesség.

Kőszegi András
Hogy tudják Magyarországon értékelni a dizájnt?

Bakó Attila
A dizájnon mindenki rajzot ért, miközben mi az egészet értjük, egy filozófiát, mintsem az a konkrét ábra, amit sokan dizájnnak hívnak.

Kőszegi András
Azért kérdezem, mert vannak együttműködéseitek, dizájnerekkel, divattervezőkkel dolgoztok.

Bakó Attila
Számunkra nagyon fontos a jó értelemben vett együttműködés. Nálunk a kooperáció, vagy kollaboráció működik és egy nagyon jó dolog. Én ebben látom a mi pici jövőnket. Együttműködni sokan, akik itt a területen vagyunk, mert ha pusztán így állunk farkasszemet nézve, és utáljuk a másikat, az nem biztos, hogy  előrevisz. Sokkal inkább az egy meg egy az nem kettő, hanem háromban kellene gondolkodni, s ez a divattervezőkkel nagyon jól működik.

Kőszegi András
Feszegessük egy kicsit kérlek, mit gondoltok, az állam miben támogassa a magyar márkákat, márkátokat?

Kürti Sándor
Peter Drukker azt mondta, hogy a demokratikus állam abból áll, hogy négy rendszere önállóan is jól működik, meg együtt is jól működik, és ennek az egyvelegéből lesznek a versenyképes demokratikus államok. Tehát a gazdaság szereplőin kívül van három másik olyan szereplő, akinek igenis nagyon fontos szerepe van abban, hogy mi jó brandeket építsünk. Nálunk sajnos a politika meg az állam, a gazdaság és a társadalmi szervezetek teljesen összeolvadtak.

Kőszegi András
Ez így van, de mégiscsak ebben a rendszerben, ami olyan, amilyen, működnek vállalatok. Kérdés az, hogy magyar vállalkozók, vállalatok, Magyarországon működő, sokszor nem is mondom, hogy márkák, hanem termékek, szolgáltatást előállító gazdasági egységek invesztálnak-e ebbe mindentől függetlenül, és nemcsak új autót vagy nemcsak új irodabútort vesznek? Ebbe a szellemi termékbe, ebbe a meghatározó gazdasági erőbe fektetnek-e be pénzt, és nemcsak költségként tekintenek-e rá?  A vállalatok egyáltalán képesek lehetnek-e arra, hogy ezt a fajta gazdasági erőt, amit egy márka képviselhet, megteremtsék?

Molnár Gábor
Ha kifejezetten és korlátozottan a marketingre gondolunk, az egyértelmű válaszom az, hogy nem, tehát a támogatások sem értékben, sem pedig szakmai háttérben nem megfelelőek.

Bánhidi Attila
A Fornetti, hála Istennek, elég erős vállalat ahhoz, hogy a dolog inkább  fordított legyen. Nem vártunk ilyen jellegű támogatást, bár üdvözöltük volna. Például megpróbáltunk olyan edukációs játékot létrehozni sportszponzorálással összehozva, amely létrejöttéért megkerestünk állami intézményt. Ez egy  általános iskolásoknak szóló honismereti játék volt  Rókalandozó néven.  Nagyon sokat dolgoztunk vele, több millió forintos díjak voltak fölajánlva, azt kell, hogy mondjam, minimális támogatottságot nem tudtunk szerezni pedagógusoknál e tekintetben annak ellenére, hogy a legtöbb játékost felmutató iskolának több millió forintos díjak voltak fölajánlva. Nagy energiákat fektettünk ebbe, mégis megállt a társadalmi szereplők érdektelensége okán. Föladtuk.

Mezei Rudolf
Én azt gondolom erről, hogy egy bizonyos méretet, tömeget el kell érnie egy vállalkozásnak ahhoz, hogy egyáltalán márkaépítéssel foglalkozni tudjon a mai változó világban. Ami fontos lenne, az nem igazán a közvetlen pénzügyi vagy programszerű támogatás, hanem az, hogy ha már egyszer létezik egy  alkalmazható megoldás, ami a hatékonyságot növel, optimalizál, akkor azt használják, próbálja meg az állam használni – legalább pilot szinten, vagy valamilyen módon tegye magáévá. Szoktam mesélni azt a történetet, hogy az állam beszállt a hajóépítésbe, amikor kitaláltak egy olyan hajóformát, ami jóval gyorsabb volt, mint a többi a Földközi-tengeren, és ezáltal jóval  gyorsabban tudtak kereskedni az olaszok, Velence önmaga. Beszállt az állam Velencében, mert látták, hogy ebben van haszon. Külföldön, külföldi partnereinknél ez másképpen zajlik. Nekünk nem kell kommunikálnunk, ők kérik rólunk az információt.

Bakó Attila
Mi annyira picik vagyunk, hogy nekünk a márkaépítés az egyedüli, amivel próbálkozhatunk.  Mögé kell állnunk gyakran egyéb dolgok hátrányára is, mert valahogy ebből a tengerből ki kell tűnni. Tehát a brandet próbáltuk rögtön az elejétől építeni. Az állammal kapcsolatban az az érdekes, ha már a kereskedőházakról szó volt, úgy érzem, hogy mi támogatjuk az államot azzal, hogy megjelenünk, tehát hogy adunk terméket. Lám, ott vagyunk most Milánóban, Pekingben, Berlinben, viszünk ki árut, és legalább valamit ki tudnak tenni az üres asztalra, ily módon  karitatív módon támogatjuk az államot, hogy legyen megjelenése.
(BrandTrend)