Kategória: Márkás Kerekasztal.
Admin kategória: Márkás beszélgetések - kerekasztal.

A Meló-Diák diákmunka hálózat a BrandTrend márkatanácsadó ügynökségével a jelenleg felsőoktatásban részt vevő fiatalok részvételével reprezentatív kutatást végez, hogy támogassa munkaerő piaci érvényesülésüket és fenntartható karrierépítésüket, valamint a magyarországi vállalatok hosszútávú gazdasági és piaci érvényesülését.  A kutatást kerekasztal beszélgetés előzte meg, melyet a Meló-Diák márkatanácsadó ügynökségének ügyvezető igazgatója, Kőszegi András vezetett.

A kerekasztal beszélgetésben a vállalati és hallgatói oldal, valamint a Meló-Diák egyaránt részt vett. Szóba került többek között a vállalati érdek és a végzett hallgatók elvárásainak összehangolása, a fenntartható, kompetens munkaerő foglalkoztatás, a tehetség menedzsment és az állam feladatai. A beszélgetés eredményei – a magyarországi gazdaság fenntartható fejlődésének fontos pilléreként – új támpontokat adhatnak az állam és a vállalatok képviselőinek az ifjúság foglalkoztatásának és vállalkozásélénkítő intézkedések előkészítéséhez.

Mindezek a kérdések az oktatáspolitikai kihívásokhoz is elvezetnek. A BrandTrend márkatanácsadó ügynökség 2013-as Oktatás és Gazdaság konferenciáján megfogalmazott tézist igazolta  dr. András Klára, az Egis Gyógyszergyár osztályvezetője is, aki megfogalmazta: „felelőssége van a diákszövetkezeteknek, hiszen óriási szakadék van a felsőoktatásban végzett diákok tudása  és a gazdaság elvárásai  között, ahol én azt látom, hogy az egyetlen egyátvezető a diákszövetkezet.”

Mivel a mai társadalom alap orientációs eleme a márka, elkerülhetetlen kérdés volt, milyen szerepe lehet egy vonzó vállalati márkának, ez hogyan támogathatja a fenntartható humánpolitikai célokat és a pályakezdő fiatalok saját személyes márkáját, ami benefitként hosszútávú foglalkoztatás formájában szintén a munkaadó számára jelenik meg.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

  • András Klára, osztályvezető , Egis Gyógyszergyár Zrt., humán kontrolling és kompenzációs osztály
  • Schleer Tamás, üzletfejlesztési szakértő, startup specialista)
  • Marosi László, MELÓ-DIÁK, ügyvezető, tulajdonos
  • Szerepi Bálint, hrportal.hu diákmunka szakértő
  • Husi Bence, Viapan Group, marketing vezető
  • Kőszegi András, BrandTrend ügyvezető igazgató, társtulajdonos
  • Majzik Nándor, MELÓ-DIÁK, projektvezető/mentor

A magyarországi vállalatok munkaerő menedzsmentjének új felfogású éllovasaként Marosi László, a Meló-Diák piacvezető diákmunka hálózatának ügyvezető igazgatója a vállalatok termelő és szolgáltató munkafolyamataiba bekapcsolódó diákmunkaerő kínálatán túl nem kisebb célt fogalmazott meg, mint a magyarországi új generáció mentorálását és bevezetését a mukaerőpiacra.  Ezzel hidat képezve a munkaerőpiac és a végzett hallgatók elvárásai között. Marosi László megfogalmazása szerint: „Tisztában vagyunk vele, hogy mindig többet kell nyújtanunk, mint amit elvárnak tőlünk. Fontosnak tartom, hogy a jövőben foglalkoztatott generáció azokkal a szükséges kompetenciákkal rendelkezzen, ami a társadalmi és gazdasági fejlődés alapja.”

A kerekasztal beszélgetés során a résztvevők egyértelműen a fenntarthatóság munakerőpiaci jelentőségét hangsúlyozták. Megállapították, hogy a diákmunka a Meló-Diák felfogásában a legerősebb interfész lehet a vállalatok és a cégek között.  Nagyon fontos szerepük van abban, hogy a fiatalokat az online világból az offline világba is elvezessék, valamint megtanítsák őket, hogyan építsék a saját márkájukat. Ez mind a fenntartható munkaerőmenedzsment kérdéskörébe tartozik, hiszen a gazdaság jövőbeli teljesítőképességét határozza meg.

Fenntarthatóság, vállalati kultúra, erőforrás menedzsment

Marosi László kiemelte annak fontosságát, hogy az erőforrás ne legyen túlhasználva és megfelelő képzéssel rendelkezzen. Ehhez a Meló-Diák a mentori programjával tud hozzájárulni.

A fenntarthatóság fogalmának munkaerőpiaci jelentőségét dr. András Klára is megerősítette: a fenntartható teljesítményt, a környezeti tudatosságot, és a valóban tudatos erőforrás gazdálkodást tartja fontosnak szem előtt tartani.

Kőszegi András a vállalat minden részére kiterjedő felelős működését és a vállalati vízió meglétének fontosságát hangsúlyozta. Csak így tudnak a társadalomban a márkának egy olyan értéket teremteni, ami eddig nem valósult meg.

Szerepi Bálint, a hrportal.hu diákmunka szakértője szerint a humán menedzsment azoknál a vállalatoknál működhet jól nagy eséllyel, ahol profitorientált vállalkozásként a pénz mellett társadalmi hasznosulást, hasznosságot, benefitet nyújtanak.

Munkáltatói márka és munkavállalói márka

A fiataloknak egy erős munkaadói márka a saját karrierjük, saját egyéni márkájuk építése miatt is fontos. Ahhoz, hogy saját tudásukat és a saját értéküket növelhessék, nagyon sokban járulhat hozzá egy jól bevezetett népszerű cég vagy márka.

Husi Bence, a Viapan Group, marketing vezetője  véleménye szerint a  vonzó vállalatok azok a fiatal munkavállalók számára – ha megnézünk egy munkáltatói márkakutatást –  akiknek megvan a társadalmi benefitjük is. Ők azok, akik nyíltan láthatóvá teszik azt, a szolgáltatásuk, a termékük valóban szolgálja a társadalmat és a jót.

 

A diákmunka kiválóan alkalmas arra, hogy a fiatalok felfedezzék, megismerjék önmagukat, és megtapasztalhassák, mitől lesznek ők vonzók egy vállalat számára. Szerepi Bálint, hrportal.hu diákmunka szakértője szerint ezt a fejekben már nagyon fiatal kortól helyre lehet tenni.

Képzési programok

A Meló-Diák brand építésében az egyik legfontosabb elem, hogy a diákoknak már 14-15 éves korától kezdjük el építeni a személyes márkájukat – mondta Marosi László. Azt gondoljuk és valljuk, hogy akkor fog épülni a mi márkánk, ha a benne dolgozók építik, miközben empirikus élményekkel is gazdagodnak. Esetlegesen hiányzó kompetenciájukat nálunk e-learning tréningen sajátíthatják el, lehet ez egy nyelvi képzés, egy pénzügyi képzés, egy biztosítási képzés. Végig visszük őket ezen az úton, és ezzel a személyes munkaerejük értékét is növeljük.

Generációs gap

Az az egyik legfontosabb feladat és ezt fel kell vállalni akár a diákszövetkezeteknek is, hogy a generációk valóban megismerjék egymást. Ismerjék meg azokat az értékeket, amikből döntések és prioritások születnek. Megértsék egymást. Ez szerintem a legjobb út arra, hogy együtt tudjanak dolgozni. Egy fiatalnak, egy idősebbel együtt dolgozni a legnagyobb érték. A tapasztalatot átvenni, de az idősebbnek is van a fiataltól mit tanulnia. De ha közöttük csak különbség van és fal, akkor egymással szóba sem fognak állni. A vállalatok és a végzett hallgatók közötti kommunikációban fontos érintkezési pont és átvezető a diákmunka, hiszen a felsőoktatásban végzett fiatalok egy teljesen más hálózatban szocializálódtak. Ezután bekerülnek egy vállalat zárt struktúrái közé. Ebben esély is lehet, hiszen ha a fenntartható fejlődésre gondolunk, a fiatalok által hozott impulzusok új fejlődési irányokat nyithatnak meg a vállalatoknál, mely esélyeket az EGIS ki is használja – mondta András Kára.

Mentorálás

A többletet hozzá kell adni és a személyes márkájára figyelve, azt építve, az első pillanattól kezdve kézen fogva mentori jelleggel kísérni kell. A mi felelősségük ebben, hogy be tudjuk vezetni a munkaerő piacra és értékes tagjai legyenek majd a társadalomnak, a gazdaságnak. A diákmunka a Meló-Diák felfogásában így valóban hozzátesz a fenntartható gazdasági fejlődéshez.

A vállalatok érdekében is szükségük van a fiataloknak olyan mentorokra, akik inspirálják a rendszerbem, akik vezetni tudják egy úton. Akik meg tudják mutatni nekik a célt, és hosszútávon gondolkodni. Ez itt az egyik legnagyobb felelősség és egyben lehetőség a vállalatok számára is a diákmunka igénybevételével.

Elvándorlás

Kőszegi András, a BrandTrend ügyvezetője a fiatalok elvándorlásának kapcsán a diákmunka szerepéről kérdezte résztvevőket. Mi lehet az oka, hogy a fiatalok akár már felsőoktatás közben elképesztő számban mennek külföldre? Lehetséges-e, hogy a vállalatok nem tudnak nekik itthon megfelelő lehetőségeket adni?

A diákmunka szerepe Marosi László szerint ezen a területen is nagyon fontos. Kell, hogy a sok fiatal számára a magyarországi lehetőségek is vonzóak legyenek, mert az ország nem ürülhet ki. A Meló-Diák egyfajta mediátorként hozzásegíti a vállalatokat és a fiatal munkavállalókat, hogy érték alapon megtalálják a közös érdeket, és hogy a Magyarországon levő vállalkozásokat is vonzóvá tudják tenni a fiatalok számára. A diákmunka nagyon fontos lehet a fiataloknak, hogy megtalálják saját útjukat, lehetőségeiket, motivációjukat.

Kőszegi András szerint a magyar vállalatok erős márkái is generátorai lehetnének a fiatalok  itthon maradásának, ha tudnának akár egy valódi movementként is tekinteni erre.

Tehetségmenedzsment

A tehetségmenedzsmentben szintén a diákmunka lehet a megoldás. Egyre tovább vannak a generációk a munkaerőpiacon, egy felelős vállalat pedig nem fogja őket kitenni a munkahelyről, csak azért mert idősebbek. Tehát a fiataloknak egyre kevesebb lehetősége van elhelyezkedni. Lehetőségük csak a legtehetségesebb fiataloknak van. A vállalatok a helyeket tehetséges fiatalokkal szeretnék feltölteni. A cégek között egyfajta „tálent háború” van, ahogy mi nevezzük – mondta dr. András Klára.

Majzik Nándor, Meló-Diák projektvezető/mentor a vállalati érdekre mutatott rá. Ha a vállalatok nem nyitnak a fiatal generáció felé, a jó képességű fiatalok nem maradnak a munkahelyeken, ami előbb utóbb a cég halálát fogja jelenteni. Ez egy vállalkozásnak sem lehet célja. Egyértelmű, hogy a vállalatoknak, a vállalkozásoknak ezt fel kell mérni és racionális érdekből is arra kell menniük, hogy, nyissanak az új generáció felé.

Marosi László vezetésével a Meló-Diák már korábban megfogalmazta ezt a célt és felelősséget, hogy a jelentkező fiatalokat, tehetségeket összehozza a cégekkel, hogy minél hamarabb találkozzanak a márkákkal és megtalálják a közös nyelvet.

Az új generáció, mint a jövő vállalkozói

A kerekasztal beszélgetés témája volt az új generáció vállalkozói kedve, a magyarországi vállalkozást serkentő intézkedések szerepe és a fiatalok vállalkozásának meghajtó erői és társadalmi megítélése.

Az elkövetkezendő években a vállalkozó szót átveszi a startup, és újra egy trendi, divatos dologgá válhat. Valamit létrehozni, teremteni, alkotni és elindítani azt a folyamatot, hogy ne dolgozzál, hanem munkahelyet teremtsél, ezáltal ez felpöröghet és egy új lendületet adhat a vállalkozói attitűdnek. A diákmunka ebben is támogató, előkészítői terepe lehet a gyakorlati és a mentális előkészítésben egyaránt. A fiatalok vállalkozását segítő programok szabadabbá és előfinanszírozásúvá tételével, az adminisztratív terhek csökkentésével is lehetne növelni a rendszer hatékonyságát. Azt látjuk, hogy a fiataloknak rengeteg ötletük van, amit mini startup szintjén meg tudnának valósítani. Ez a 2020-ig terjedő időszakban minden évben 5-10 ezer fiatalnak a vállalkozási lehetőségét indítaná meg, ami mindenképpen lehetőség arra, hogy itthon is megtalálja az új generáció a számítását, ne csak külföldön. – mondta Schleer Tamás, üzletfejlesztési szakértő, startup specialista.

A fiatalok mielőtt bármit tettek, bármit megpróbáltak volna, gyakran várnak a politikára és mutogatnak a vállalatokra, hogy munkahelyet szeretnék – mondta Kőszegi András.
Valóban gyakran a gondolkodásmód az igazi probléma, nyilván ennek több vetülete van, neveltetés, szocializáció. A tanulmányok közbeni munkavállalás azonban gyakran sokat változtathat ezen az attitűdön – mondta Majzik Nándor, Meló-Diák projektvezető, mentor. Aki jó dolgozott az iskolaszövetkezeten keresztül és értékes tapasztalatokat szerzett, beszélte a nyelveket, önmaga fedezi fel, hogy értéket lett, és tovább keres utat önmagának.

Marosi László, a Meló-Diák ügyvezető igazgatója az állam feladatára és lehetőségeire mutatott rá: A gyakornoki program az egyetem-főiskola elvégzése után, amennyiben az adott diák nem helyezkedett el, 25 éves koráig egy nappalis státuszt élvezne. Ez egy inkubátor lehetőség a fiataloknak arra, hogy nem ülnek az iskolapadban, de így a különböző cégeknél dolgozhassanak iskolaszövetkezeti kereteken belül. Megtalálják a kapcsolatot, a lehetőséget. Kipróbáljanak többféle munkát és így megtalálják abban a 2-3, esetleg 4 évben a lehetőséget, a céget. Fontos lehet összehozni a diákokat, akik esetleg a diákmunkás években nem dolgoztak, de most ebben a következő 1-2 évben szeretnének gyakornokként. Ez így nem akkora nagy felelősség, jelen pillanatban egy EU-s igény és egyben jó eszköz arra, hogy a pályakezdő munkanélküliséget csökkentsük. A pályakezdők munkanélküliségének EU-s átlaga 28 százalék körül van, a magyar 23 százalék. Az iskolaszövetkezeti felmérés alapján az iskolaszövetkezetből kikerült diákok esetén ez a szám 13 százalék, tehát körülbelül a fele, tehát nagy lehetőség előtt állunk.

Családok támogatása

A családokkal, szülőkkel való párbeszédet a kerekasztal beszélgetés minden részvevője támogatja. Próbáljuk megértetni a szülőkkel – főként azokkal a szülőkkel, akik a diploma megszerzéséig tiltják a munkavégzést alól -, hogy ezzel árthat a fiatalnak. Hogyha egy cégnek választani kell egy fiatal, aki dolgozott, munkatapasztalatot szerzett, kapcsolatokat épített, megismert cégeket, és egy másik fiatal közül, aki csak komoly tanulmányi eredményekkel, de munkatapasztalat nélkül van, akkor nagy valószínűséggel a tapasztalattal rendelkezőt választja. A családokkal való párbeszédet, a szülők bevonását így a Meló-Diák is maximálisan fontosnak tartja.
(BrandTrend)