Kategória: Képes hír és Piac.

Admin kategória: Képes hír.

A nagy gazdasági konjunkturális változásokat sokszor előre jelzik a fogyasztói hangulat változásai. Az Intrum európai szintű fogyasztói felmérése (ECPR) alapján idén beigazolódhatnak a gazdaság lassulásáról szóló jóslatok, az emberek jelentős része a pénzügyi helyzete romlását érzékeli, és kevésbé optimista a jövőt illetően.

Idén az Európai Unió országaiban megkérdezettek közel fele mondta azt, hogy úgy érzi, a kiadásai gyorsabban növekednek, mint a jövedelme. Csak a válaszadók fele volt biztos benne, hogy nem romlik a pénzügyi egyenlege a hónap végén. Magyarországon a válaszok aránya hasonló volt, az emberek 56 százaléka érez erősödő pénzügyi nyomást.

gazdasági kilátások chart.xlsx

Kiderült az is, hogy az európai lakosság bizonytalanabbnak látja a jövőt, mint tavaly: arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy a következő generáció szegényebben él majd, mint a szüleik, 2018-ban 42 százalék válaszolt nemmel. A következő évben ugyanerre a kérdésre már csak 36 százalék mondott nemet, igaz, közben csökkent az igenek aránya is (23-ről 18 százalékra). A legutóbbi felmérésen a legtöbben (46 százalék) a bizonytalan választ adták erre a kérdésre.

gazdasági kilátások chart.xlsx

„A bizonytalanság annak ellenére növekszik, hogy jelenleg az emberek még nem érzékelik igazán anyagi helyzetük romlását” – mondta Deszpot Károly, az Intrum magyarországi sales üzletfejlesztési igazgatója. „Saját anyagi helyzetüket 2019-ben Európa szerte jobbnak ítélték a válaszadók, mint egy évvel korábban, látják azonban, hogy a jövedelmeknél gyorsabban növekvő számlák később gondot okozhatnak.”

Bár a kiadások Magyarországon is növekednek, hazánkban az embereknek az uniós átlagnál kevésbé okoz gondot a számlák kifizetése. Tavaly a válaszadók 76 százaléka, tehát az uniós átlagnál (74 százalék) többen nyilatkoztak úgy, hogy az évben egyszer sem kellett kölcsönt felvenniük ahhoz, hogy ki tudják fizetni rendszeres kiadásaikat. Ez ugyanakkor visszaesést jelent 2018-hoz képest, ekkor még a magyarok 86 százaléka nem szorult egyszer sem kölcsönre a számlabefizetéshez. Mindamellett a magyar lakosság hitelállománya még mindig az egyik legalacsonyabb Európában.