Kategória: Képes hír és Piac.

Admin kategória: Képes hír.

Napjainkban számos olyan kezdeményezés lát napvilágot, amelynek elkötelezett célja ökológiai lábnyomunk csökkentése. Bár a szelektív hulladékgyűjtés alapvető lépésnek tűnhet a fenntarthatóság felé, az itthoni statisztikákat elnézve bőven van még hova fejlődnünk. Mit tehetünk mi, fogyasztók?  A zöldebb mindennapokhoz Hankó Gergelytől, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetőjétől kért segítő tippeket a Mizse.

Annak ellenére, hogy Magyarországon 2014 óta elkülönítetten kell gyűjteni a háztartási hulladékot, és már házhoz jönnek a szelektív gyűjtők is, a statisztikák szerint a 2017-ben keletkezett műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya mindösszesen 32% volt. A maradék – közel 70% – lerakón, hulladékégetőben vagy a természetben végzi, ahol több száz év alatt bomlik le, vagyis csak darabolódik. Ezeket a korántsem fényes hazai számokat egyrészt az is indokolhatja, hogy máig tartja magát a városi legenda, miszerint a szelektív gyűjtőkbe dobott hulladékot a szemetesek úgyis összeöntik végül a többi szeméttel. Ez tényleg csak legenda, hiszen Magyarországon több mint 100 cég foglalkozik újrahasznosítással és még vannak kihasználatlan kapacitások is. Másrészt a többfrontos szemléletformálási törekvések ellenére sincs mindenki tisztában azzal, hogy mit hova kell dobni. A változás érdekében elsősorban különbséget kell tennünk szemét és hulladék között.

A köznapi értelmezése szerint azokat az anyagokat nevezzük szemétnek, amelyek nemcsak számunkra váltak haszontalanná, de a termelésben, hasznosításban sem tudják már semmilyen célra felhasználni. Ezzel szemben hulladéknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek számunkra haszontalanná váltak ugyan, de anyagfajtánként különgyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók valamely termelési, gyártási folyamat során. Ilyen például a PET palack is. Emiatt is fontos, hogy otthonunkban is ügyeljünk a szelektív hulladékgyűjtésre: az általunk kidobásra ítélt csomagolóanyagok, palackok, dobozok szelektív gyűjtése sok erőforrást kímélhet meg.

A polietilén-tereftalát, vagyis a PET – amiből az italos palackok szinte mindegyike és a mosó/tisztító szeres flakonok egy része készül – kifejezetten jól feldolgozható újrahasznosításhoz. A kidobott PET-palackok jelentős részéből alacsonyabb feldolgozottságot igénylő termékek, így például műanyag szőnyeg, pántszalag, geotextília, plüss játékok belső tömése, illetve polár pulóverek készülnek. Megfelelő tisztaság és vegyszeres mosás esetén új palackok készítésére is alkalmas lehet a PET hulladék. De akár mi magunk, kreatív módon otthonunkban is felhasználhatjuk a flakonokat: madáretetőt, kerti lámpást vagy tölcsért készíthetünk belőlük.

A szelektív hulladékgyűjtés országonként változik – ma Magyarországon a papírt, a műanyagot és fémet gyűjthetjük külön otthonunkban, az üvegeket pedig a gyűjtőszigeteken. Mégis, sok esetben hiába készül valami műanyagból, fémből, vagy papírból, nincs helye a neki való szelektívben. Ilyen például a zsíros, szennyezett ételdoboz; a blokk; a villanykörte; de még az étel házhozszállításkor használt hungarocell-szerű fehér ételhordó sem. 

Egyre több nagyvállalat tesz azért, hogy csökkentse környezetterhelését. A Mizse természetes ásványvíz amellett, hogy a legkörnyezetbarátabb PET palackot használja – 20%-al több helyezhető el belőle egy raklapon, így kisebb helyet foglal el – edukációs jelleggel elsőként helyezett el „zöld üzeneteket” a flakonok címkéin is, ezzel elősegítve helyes gyűjtésüket:

  1. Le a kupakkal!
  2. Üresen dobd ki!
  3. Taposd laposra!
  4. Ne szemetelj, szelektálj!
  5. Hasznosítsd újra!