Kategória: Képes hír és Piac.

Admin kategória: Képes hír.

Tekintve, hogy kínai A-részvények kereskedését egy héten belül másodszor is felfüggesztették, a 2016-os év a tavaly nyári izgalmakhoz hasonló, egyértelműen volatilis alaphangon indult az ázsiai piacok számára. Matthew Sutherland, a Fidelity International ázsiai régióért felelős termékmenedzselési igazgatója elmondja, szerinte mi mozgatja ezt a volatilitást, átterjed-e majd más piacokra is, és tanácsot ad, hogyan reagáljanak a fejleményekre a befektetők.

Kína sanghaji és sencseni részvénypiacai (az A-részvények piaca) a jelek szerint kezdik megfertőzni a világ többi részét, pedig ennek nem kéne így lennie. A kínai A-részvények piaca elsősorban lakossági piac, ezért inkább a kínai kisbefektetők szubjektív benyomásai, mint a gazdasági vagy makroszintű, fundamentális fejlemények hatnak rá. Érdemes felidézni, hogy a kínai A-részvények piacán 2015 első felében buborék alakult ki, melyet több tényező, többek között Hong Kong-Shanghai Connect Program kapcsán érkező külföldi befektetéseket övező várakozás idézett elő. Ez a buborék tavaly nem is eresztett le teljesen, amint ezt a következő grafikon is illusztrálja.

A kínai buborék – csak az A-részvények piacát érinti

kinai buborek

A buborék a piac bedőlését ellenőrzés alatt tartani vagy megállítani hivatott kormányintézkedéseknek köszönhetően nem eresztett le teljesen. Ilyen intézkedés volt a bennfentesek által csak „Nemzeti Válogatott”-ként emlegetett állami szervek általi közvetlen piaci beavatkozások sora is. Nem vitás, hogy a kínai belpiacos A-részvényeket figyelemmel kísérő CSI 300 index augusztus és december között érezhetően, csaknem 30%-kal emelkedett. A jelenlegi eladási hullámot az egyik stabilizációs intézkedés (a fő részvényesek általi részvényértékesítési tilalom) visszavonása és a 30%-os emelkedés hatására kialakult profitrealizálási hullám együttesen váltotta ki. A fő részvényesekre vonatkozó eladási tilalmat január 7-én oldották fel, de csak részlegesen – mostantól háromhavonta legfeljebb 1%-nyi részvényt adhatnak el.

Az elmúlt év végén további biztonsági elemeket is beépítettek a rendszerbe: ha a CSI 300 index +/- 5%-nál nagyobbat mozdul, 15 percre beszüntetik a kereskedést, és ha az újraindítást követően további 2%-ot esik (vagyis ha a napi zuhanás eléri a 7%-ot), a tőzsde egész napra bezár. A sors iróniája, hogy ezek az intézkedések ahelyett, hogy megnyugtatták volna, inkább felizgatták a piacokat. Január 7-én, csütörtökön például a nyitás után azonnal be kellett avatkozni – a piac aznap csak 15 percig működött. A mélyrepülésben lévő piacokon a befektetők igyekeznek minél előbb eladni, mert attól tartanak, hogy a piac bezár, és nem fognak tudni kereskedni. Az ennek hatására kialakuló eladási dömping viszont önmaga gondoskodik arról, hogy a beavatkozásra sor kerüljön. Az A-részvények piacán kialakuló likviditáshiány miatt a forgalom túlcsordul Hong Kong-ba: a befektetők megpróbálják ott eladni a részvényeiket. Szerencsére a kínai illetékesek kezdik újragondolni a biztonsági intézkedések hasznosságát, és bejelentették, hogy a jelenlegi mechanizmust január 8-ától, péntektől hatályon kívül helyezik.

Nagy hiba lenne azonban azt feltételezni, hogy az A-részvények piacának esése azt tükrözi, hogy a befektetők megszimatolták a kínai gazdaság egy újabb gyenge pontját. Véleményem szerint nincs ilyen összefüggés. Az A-részvények forgalmának tavalyi megduplázódása sem azért következett be, mert a kínai gazdaságban valami nagy csoda történt volna. Semmi okunk arra gondolni, hogy a piacot a fundamentális folyamatok csak lefelé hajtják, felfelé nem.

A nem kellően leeresztett A-részvény buboréknak teljesen el kell múlnia. Jól látszik, hogy ez éppen most zajlik, de a folyamat még nem fejeződött be. A CSI 300 árfolyam/nyereség hányadosa jelenleg 11,3-szoros, míg az offshore MSCIChina indexé 9,5-szeres. A buborék leeresztését mindaddig nem tarthatjuk teljesnek, amíg a két árfolyam-nyereség ráta legalább ki nem egyenlítődik. A mostani sebességet látva erre már nem kell sokáig várnunk.

A kínai gazdaságban jelenleg zajló folyamatok egyáltalán nem olyan drámaiak. Kína lassul, de nem készül összeomlani. A növekedés minősége (fogyasztói átrendeződés) sokkal fontosabb, mint a növekedés mennyisége. A gazdaság persze nem homogén, egyes területek (pl. a gyártás) gyengébbek, míg mások (pl. a szolgáltatások és a kiskereskedelem) erősebbek. Folyamatban van az inkább fogyasztáson alapuló modellre való átállás, amit a reformprogram is elősegít, de a folyamat nem lesz sem egyszerű, sem sima. Addig még tapasztalunk majd némi további volatilitást.

red-lanterns

Az RMB közelmúltban tapasztalt „gyengélkedése” (az USD-hez 2014 augusztusa óta, YTD-alapon mért -1,5%-os esése) egyesek szerint szintén a gazdaság hanyatlásának jele. Ez azonban nem ilyen egyértelmű. Először is, 2010-től 2015 elejéig az RMB a dollárhoz képest 10%-ot erősödött, vagyis viszonylag magasról kezd most lefelé haladni. Másodszor, 2015 januárja óta mindössze 5,8%-kal gyengült, ami minden, csak nem drámai zuhanás. Harmadszor: ne feledjük, hogy az elmúlt két évben a jen 10%-kal, az euró 20%-kal lett gyengébb. Akkor miért van az, hogy a befektetők ez utóbbi két deviza gyengülésének örülnek, az RMB esetében viszont ugyanezt rossz hírként értékelik? Ennek így semmi értelme. Negyedszer: ami Kína számára igazán fontos, az a kereskedelemmel súlyozott kosár, nem a bilaterális RMB/USD keresztárfolyam. Kereskedelemmel súlyozott alapon az RMB valójában oldalirányba mozdult el. Ötödször: Kínának nem kell ösztönöznie az exportját – még mindig jelentős külkereskedelmi többlettel rendelkezik, ezért az export jelenleg a korábbinál kevésbé fontos a gazdaság szempontjából. A belföldi fogyasztás fellendítése sokkal lényegesebb célkitűzés, márpedig ezt az erős, és nem a gyenge deviza segíti elő. Hatodszor: az RMB most már benne van az IMF SDR-kosarában, és az ebből eredően beáramló befektetések idővel szintén jót tesznek majd az RMB-nek.

Összegzésképpen elmondható, hogy bár a Fidelity nem zárja ki az RMB további leértékelődését, de nem valószínű, hogy arra a kormány szándékos beavatkozása nyomán fog sor kerülni. A kínai döntéshozók szeme előtt egy piaci forgalomban lévő deviza lebeg, de piaci beavatkozások révén meg fogják kísérelni a spekuláció következtében előálló árfolyamcsúcsokat és -beszakadásokat. A defláció esetleges „exportálásán” kívül az RMB mérsékelt gyengesége nem igen lesz majd különösebben káros hatással a kínai vagy éppen a globális gazdaságra vagy a piacra. Ugyanakkor az esetleges dezinflációs tendenciák elodázhatják a Fed második kamatemelését, ami jó hatással lenne a piacokra.

Ilyen helyzetekben érdemes megőrizni a hidegvérünket, és szelektíven kiválasztani a jelenleg gyengélkedő részvényeket. A piaci hangulat által előidézett pánikok általában remek részvényvásárlási lehetőségeket kínálnak a hosszú távú befektetőknek. Az elmúlt két hétben nem változtak a fundamentális adatok, a részvények mégis jóval olcsóbbak. Ázsiában 17 000, tőzsdén jegyzett vállalat működik – több, mint az USA-ban és Európában együttvéve. Közülük jó néhány a piactól vagy a makrogazdasági környezettől függetlenül valósággal szárnyalni fog a jövőben.
(BrandTrend)