Kategória: Hír és Piac.

Admin kategória: Hír.

Manapság a klímaváltozás körüli félelmek egyre inkább kikényszerítik, hogy végre ne fordítsuk el a fejünket a legégetőbb fenntarthatósági kérdésektől. Ugyanakkor még mindig széles körben tartja magát a tévhit, hogy a környezetünk és a társadalmunk érdekeit is figyelembe vevő üzleti modellek gazdaságilag kevésbé lehetnek jövedelmezők. Úgy viselkedünk, mintha a profit és a bolygónk jólléte nem volna összeegyeztethető, és a tiszta lelkiismeret vagy a jómód közül kellene választanunk. Pedig erről szó sincs. Lássuk például a pénzintézetek helyzetét.

Kevesen gondolunk bele, de a bankban tartott pénzünk bizony „dolgozik”. A bankunk hitelbe helyezi ki, és így lehetőséghez juttat valakit, hogy megvalósítsa terveit. Bár komoly ellenőrzés előzi meg a hitelkihelyezést, amely során a pénzintézetek mind alaposan megvizsgálják, hogy a beruházás pénzügyileg stabil lábakon áll-e, és természetesen kizárják azokat a célokat, amik nem legálisak, de vajon vizsgálja-e bárki, hogy az adott projekt milyen társadalmi és környezeti előnyöket vagy épp károkat okozhat? Mivel a bankoknak különösen kiemelt szerep jut a javak újra elosztásában, így könnyen belátható, hogy megfelelő értékek alapján kialakított hitelezési szűrőkkel milyen erős kontrollt gyakorolhatn(án)ak arra, hogy a fenntarthatóságot segítő szektorok virágozzanak, a károsak pedig források hiányában visszaszoruljanak. Világszerte 54 bank van, amely Triple Bottom Line Impact elvén működik, azaz a tevékenységével létrehozott társadalmi és környezeti hasznot egyenértékűként kezeli a gazdasági profittal. Az ún. értékalapú bankolás egy nemzetközi mozgalom, melyhez évről évre egyre több pénzintézet csatlakozik, és az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetsége tömörít. A mozgalom hazai képviselője a MagNet Bank. Miközben a bolygónk gazdasági életét meghatározó szereplők még mindig arról vitatkoznak, hogy 1,5 vagy 2 Celsius fokos klímaváltozás vállalható-e 2050-re, a GABV olaszországi tagbankja, a Banca Etica az Európai Parlamentben egy fontos és figyelemreméltó felmérést hozott nyilvánosságra az európai fenntartható finanszírozással kapcsolatban.  Az elemzés aktualitását az adja, hogy az Európa Tanács épp az ún. Európai Akcióterv jóváhagyásán dolgozik, melynek célkitűzése, hogy meghatározza, szabályozza és népszerűsítse a fenntartható finanszírozást az európai térségben. Helyi szabályozásra már épp a felmérést készítő Banca Etica hazájában van példa, ahol az „etikus pénzintézet” az Olasz Nemzeti Bank által külön elismert, jogi kategória 2017 óta.

A jelentés 15, Európában működő, hagyományos pénzintézet gazdasági teljesítményét hasonlította össze 23 értékalapon működő – a fenntarthatóságot szem előtt tartó – szintén európai bank teljesítményével, különös tekintettel azok reálgazdaságot finanszírozó, hitelezési tevékenységére.

A felmérés eredménye nem hagy kétséget afelől, hogy az elmúlt 10 évben – mialatt Európa a 2008-ban begyűrűző válságból próbált kilábalni – az értékalapon működő bankok a hagyományos banki tevékenységüket zavartalanul végezték.  A fenntartható pénzügyi intézmények továbbra is betéteket gyűjtöttek és hitelt helyeztek ki, mialatt a hagyományos pénzügyi modellű bankok inkább más tevékenységekre összpontosítottak (értékpapírok, másodlagos piacok, egyéb pénzügyi szolgáltatások), és csak nehezen kezdtek visszakanyarodni a klasszikus szerepükhöz.

2017-ben az értékalapú bankok tevékenységének 77%-át tette ki a hitelezés, míg ugyanez a tevékenység a hagyományos bankok aktivitásának csupán 40,52%-át alkotta. Az értékalapú bankok a megtérülés tekintetében is jobban teljesítettek. 2007-2017 között az értékalapú bankok a tőkearányos jövedelmezőség tekintetében a bevételek háromszorosát hozták: 3,98%-os ROE a hagyományos bankok 1,23%-os ROE mutatójához képest.  A válság alatt, az európai nagybankok növekedése lelassult, vagy épp meg is torpant, míg a jóval szerényebb profitszemlélettel működő értékalapú és fenntartható bankok eszközeik, kötelezettségeik és nettó eszközállományuk tekintetében is a mai napig éves szinten átlagosan 10% növekedést mutatnak.

Ha az értékalapú bankok a válsággal szemben láthatóan ellenállóbbak, akkor mind nemzeti, mind európai szinten mielőbb olyan szabályozásokat volna indokolt érvénybe léptetni, amelyek támogatják a bankrendszerben az ezirányú törekvéseket.

A mai arányokat jól mutatja az alábbi példa: 13 637 000 000 000 000 vs. 163 400 000 000. Az első a világ négy legnagyobb bankjának a mérlegfőösszege. Szakmailag pongyolán, de a dolog lényege szempontjából azt mondhatjuk, hogy ekkora nagyságrendű betétesi pénzt kezel ez a négy nagybank. A második szám a világ összes értékalapú (környezeti, társadalmi hatásra fókuszáló) bankjának a mérlegfőösszege. Az arány 0,001%.

Ezért is az értékalapú bankok egyik legfontosabb missziója, hogy a saját sikeres működésükkel be tudják bizonyítani, hogy ez a másfajta bankárkodás jó üzlet is, és ezáltal a nagybankoknak sem legyen értelmes másként működniük.

Az értékalapú pénzügyi mozgalom emellett a mostaninál szélesebb látókört remél az Európa Tanácstól, amely a fenntartható pénzkezelés szabályozásában jelenleg kizárólag a környezeti tényezőkre fókuszál, míg figyelmen kívül hagyja a társadalmi vonatkozású kritériumokat.

A valódi változáshoz persze nem elegendők csak a lokális értékalapú bankok, de egy elkötelezett és tudatos ügyfélbázisra is szükség van. Szerencsére hazánkban is egyre inkább teret nyer a felelősségteljes szemlélet, és kialakulóban van egy egyre szélesebb réteg, amely értékalapon fogyaszt és bankol. „Jó volna, ha mind tudatában lennénk annak, hogy a mi pénzünkből virágzik a gazdaság, és átgondoltabb döntéseinkkel azokat a szektorokat hoznánk előnyös helyzetbe, amik számunkra fontosak. Ehhez rendkívül érett társadalomra van szükség, ahol a szereplők a megtakarításaikból nemcsak kamatot, de valami többet is remélnek” – mondja Fáy Zsolt, a MagNet Bank elnöke. „A MagNet Bank eredményei is alátámasztják a felmérés által feltárt értékalapú bankolás gazdasági sikerességét: 100%-ig magyar tulajdonban lévő bankként 23 éve vagyunk nyereségesek, ezalatt az induló tőkét százmillió forintról tízmilliárd forintra növeltük, és az ügyfélkörünk is évről-évre 20%-ot bővül”.
(BrandTrend)