Kategória: Hír és Piac.

Admin kategória: Hír.

Meglehetősen hosszú szabványalkotási folyamatot zárt le idén az IASB (International Accounting Standards Board – Nemzetközi Számviteli Standard Testület) azzal, hogy május 17-én kiadta az IFRS17 – Biztosítási Szerződések standardot. Az egyik legfontosabb szempont, amely az új szabvány bevezetését vezérelte az az igény, hogy a biztosítási szektorban alkalmazott beszámolási eljárások jobban összhangba kerüljenek más iparágak gyakorlatával. Kiemelten fontos volt, hogy új definíciót kapjon a biztosítótársaságok árbevétele, és ezt az árbevételt megkülönböztessék a biztosítási díjbevételtől.

Emellett a korábbinál jobban össze lehet majd hasonlítani az egyes biztosítók működési mutatóit, eredményességét is. Jelenleg a biztosítótársaságok díjbevételének és profitjának elszámolására számos módszer létezik, ezért ezek a vállalkozások az eredményességük alapján nem összehasonlíthatók. Az IFRS17 által alkalmazott contractual service margin (CSM, egyfajta elhatárolt profit) által a biztosítók profitja egyenletesebbé, szisztematikusabbá és összehasonlíthatóvá válik.

Az új szabványt a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban kell kötelezően alkalmazni, azonban a bevezetése komoly erőfeszítéseket igényel az érintett vállalkozások részéről, így érdemes mielőbb megkezdeni a felkészülést. A Deloitte Magyarország az IFRS17 elemzése során számos olyan területet azonosított, amelyek gyakorlati megvalósítása egyelőre kihívások elé állítja a biztosítókat, és ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani rájuk. Nehézséget okozhat a kötelezettségek esetében alkalmazható értékelési modellek kiválasztása, de komoly feladat lesz majd a szerződések értékelése is, amit minden évben a teljes szerződésállományra vonatkozóan el kell végezniük.

Az új szabvány bevezetése komoly terhet ró majd a biztosítótársaságok informatikai részlegeire is, hiszen minden egyes üzleti évre vonatkozóan az elszámolási egységek és a szerződésállományok szintjén is meg kell bontani az adatokat, a gazdálkodónak rendkívül nagy számú feltételezést kell kezelnie. A Deloitte elemzése szerint az úgynevezett „kockázati kiigazítás” is kihívást jelenthet, valamint jelentősen megnőhetnek az adminisztrációs terhek a viszontbiztosítási szerződéseknél.

Az IASB által előterjesztett változtatásnak komoly következményei lehetnek mind a piac egészére, mind pedig az egyes társaságokra nézve. A más iparágakkal való jobb összehasonlíthatóságnak és az átfogóbb közzétételeknek köszönhetően az elemzők több információhoz juthatnak hozzá a biztosítótársaságok pénzügyi körülményeit illetően, ez pedig fokozhatja az érdeklődést a biztosítási piacon történő befektetés iránt. „A cégek vezetőinek késznek kell lenniük arra, hogy változtassanak a biztosítási tevékenység megítélésén, és hogy reálisan összevessék piaci pozíciójukat a versenytársakéval. Mindezek mellett a teljesítményértékelés és a vezetői jelentéskészítés területén is új eljárásokra lesz szükség” – mutatott rá Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere.

„Bár még több mint három év van arra, hogy a biztosítótársaságok alkalmazzák az IFRS17-ben szereplő szabványokat, figyelembe véve, hogy milyen komoly kihívásokat tartogat az új előírás, ez egyáltalán nem sok idő. A szükséges változtatásokat célszerű egy átfogó, a számviteli, aktuáriusi és informatikai osztályok bevonásával zajló projekt keretében végrehajtani. Elengedhetetlen, hogy a biztosítók már ebben a kritikus szakaszban előkészítsék a projektet, megteremtsék a szükséges pénzügyi háttért, a legfontosabb érdekelteket pedig tájékoztassák az új szabvány fontosságáról. A feladat nagyságára való tekintettel hasznos lehet az is, ha az érintett vállalkozások szakértők, tanácsadók segítségét is igénybe veszik” – fűzte hozzá Hauer Judit, a Deloitte Magyarország Biztosítási üzletágának vezetője.
(BrandTrend)