Kategória: Hír és Piac.

Admin kategória: Hír.

A felmérés idén először foglalkozik a lakásbérlet témakörével. Németországban a legmagasabb a bérelt ingatlanokban élők aránya (54,3%), míg hazánknál egyedül a szomszédos Szlovéniában élnek kevesebben idegen tulajdonú lakásban (2,4%). Magyarország nagyvárosaiban a lakásbérleti hozamok közép-európai összehasonlításban is magasnak számítanak. A legalacsonyabb hozamra a Londonban bérbe adott lakások esetén számíthatunk (2,0%), míg a legmagasabb hozamok közvetlenül hazánk előtt Dániában (8,9%) voltak elérhetőek.

„Csakúgy, mint a kereskedelmi ingatlanok bérbeadása esetében, a bérbeadás jövedelmezősége a lakásoknál is nagymértékben függ a település jellegétől és az ingatlan egyéb adottságaitól. A jól működő és érett ingatlanpiacra jellemző, hogy minél kockázatmentesebb egy adott helyszín és ingatlan – az ingatlan viszonylagos magas piaci árából adódóan – az ingatlant annál alacsonyabb hozam mellett lehet csak bérbe adni. Így az alacsonyabb elérhető hozamszint általában az érettebb és a vonzóbb befektetési környezetre utal” – emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetője.

A tanulmány a fajlagos átlag lakásárakat is vizsgálta a választott országok körében. Éves összehasonlításban rekordnagyságú növekedést mutattak a szlovén árak (26,5%), ezt követi a spanyol (+15,2%) és a dán (+10,8%) árnövekedés. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor az árak 9%-kal csökkentek, elsősorban a Brexit közvetlen és olyan közvetett hatásainak következtében, mint a brit font euróval szembeni gyengülése.

Az új lakások értékesítési átlagára Magyarországon 1.140 euró/m² volt 2016-ban, ami éves szinten 9,7% növekedést mutatott. 2017-ben is folytatódott idehaza a drágulás, de az árak növekedésének üteme az év első felében mérséklődött. A budapesti új lakás átlagárnál (1.480 euró/m²) egyébként továbbra is jóval magasabbak az új lakás árak Prágában (2.368 euró/m²) és Varsóban (1.729 euró/m²). London (16.538 euró/m²) és Párizs (12.374 euró/m²) vezeti ezt a listát; Európában tradicionálisan e két nagyvárosban a legdrágábbak a lakóingatlanok.

A jelzáloghitelek kamatlába az összehasonlított országok közül Csehországban volt a legalacsonyabb, 1,77%. A csehek egy másik összehasonlításban is az élen végeztek, ugyanis a felmérés szerint közel 11 évnyi átlagfizetést kell teljes mértékben megtakarítaniuk, ha egy átlagos 70 m² nagyságú ingatlant szeretnének vásárolni, míg a magyarok esetében ez az érték alacsonyabb volt, 8 év. Az ingatlanárak több éven keresztül tartó ütemes növekedése révén Magyarországon némileg romlott a lakosok saját lakáshoz jutásának lehetősége, és az európai középmezőnyben is az első harmadba került az ország e mutató tekintetében. A kiszélesedő állami támogatások és az időközben beindult banki hitelezés ugyanakkor egyes lakossági csoportok, mint például a vidéki többgyermekes családok saját lakáshoz való hozzáférésének esélyét érdemben javították.
(BrandTrend)