Kategória: Dizájn és innováció és Képes hír.

Admin kategória: Képes hír.

A szimpóziumot nagy érdeklődés övezte, közel félszáz résztvevője volt az előadásoknak, építészeti sétáknak és tárlatvezetésnek. Az angol nyelvű rendezvény díszvendégei Párizsból, Chicagóból és Sanghajból érkeztek, hogy megismerjék Budapest art deco hagyatékát és a közép európai art deco kialakulásának történetét. A vendégek, Pascal Luarent, Joe Loundy és Patrick Cranley, az Art Deco Világszövetség vezetőségi tagjai és saját városuk art deco szervezetének vezetői is aktív résztvevői, előadói voltak a programoknak.

hudec

Az art deco globális ismertsége és sok műfajban megnyilvánuló, felismerhető jellege miatt jól értelmezhető, széles rétegeket megszólító, a művészettörténet tudományos kategóriáiba nem könnyen beilleszthető stílus. A két világháború közötti korszakra jellemző „streamline” áramvonalasság az egyik legismertebb forma- és motívumrendszere. A „Mit nevezünk art deconak?” kérdést a szimpózium előadói is feszegették. Katona Anikó, aki a két világháború közötti plakátművészet kapcsán próbálta definiálni, egy meghatározott társadalmi réteg, a dzsentri sajátos ízlésvilágának nevezte. Kovács Dániel, aki a stílus közép-európai építészeti jegyeit mutatta be, sokszor modernistának nevezte az épületeket. Horányi Éva a modern élet szimbólumainak is nevezte azokat a hajlított csővázas bútorokat, amelyeket híres magyar tervezők készítettek a 20-30-as években és újkori replikáikat ma is lehet látni irodákban.

Vajon miért nem kapott nagyobb figyelmet eddig Magyarországon az art deco? Kevés a hagyaték? Kevés a szakmai presztízse a stílusnak? Vagy a Bauhaus irányzattal összemosta a köztudat, eléggé tévesen, és ezen már nem lehet változtatni? Bolla Zoltán előadásából megtudhattuk, hogy eddig milyen kevés átfogó tanulmány és kiállítás készült a magyar art deco hagyatékról, és ezt pótolva saját maga dolgozta fel a magyar art deco építészeti örökségét egy nagyszabású, gazdagon illusztrált könyvben.

10-hudec

Bár a programok az art decora fókuszáltak a Hudec Kulturális Alapítvány, mint főszervező élt a lehetőséggel, hogy Hudec László építész, art deco stílusban is gazdag hagyatékára is ráirányítsa a figyelmet mind az időpont választással, mind Csejdy Júlia Hudec-kutató előadásával.

A szimpózium szakmai kerekasztal beszélgetése során lehetséges szervezeti működésekről is
tájékoztatták a nemzetközi vendégek az érdeklődőket. Az amerikai és francia szervezetek kulturális célú, civil összefogásként működnek a tagdíjból finanszírozva tevékenységüket, kibővítve profin megszervezett fizetős programokkal. Ezzel szemben a kubai szervezetet egy állami intézmény támogatja és erősen fókuszált a Havannában megszervezett 12. Világkongresszus kultúr-turisztikai lehetőségeire.

A Világszövetséghez csatlakozni tudó szervezet magyar perspektívája leginkább egy közös, a Duna-menti stratégiai övezetet összefogó együttműködés lehetne, mivel egymástól kis távolságra is megtalálhatóak art decoban gazdag városok és talán már működnek is helyi aktivisták a témában.

A Hudec Kulturális Alapítvány várja magyar és szomszédos országbeli szervezetek, intézmények, aktivisták jelentkezését, hogy közösen megalapíthassanak egy budapesti bázisú, Közép-Európa több városát összefogó szervezetet. Célja, hogy „Art Deco in the Danube Region” címen elindítson egy közös tevékenységet és népszerűsítse a két háború közti építészet, belsőépítészet, vizuális művészet és tárgyalkotás kulturális hagyatékát.
(BrandTrend)