Kategória: Aktuális és Kutatás.

Az elmúlt öt évben nem bővült a fogyasztás, a magyar háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított kiadásai csökkentek, illetve jó esetben stagnáltak. A válság alaposan átrendezte a fogyasztói preferenciákat és a nehezebb körülményekre reagáló fogyasztási mintázatok jelentek meg az elmúlt években a napi fogyasztási cikkek piacán: csökkent a megvásárolt mennyiség; „lefelé”, azaz olcsóbb termékek és márkák felé váltottak a fogyasztók; lemondtak olyan kategóriák megvásárlásáról, amelyeket nem feltétlenül gondoltak szükségesnek.

A háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásait jellemző főbb ismérvek alakulása, 2012-2013 Forrás: Kereskedelmi Analízisek 2013, GfK

 

2012

2013

vásárlási gyakoriság / év

285

282

kosárérték

2469 Ft

2498 Ft

kártyás fizetés aránya

25%

27%

A családok vásárlási szokásait tekintve nem történt jelentős elmozdulás 2013-ban. A háztartások vásárlási gyakorisága a teljes napi fogyasztási cikk piacra nézve némileg csökkent, bár kevésbé drasztikusan, mint az előző évben. Az egy-egy alkalommal elköltött összeg mértéke viszonylag stabil: egy háztartás egy-egy alkalommal átlagosan közel 2500 forintot hagy a kasszánál. A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány tavaly elérte a 27 százalékot, a hipermarketekben pedig meghaladja a 40 százalékot. Továbbra is igen alacsony a kártyahasználat jelentősége a független, illetve a lánchoz tartozó kisboltok esetében.

Természetesen mindezek a folyamatok a kiskereskedelem szerkezetére is hatást gyakoroltak és bár a csatornák szintjén nem okoztak jelentős elmozdulásokat, a kereskedelmi láncok szintjén mégis erőteljesen érzékelhetők voltak. A GfK Kereskedelmi Analízisek tanulmánya megállapítja, hogy a háztartások napi fogyasztási cikk kiadásait tekintve a modern csatornák piaci részesedése enyhén csökkent – elsősorban a hipermarketek gyengülő pozíciója miatt –, miközben a hagyományos csatornák részesedése erősödött főként a kisboltok részesedésének növekedése következtében.

„A lakóhely közeli kisboltok alternatívát jelentenek a modern formátumokban történő vásárlásokkal szemben, a nagyobb értékű kosarak egy része tehát „áttevődött” a kisbolt csatornába. Ennek eredményeképpen a független kisboltok szinte minden mutató mentén jobban teljesítettek a többi csatornához képest: bővült a vásárlói kör, nőtt a kosárméret és a vásárlási alkalmak száma is” – mondta el Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

A kereskedelmi csatornák részesedése a háztartások napi fogyasztási cikk kiadásaiból, 2012-2014 (az adatok százalékban kifejezve) Forrás: Kereskedelmi Analízisek 2013, GfK

 

2012

2013

2014

hipermarket

26,0

25,6

24,8

szupermarket

16,9

16,4

16,5

diszkont

16,3

16,5

16,4

hazai láncok

15,2

16,3

14,6

független kisboltok

11,9

11,5

12,9

egyéb

13,7

13,7

14,9

Az elmúlt években a diszkont csatorna erőteljes koncentrációja zajlott, aminek eredményeképpen 2013 végére három számottevő szereplő maradt. A megszűnő láncok elvándorló vásárlóbázisának jelentős részét dinamikusan felszívta a csatorna, a megmaradt láncok bővüléséhez kedvező környezetet teremtve. Így bár a szereplők száma csökkent, maga a diszkont csatorna stabilan tartani tudta piaci részesedését.

Az egyéb csatornák esetében érdemes megemlíteni az online csatorna szerepét, amelynek részesedése egyelőre nagyon alacsony, nem éri el a fél százalékot ezen a piacon. A főbb tendenciák ezen a területen, hogy a tartós élelmiszerek – ital kategóriák, alapvető élelmiszerek – kerülnek leggyakrabban az online kosarakba.
(BrandTrend)