Kategória: Aktuális.

Kiderült, versengésünk a tengerentúliakhoz képest közepes szinten áll, a lehetséges összeütközéseket sokkal kevésbé kerüljük el, és bár együttműködésben és kompromisszumkészségben az amerikaiakhoz hasonlatos szinten állunk, nem szívesen alkalmazkodunk.

Konfliktuskezelésünk az amerikai normacsoporthoz viszonyítva

Konfliktuskezelesunk

A Thomas-Kilmann konfliktuskezelő modell után jó 30 évvel, az amerikai CPP Research Department a gazdasági-társadalmi változásokkal összhangban indokoltnak látta az alapkérdőív frissítését, és több éves munka, valamint 6.589 ember megkérdezése után elkészült az amerikaiak konfliktuskezelő stratégiáit elemző esettanulmány.

A hazai helyzetet a HTE (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) az év elején kezdte feltérképezni, közel 200 projektmenedzsmentben érdekelt szakember kérdőíves kikérdezésével. A válaszok a legkülönbözőbb szervezetek képviselőinek tapasztalatait tükrözik, az államigazgatási szektortól kezdve a multinacionális vállalatokon át a startup cégekig. A kutatás összesített eredményét április 10-én, a 17. Projektmenedzsment Fórumon hozzák nyilvánosságra, ám némely adatot előzetesen rendelkezésre bocsájtottak.

Lehetséges konfliktusforrások

Lehetseges_konfliktusforrasok

Arra a kérdésre, hogy hol és milyen tényezőkkel kapcsolatban merülnek fel leginkább konfliktusok egy munka során, a válaszadók többsége a határidőt jelölte meg, 89%-ban ezt tartják a legégetőbb problémának. A következő összeütközési pontot a költségvetés jelenti, a válaszolók 76%-a kedvezőtlennek ítéli a pénzügyi erőforrásokat. Szintén jelentős mértékben okoz gondot az emberi erőforrás hiánya, amely 73%-ot kapott a konfliktusforrások listáján.

Az információátadást, a hatáskörök megosztását és a különböző hatalmi játszmákat nagyságrendileg ugyanannyian értékelik megfelelőnek, mint működésképtelennek. Legkevesebb panasz az alkalmazott módszertanra érkezett (13%), emellett a szakmai hozzáértéssel is általánosságban elégedettek (29%) a szakemberek. Az összesítésből úgy tűnik, a szakmaiság zökkenőmentes, a konfliktusokat jóval inkább a csapaton kívülálló tényezők határozzák meg.

A lehetséges konfliktusokban szemben álló felek

Szembenallo_felek

„Ha egy cég figyelmet fordít a projektmenedzsment kultúrájára, egyúttal versenyképességét is javítja. A tudás, a képesség, az attitűd és a tapasztalat egyaránt hozzájárul a kompetenciához, amely meghatározza a projekt sikerességét is – mondja dr. Prónay Gábor, c. egyetemi docens, a Projektmenedzsment Fórum szervezőbizottsági elnöke. – Kérdőívünkben azt is vizsgáltuk, a lehetséges konfliktusokban kik a szembenálló felek. A válaszadók többsége szerint a legtöbb összeütközés a projektmenedzser és a megbízó képviselője között alakul ki, viszont ugyanez a projektmenedzser a projekt team szakértőjével dolgozik a leginkább összhangban.”
(BrandTrend)