Kategória: Aktuális.

Horváth Dávid, Magyarország első NetMiniszterelnöke négy éve van hivatalban. Az ötlet, hogy a hallgatók a képviseleti tisztújító választásokon és őket érintő egyéb kérdéseket eldöntő szavazásokon elektronikus formában szavazhassanak lassan célba ér. Elképzelését mostanra közel húsz felsőoktatási intézmény támogatja nyilatkozat formájában, több intézmény pedig szóban jelezte, hogy érdeklődik a rendszer iránt. Olyan szakmai szervezet is, mint a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) lehetőséget lát egy ilyen elektronikus szavazási rendszerben, hiszen ezzel megkönnyítené tagszervezetei döntéshozatalát.

A kezdeményezést tehát nem csak a kis létszámú, hanem az olyan nagy intézmények is támogatják, mint a BME, ELTE vagy a Miskolci Egyetem. Horváth Dávid célja, hogy Európai Uniós források bevonásával olyan, minden intézmény választási eljárását figyelembe vevő online felületet fejlesszenek, ami megfelelő biztonsággal kezeli a szenzitív adatokat és bármely felsőoktatási intézmény számára igénybe vehető. Természetesen a felület nem csak a tisztújító választásokra, hanem egyéb kérdéskörök megszavaztatására is alkalmas. Ilyenek például az új ösztöndíjak kiírása, új szabályzatok egyes elemei vagy rendezvényekkel kapcsolatos eldöntendő kérdések.

sajtoanyag_elektronikus_hallgatoi_valasztasok_NyitraiZsolt

“Fontos, hogy ez csak kiegészítő felület, nem kötelező jellegű megoldás. Tehát ilyen esetekben a papíros forma ugyanúgy megmarad, csak lehetőség lesz online is voksolni.” – mondja Horváth. “Egész nap a mobilon lógunk vagy a számítógép/laptop előtt ülünk, így adja magát, hogy elektronikus formában, online is dönthessünk kérdésekről – sorban állás nélkül. Gondoljunk csak bele, hogy képviseleti oldalról is szimpatikus egy-egy eldöntendő ügyet a hallgatókra bízni. Persze – és ez nagyon fontos kitétel –, mindez csak a technikai lebonyolítás, a tájékoztatás és tájékozódás továbbra is a két félen, vagyis a választón és lebonyolítón áll”.

Az elképzelés nem csak a kis létszámú intézményeknek – mint amilyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem, vagy a széttagolt infrastruktúrájúaknak segít, hanem bármely intézmény számára hozzáférhető. Jó példa ennek bevezetésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai kara. A Hallgatói Képviselet Tisztújító Szavazásán elektronikus felülettel 2010 őszén kb. 17%-kal sikerült növelni a részvételi arányt. 2011-ben pedig a hallgatók 53.73%-os részvétele mellett már a hallgatók 96,3%-a szavazott elektronikus formában, majd 2012-ben 2176 választó 88,05%-a választotta az elektronikus szavazást.

Később már a BME doktoranduszhallgatói között két karon csak online szavazáson lehetett részt venni 2012-ben. Ennek eredménye az Építészmérnöki karon 38%-os, a Villamosmérnöki és Informatikai karon 41%-os részvételi arány volt, míg a korábbi években a 20%-os részvételi arányt sem érték el. A BME saját rendszere miatt szintén támogatja a kezdeményezést. De aktuális példa az ősszel a Budapesti Corvinus Egyetem több karán tartott, a Moodle, tanulást segítő felületén történő elektronikus választás is.

Horváth szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) most sem tiltja az elektronikus szavazást, éppen ezért vannak már erre most is próbálkozások. Legutóbb éppen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) EHÖK elnökének segített a titkosításra és hitelesítésre szakosodott NetLock Kft. szakmai konzultálásával, hogy ősszel már az ELTÉ-n is lehessen elektronikusan választani. Elképzelése viszont lehetővé tenné, hogy azok az intézmények is hozzáférjenek egy ilyen rendszerhez, amelyeknek egyébként nincs forrásuk sem saját fejlesztésre, sem más rendszerek bérlésére. Ezzel ráadásul a forráspazarló párhuzamos fejlesztések kis kiküszöbölhetők.

A 2013 nyarán indult újabb támogatói hullám annak köszönhető, hogy Horváth Dávid – részben NetMiniszterelnöki tevékenysége miatt is – bekerült a La femme magazin „50 tehetséges magyar fiatal” c. mentorálási programjába. A programban Walitschek Csilla, mentora segítségével kapott újra teret az elképzelés. Mindez pedig abban is segített, hogy Körösparti Péternek, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöki programjába is belekerüljön, mint elnöki preferencia.

Kormányzati részről bizakodásra ad okot és előremutató, hogy korábban már Nyitrai Zsolt államtitkári szinten támogatta az elképzelést, aminek kigondolása az Educatio-nál el is kezdődött. A témától bár függetlenül, mégis a hasonló, szolgáltatás-elvű közigazgatás stratégiáján alapszik, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) több ezer számítógép teljesítményével egyenértékű tárolókapacitású, úgynevezett Kormányzati Felhőt üzemelt be pár hónapja. Továbbá Lázár János azon kijelentése is haladó szellemiséget képvisel, miszerint: „2018-ra széles sávú internetnek kell lennie minden háztartásban”. Az elképzelésekből persze csak a választások után lehet konkrétum.
(BrandTrend)