Kategória: Aktuális és Kutatás.

A magyar fogyasztók 77 százaléka azt mondja, ha emelkednek az élelmiszerárak, akkor változtat vásárlási szokásain. Legtöbben a főétkezések közötti falatozásokkal kapcsolatban, új ruházati cikkeknél és az otthonon kívüli étkezésnél spórolnának. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat kutatása az élelmiszerek drágulásának következményeiről.

Úgy is befolyásolja az élelmiszerek drágulása a magyar fogyasztókat, hogy 40 százalékuk azt mondja, ritkábban megy vásárolni. Arányuk hasonló a vizsgált huszonkilenc európai ország átlagához. Egy-egy vásárlás alkalmával pedig a válaszadó magyarok 67 százaléka kevesebbet költ. (Itt az európai átlag 56 százalék).

Ami a vásárlások helyszínét illeti, az élelmiszerárak növekedése miatt többször megy diszkontba a magyar megkérdezettek 37 százaléka, szupermarketbe 23, hipermarketbe pedig 22 százaléka. Piacot említ 19, lakóhely közeli boltot 11 százalék, ebben az összefüggésben.

“Az élelmiszerárak emelkedése majdnem mindenkit érzékenyen érint.” – mutat rá James Russo, Nielsen globális fogyasztói kutatásainak szenior elnökhelyettese. “A kínálati oldalon fontos, hogy a vállalatok döntéshozói meg tudják határozni, mely termékek állóképessége nagy, és melyek sebezhetőek. Hiszen a fogyasztók az üzletek polcai előtt állva kompromisszumokat kötnek, és határozottan döntenek arról, hogy mit vegyenek meg, és mit ne. Szintén ez a helyzet, amikor a fogyasztók igyekeznek büdzséjükből minél többet kihozni. Keresik pénzükért a legkedvezőbb értékeket, és a gyártóknak szükséges megkeresniük azokat a kereskedőket, akik kielégítik a vevők új igényeit.”

Ha az ennivaló többe kerül, akkor a magyar megkérdezettek közül legtöbben tízóraira vagy uzsonnára költenének másként (61 százalék); új ruhára saját részükre (55); otthonon kívüli étkezésre (39); italok otthoni fogyasztására (38); tevékeny pihenésre és szórakozásra, mint például koncert, film vagy színház (34); kommunikációs szolgáltatásra, például mobil- és vezetékes telefonra, internetre, kábel tévére, stb., (34); mindennapi rutin közlekedésre, mint  autó, ingázás, stb. (33).

Említést érdemel, hogy amíg a válaszadók 55 százaléka saját öltözködésére költene másként, addig a gyerekeknek szánt ruházati cikkekre csak 10 százalékuk csökkentené kiadásait.

A változó vásárlásokkal kapcsolatban James Russo így nyilatkozik: “Még a hagyományos kereskedelem dominál a legtöbb országban, és az alapvető élelmiszereket a fogyasztók mindennapos vásárlásaik során szerzik be. Amikor az élelmiszerek drágulnak, és amiatt a vásárlók képtelenek több árut tenni a kosarukba, akkor piaci szereplők számára az jelent kihívást, hogy új márkákat, új termékeket tudjanak bevezetni az üzletekbe.”

Táblázat: Ha drágulnak az élelmiszerek, a fogyasztók hogyan változtatnák meg költési szokásaikat. A legtöbb magyar megkérdezett által által említett nyolc válasz. A válaszadók százalékában.

Amin változtat Európai átlag Magyarország
Főétkezések közötti falatozás

39

60

Saját magának új ruha

61

55

Otthonon kívüli étkezés

61

39

Italok otthoni fogyasztása

28

37

Tevékeny pihenés és szórakozás

45

34

Kommunikációs szolgáltatás

27

34

Mindenapi rutin közlekedés

25

33

Utazás/nyaralás

40

30

Táblázat. Ha drágulnak az élelmiszerek, mi az, aminél  a fogyasztók nem változtatnának költéseiken.  A legtöbb magyar megkérdezett által említett nyolc válasz. A válaszadók százalékában.

Amin nem változtat Európai átlag Magyarország
Lakhatás költségei (lakbér, hiteltörlesztés, energia, stb.)

64

67

Egészséggel kapcsolatos kiadások (orvos/fogrovos, gyógyszer, vitamin)

52

59

Otthoni főétkezés

59

59

Gyermeknevelés

19

36

Mindennapi rutin közlekedés

36

33

Kommunikációs szolgáltatások (telefon, kábel tévé, stb.)

35

33

Képzés, tanulás

31

26

Új ruházati cikkek gyerekeknek

19

22

A Nielsen globális felmérését az élelmiszerárak emelkedésének hatásairól 2013. február 18.-március 8. között végezték. Több mint 29 ezer fogyasztót kérdeztek meg ötvennyolc országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában.

A minta mindegyik országban reprezentatív az Internet-használók kora, valamint neme szempontjából, és maximális hibahatára plusz-mínusz 0,6 százalék. A felmérés csak az Internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. Az Internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az Internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik Internet-hozzáféréssel.  A Nielsen Globális Omnibusz Kutatása, amely magában foglalja a Fogyasztói Bizalmi Indexet is, 2005-ben indult.

(BrandTrend)