Kategória: Aktuális.

Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, aki a testület titkárságát működtető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a legfrissebb kutatási jelentéssel kapcsolatban elmondta: „a friss eredmények a 2011-2015 közötti Hamisítás Elleni Akcióterv sikeréről tanúskodnak, ám további erőfeszítéseket kell tennünk az átlagosan 81%-ban jogtiszta digitális tartalmat fogyasztók arányának növelésére, különösen az ifjúság körében.”

Az ezer fős reprezentatív közvélemény kutatás alapján összegezhető, hogy a fogyasztók harmadáról azok ötödére esett vissza a hamisítással kapcsolatos elfogadó attitűd.

hamis-termek-vasarlas-1

A HENT titkára, Tóth Zita szerint „a jelentés bizonyos adatai egészen biztatóak, például a legtöbb termékcsoport esetében csökkent a hamisítványokat vásárlók aránya. Ezzel szemben évek óta kimutatott tendencia a fiatalok és a budapestiek körében, hogy átlagon felül vásárolnak hamis termékeket… “ 

Hamisított terméktípusok és elutasítottságuk

A kutatási jelentés szerint 2013-ban az emberek több mint fele (53%) elzárkózott a hamis ruházati termék vásárlása elől, 13%-uk viszont bármikor venne hamis ruhát. Ez 2009-hez képest javuló tendencia, mert abban az évben csupán minden harmadik megkérdezett (32%) utasította el a hamis ruha vásárlását.

hamis illatszerek, egyéb kozmetikumok elutasítottsága még határozottabb, mint a ruháké: 2013-ban mindössze minden huszadik válaszadó (5%) venne bármikor és minden ötödik (20%) talán venne ilyen hamisítványt. Ez a 25% a 2009-ben mért 40%-hoz képest igen kedvező érték. 2013-ban az emberek 13%-a nyilatkozott úgy, hogy vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben. 

A kor a legfontosabb magyarázó változója a hamis termékek fogyasztásának: a vásárlóerő szempontból legaktívabb korcsoport, a fiatal középkorúak vettek legnagyobb arányban (29%) hamis terméket az elmúlt egy évben. A 31-44 éveseket követik a fiatalok (18-30 évesek) 25%-kal.

A hamis termékek vásárlásának okairól

2013-ban a HENT a hamisítványok vásárlásának lehetséges okaira is rákérdezett. Míg a ruházati cikkek, az illatszerek és a CD-k és DVD-k illetve a számítógépes programok esetében a hamis termék választásának elsődleges motivációja egyaránt az alacsony ár volt, addig az élelmiszerek, a gyógyszerek és az illatszerek esetében a válaszadók azért választották a hamisítványt, mert „nem volt gond annak minőségével”.  A magas számok (élelmiszerek 51%, gyógyszerek 48%, illatszerek 38%) azt mutatják, az emberek egyfajta önigazolásként jelölhették be a többi mellett ezt a választ is.

Nőtt az interneten keresztül beszerzett hamis termékek aránya

Kiemelendő, hogy az interneten keresztül beszerzett illatszerek aránya megnövekedett: míg tavaly az internetet beszerzési forrásként csupán a válaszadók 4%-a használta, 2013-ban már minden tizedik válaszadó jelölte meg a világhálót. Ez a tendencia a hamis CD-k, DVD-k esetében is megfigyelhető: az interneten a válaszadók ötöde (19%) vesz ilyen hamisítványokat, szemben a korábbi évek 8-9%-ával.

A gyógyszerek, táplálék-kiegészítők beszerzési forrásainak aránya is sokat változott az elmúlt években: amíg régebben legtöbben piacon vagy utcán, boltban és ismerőstől szerezték be a hamis gyógyszert, 2013-ban jelentősen megnőtt azok aránya, akik interneten (21%) vagy edzőteremben (20%) veszik meg ezeket. Ismerősökön keresztül már csak az emberek 7%-a vásárol hamis gyógyszert és a megkérdezettek közül senki nem jelölte be, hogy az elmúlt egy évben piacon vagy utcán jutott volna hamis gyógyszerhez.

A HENT az interneten forgalmazott bizonytalan forrásból származó gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében 2013 márciusában kommunikációs kampányt indított. A kutatás adatai szerint az emberek 42%-a találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyeire felhívó üzeneteinkkel (plakát, TCR, weboldal, interjúk-beszélgetések rádiókban, televíziókban és a nyomtatott sajtóban).

Márkahűség és márkahűtlenség

Összevetve az elmúlt három év adatait (2011, 2012 és 2013) kirajzolódik, hogy a magyar fogyasztók 43%-a érzéketlen a márkákra, azaz nem fontos számukra a márkajelzés egy ruhán, de amennyiben van rajta, nem ellenőrzik annak eredetiségét. Tipikusan ilyenek a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzettek, az idősek (61+), a közepes és legalacsonyabb jövedelműek, illetve a dél-dunántúliak.

A fogyasztók 28%-a ennek pont az ellenkezője: márkahű. Ők előnyben részesítik a márkás termékeket és csak az eredeti modelleket veszik meg. Ők jellemzően fiatalok (18-30 év), diplomával rendelkező budapesti vagy közép-magyarországi férfiak. Szinte ugyanekkora csoportot alkotnak 27%-kal a márkaérzéketlen eredetiséghűek: akiknek bár nem fontos a márka, ha mégis vásárolnak, csak eredetit vesznek. Általában felsőfokú végzettségű fiatal középkorúak (31-45 év), dunántúliak, megyeszékhelyeken élők. Végül a fogyasztók 2%-ának fontos, hogy márkajelzéssel ellátott ruhát hordjon, de annak eredetiségére nem figyelnek, ők a tipikusan piacon vásárlók. Ez a kategória inkább a budapestiekre jellemző.

A szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak és az internet

2013-ban az előző évhez hasonlóan a megkérdezett internetezők 81%-a válaszolta azt, hogy csak jogtiszta filmet vagy zenét nézett vagy hallgatott az interneten. Akik viszont bevallottan használtak már illegális oldalakat, jellemzően többször is teszik ezt (15%).

Az internetet használók fele nem lenne hajlandó fizetni azért, hogy legálisan hozzájusson a tartalmakhoz, amíg azok ingyenesen is letölthetők, ennek a csoportnak az aránya 2010 óta majdnem 10 százalékponttal nőtt. További 7 százalék azért nem fizetne a letöltésért, mert nem érdekli, hogy az legális forrásból származik-e.

hamis-termek-vasarlas-2

Tíz magyarból csak három tudja eldönteni (vagy azt gondolja magáról, hogy képes rá), hogy egy interneten lévő tartalom legálisan került-e az internetre – ez 2010 óta nem változott. További három nem tudja, négyen pedig bizonytalanok a kérdés megválaszolásában.

2013-ban tíz internethasználóból hat szerint a legális letöltési lehetőségek kielégítőek, ellentétben minden tizedik válaszolóval, akik az ellenkezőjét gondolják ennek. Arra a kérdésre, hogy ismer-e olyan internetes forrásokat, ahol legálisan tud zenét hallgatni vagy filmet letölteni, a válaszadók 63%-a válaszolt igennel. Közülük felülreprezentáltak azok, akik szoktak illegális oldalakról filmeket vagy zenéket letölteni (82%).
(BrandTrend)