Kategória: Aktuális.

… avagy Egerek és Emberek

Az emberek és az egerek nem különböznek nagyban egymástól – legalábbis a neurobiológia szempontjai szerint. Egy kutatás a következő eredménnyel zárult: Egy egér ül egyedül egy ketrecben, miközben orrával érzi, és szemével látja a fajtársait egy másik ketrecben. A magányos egér egy gombnak a megnyomásával utat tud nyitni a társaihoz. Ezt nagyon gyorsan megtanulja, miközben az agyi “motivációs rendszere” felpörög.

Joachim Bauer, egy neves orvosprofesszor és pszichoterapeuta Freiburgban, ki tudta mutatni azt, hogy a motivációs rendszerek a szociális kapcsolatoktól beindulnak. A tézise a könyvének (Az emberiesség elmélete- Miért vagyunk alapvetően kooperatívak ), hogy az ember nincsen alapvetően a konkurenciára és az egoizmusra beállítva. A cselekvési motivációink sokkal inkább arra az igyekezetre támaszkodnak, hogy más emberek vonzódjanak hozzánk, és elismerjék az értékeinket.

A “motivációs rendszer” a középagyban helyezkedik el

Érdekes módon, akár tetszik akár nem, az egerek agyának a felépítése alapvetően megegyezik a ember gondolkodási szervének felépítésével. A biokémiai folyamatok mind az embernél, mind az egereknél hasonló módon zajlanak, ezek központjában a “motivációs rendszer” áll. Ennek a helye a középagyban van, idegi pályák kötik össze sok más agyi területtel. Különösen szoros kapcsolatban állnak az érzelmi központokkal: “Az információk, melyek oda érkeznek, a motivációs rendszernek jelzik, hogy esetleg van-e olyan cél jelen pillanatban, amelyért érdemes akcióba lépni.”

Ha a rendszer aktiválódik, akkor a test boldogságot képző hormonokat választ ki, mint a Dopamin, az Oxytocin és az Opioide. Sokáig érdekelte a kutatókat, hogy mi készteti a “motivációs rendszert” arra, hogy ezeket a hormonokat termelje? Merre akarja ezzel az embert terelni? “Az eredmény meglepte a szakvilágot is.” -mondja Bauer. “A motivációs rendszer természetes célja a szociális közösség, és a más egyénekkel történő sikeres kapcsolatok kialakítása. Ez alatt nemcsak a személyes kapcsolatok értendők, hanem a szociális együttműködés minden formája. Minden motiváció magjában a kölcsönös, személyek közötti elismerés, értékelés, vonzódás vagy irányultság áll.”

Ezek szerint lehetséges az együttműködés

Számomra ez az eredmény rendkívül megnyugtató és perspektivikus. Évek óta dolgozom vezetői csapatokkal az együttműködés, a kommunikáció és a bizalom fejlesztésének területén. Rengeteg a kihívás. Tizenkét év felső vezetői tapasztalattal a hátam mögött tudom, hogy a hétköznapi realitás szintjén az együttműködés csak egy etikai, vagy szervezeti kényszer szülte igény alapján formálódik a vállalatokban.

Miért van ez így?! Hiszen ez a tudományos kutatás világosan bebizonyítja azt, hogy nem kell kényszeredetten felhívnunk a figyelmet a kooperáció szükségességére. A biokémiai alátámasztja, hogy az embereknek erősebb adottságai vannak az együttműködésre, mint ahogyan ezt eddig elképzeltük. Sajnos, a “homo öconomicus” már csak a haszon és a profit elve alapján működik, tehát az ember egy célorientált döntéshozóvá degradálódott, mely elvárásnak csak az egoizmuson keresztül tudunk megfelelni. A szervezeti célok egy irányba mutatnak bár, de gyakran a személyek, vagy a különböző divíziók ellentétes érdekeit használják motorként. Versenyt teremtenek, és a verseny a bizalmatlanságot, a jó kapcsolatok figyelmen kívül hagyását szorgalmazza.

Ott, ahol a konkurenciaharc és az egoizmus kerekedik felül, a teljesítménypotenciál csak ígéret marad, és nem tud kiteljesedni. A kreatív energia kárba vész, az egészség és az életöröm tönkre megy.

Nem igaz persze az sem, hogy a homogén csapatokban van az együttműködés lángja. Minél összetettebb, diverzifikáltabb egyének bontakozhatnak ki egy csapaton belül, annál nagyobb lesz az a kreatív hő, melyet közösen leadnak. A homogén teamek ehhez képest csak szalmalángon égnek.

A titok a vízióban rejlik

Ha egy csapat, egy szervezet, egy társadalom képes arra, hogy KÖZÖS VÍZIÓT gyártson, mely mindenki számára elfogadható, akkor az előbb vázolt biológiai vágyunk az együttműködésre és a kölcsönös rezonanciára el fog kezdeni működni!!

Antoine de Saint-Exupéry egy gyönyörű írásában így fogalmazott:

“Ha egy hajót akarsz építeni, akkor ne trombitáld össze a férfiakat azért, hogy fát gyűjtsenek, hogy feladatokat osszál ki nekik vagy hogy munkacsoportokba oszd be őket, hanem vezesd őket inkább a messzi, végtelen tengerek iránti vágyódás felé.”

A szerző:
Malcsiner Maximilian Péter Personal Growth Strategist and Trainer – “You are more”

(BrandTrend)