Kategória: Aktuális.

A Mérték frekvenciapályáztatást vizsgáló második jelentése alapján csak részben adható válasz arra a kérdésre vajon átrajzolja-e a rádiós piacot a Médiatanács. A korábban megpályáztatott frekvenciák egyharmadának sorsa továbbra is bizonytalan, mivel az eredménytelenné nyilvánítás miatt újraindulnak a pályázati eljárások. Nagy Krisztina írása.

A Mérték vállalása szerint folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai médiapiac alakulását, és ezzel összefüggésben elemezéseket készít többek között a médiahatóság frekvenciapályáztatási gyakorlatáról is. Az e témában készült első jelentésünk 2012 márciusában jelent meg, amelyben a 2010-ben és a 2011 őszéig lezajlott pályázatokat elemeztük. Aktuális jelentésünk az azóta eltelt időszakban, pontosabban 2011 vége és 2012 októbere között lezajlott pályázatok vizsgálatáról szól.

Míg az első körben korábban nem használt frekvenciák odaítéléséről döntött a hatóság, addig a második időszakban zömében már működő rádiók frekvenciáinak újrapályáztatása zajlott. Ezek a rádiók a 90-es évek végén kezdték meg működésüket és a jogosultságok többsége 2011 és 2012- ben lejárt. Ide tartozott számos helyi rádió mellett például a Juventus, a Rádió1 és a Klubrádió budapesti frekvenciája is. A pályáztatás az ORTT megszűnése és az új szabályozás beindulása miatt sokat csúszott, a rádiók ideiglenes engedéllyel sugározhattak tovább. Mivel azonban a törvényalkotó sem számolt ekkora csúszással, időről időre csak további 60 nap működésben lehettek biztosak a szolgáltatók, ennyivel hosszabbíthatott ugyanis alkalmanként a Médiatanács. A rádiók általában időről-időre megkapták a továbbsugárzás lehetőségét, de ezzel együtt is a pályázatok elhúzódása, a bizonytalan jogi helyzet jelentősen megnehezítette, megnehezíti a működésüket.

A fő médiapolitikai kérdés
az volt, hogy piacon maradhatnak-e a már működő rádiók, vagy át kell adniuk a frekvenciákat új szereplőknek, azaz: mennyiben kívánja átrajzolni a hatóság a rádiós piacot. Csak emlékeztetőül, az országos frekvenciák újrapályáztatása során ez történt, a Sláger/Danubius páros kénytelen volt elbúcsúzni a korábbi jogosultságától.

A pályázati felhívások kevéssé igazítottak el abban, most milyen médiapolitikai megfontolások vezetik a hatóságot. Annyi bizonyos, hogy érdemi előnyt nem rögzítettek a korábbi működés javára, és nem voltak tekintettel az évek során kialakult piaci struktúrára sem. A Médiatanács akkor is önálló jogosultságként írta ki a frekvenciákat, ha azok korábban nagyobb egységbe szerveződve működtek, mint például a Klubrádió vagy a Rádió1 hálózata, vagy a Dunakanyarban több frekvencián megszólaló Kék Duna Rádió nagyobb régiót lefedő adása. A hatóságot nem lehet piacérzékenységgel vádolni, úgy tett, mintha a piac által kialakított korábbi rádiós térkép nem létezne, zöldmezős beruházásként kezelte ezeket a frekvenciákat. A pályáztatást nem előzte meg mélyebb piacelemzés, a plurális kínálatot leginkább biztosító piacszerkezet végiggondolása, vagy ha volt is ilyen, arról mélyen hallgattak, a nyilvánosságban legalábbis ilyen jellegű elemzésnek nem volt nyoma.

Elhúzódó eljárások, sok eredménytelen pályázat és szelektív nyilvánosság
jellemezte ezt a pályáztatási szakaszt. Szinte alig akadt olyan eljárás, ahol…

Tovább