Júniusban a labdarúgó Európa-bajnokság, augusztusban pedig a londoni Olimpia közvetítései csalogatták a nézőket a tévékészülékek elé. A nyári nézői viselkedésre azonban olyan tényezők is hatást gyakorolhattak, mint az időjárás, a lakosság gazdasági helyzetének alakulása, a politikai események, valamint a televíziós piac változásai.

A napi nézett idő alakulása

2012 nyarán (június-augusztus) a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 23 percet töltött a televízió előtt, éppen annyit, mint 2011 azonos időszakában. Egy átlagos napon a teljes népesség háromnegyede kapcsolta be legalább egy percre a televíziót, és a nézők átlagosan 5 óra 49 percet töltöttek a tévé előtt naponta. Az egyes korcsoportok napi nézett ideje eltérően alakult az előző évhez képest. A gyerekek 4 perccel kevesebb, a kereskedelmi szempontból kiemelt 18-49 éves korosztály tagjai 6 perccel kevesebb időt töltöttek a készülékek előtt idén nyáron, az 50 év felettiek tévénézéssel töltött ideje ugyanakkor 8 perccel növekedett.

Ami a nyári televíziónézés több évre visszamenő trendjét illeti, a teljes népesség napi nézett ideje 1997 és 2004 között növekvő tendenciát mutatott, 2004 és 2008 között stagnált, majd 2008-ban ismét növekedésnek indult. A vizsgált 15 év során a legnagyobb emelkedés az 50 évesnél idősebbeknél figyelhető meg: a legidősebb korcsoport 1997-ben átlagosan 3 óra 53 percet töltött tévénézéssel, 2012-ben pedig 6 óra 45 percet. Esetükben a 2006 és 2009 közötti időszakot kivéve töretlen növekedés figyelhető meg a 15 év során. A 18-49 éves korosztály nyári napi tévénézéssel töltött idejének növekedése ennél lassabb volt az elmúlt 15 évben. A kereskedelmi szempontból legfontosabb korosztály napi tévénézése 1997 nyarán valamivel alacsonyabb volt 3 óránál, 2010-re azonban – némi hullámzást követően – elérte a 3 óra 43 percet. 2009 óta enyhe csökkenés figyelhető meg a korcsoport nyári televíziónézésének volumenében. A legfiatalabb – és egyben a legkevesebbet tévéző – 4-17 éves korosztály nyári televíziónézéssel töltött ideje az elmúlt 15 évben ingadozott. 1997 nyarán a gyerekek naponta átlagosan 2 óra 37 percet töltöttek a tévékészülékek előtt, 2012-ben pedig 3 óra 11 percet; a gyermekek nyári napi nézett idejének csúcspontja azonban 2004-ben volt: ez az egyetlen olyan év, amikor a gyerekek tévénézéssel töltött ideje meghaladta 3 és fél órát, és eközben elérte a 18-49 évesek napi átlagos televíziónézéssel töltött idejét is.

Csatornatípusok közönségaránya nyáron

2012 nyarán a televíziónézési szokásokra ható tényezők, így a jelentős sportesemények nemcsak a televíziónézés mennyiségi mutatóinak változásaiban váltak érzékelhetővé, hanem értelemszerűen a csatornaválasztásban is, hiszen mind a foci EB-t, mind az olimpiát a közszolgálati adók közvetítették. Míg 2011 nyarán a közszolgálati csatornák részesedése a teljes népesség televíziónézéssel töltött idejéből 11.8%-os volt, ez az arány 2012-ben lényegesen magasabb, 16.6%-os. Az adatokból kitűnik, hogy a közszolgálati adók közönségarányának nagymértékű növekedése elsősorban az országos kereskedelmi csatornák rovására történt, ugyanis a kábelcsatornák még a közszolgálati adókon közvetített jelentős sportesemények ellenére is növelni tudták a részesedésüket a közönség televízió előtt töltött idejéből.

Televíziónézés a nap folyamán tavasszal és nyáron

Nyáron a televíziónézés volumene összességében ugyan jellemzően alacsonyabb, mint az év más szakaszaiban, érdemes azonban megvizsgálni, hogy a nap folyamán hogyan alakulnak a tévénézési szokások.
A televíziónézők száma 2012-ben a teljes népesség körében reggel 5 és 10 óra között, valamint délután 4 és este 11 között érzékelhetően magasabb volt tavasszal, mint nyáron; ezen belül a legnagyobb eltérés a két évszak között főműsoridőben figyelhető meg. Délelőtt 10 és délután 4 óra között viszont fordított a helyzet: nyáron többen ültek a tévékészülékek előtt, mint tavasszal.
Az 50 évesnél idősebb korosztály napi görbéje a teljes népességéhez hasonló mintázatot mutat. A 18-49 éves korosztály ezektől kissé eltér: esetükben nem találunk olyan napszakot, amikor a televízió közönsége nyáron magasabb lenne, mint tavasszal. Reggel és az esti órákban a teljes népességhez hasonlóan magasabb a tévénézők száma tavasszal, mint nyáron; délelőtt 10 és délután 4 között pedig nincs jelentős eltérés a két évszak között. A gyerekek esetében szembetűnő, hogy az átlagosnál jóval hosszabb az az időszak a nap folyamán, amely során a nyári televíziónézés volumene a tavaszinál magasabb. Természetesen a nyári vakáció hatása mutatkozik meg abban, hogy reggel 8 és délután 5 között több gyerek néz tévét nyáron, mint tavasszal. Jól látható az is, hogy a 4-17 éves tévénézők száma valamivel később éri el a napi csúcsértékét nyáron, mint tavasszal.

Változások az egyes társadalmi csoportok körében

Meglehetősen vegyes képet kapunk, ha a társadalmi csoportokat vizsgáljuk aszerint, hogy miként változott körükben a naponta legalább egy percig tévézők aránya, valamint a nézők televízió előtt töltött ideje 2011 és 2012 nyara között.

A teljes népesség napi elérése ugyan 0.4 százalékpontot csökkent 2011 és 2012 nyara között, de a televíziót bekapcsolók napi nézett ideje 2 percet nőtt. Az elért nézők arányának csökkenése és a napi nézett idő növekedése jellemzi a vezető beosztásúak és önálló alkalmazásban állók csoportját, a 30-39 éves korcsoportot, a 14 év alatti gyermeket nevelőket, a Budapesten vagy kisvárosban élőket, valamint az egyedül élőket is.

A vizsgált csoportok egy másik részének mind a napi elérése, mind a televíziónézéssel töltött ideje magasabb volt 2012 nyarán, mint 2011 ugyanezen időszakában. Ide sorolhatjuk a „trendi” és a „populáris” szabadidős klaszterek tagjait, a szellemi munkát végzőket, az 50 évnél idősebbeket, a nyugdíjasokat, a férfiakat, a több televízióval rendelkező háztartásban élő személyeket és a 2 fős háztartásban élőket.
A vizsgált csoportok közül viszonylag kevésre jellemző, hogy 2012 nyarán az előző évinél többen kapcsolták be naponta a tévét legalább egy percre, azonban a nézők napi televízió előtt töltött ideje csökkent. Ezek közé tartozik a 8 és 17 év közötti korosztály, a nagyvárosban élők, a legfeljebb 8 általánost végzettek és az egyéb (nem diák és nem nyugdíjas) eltartottak.

Egyes társadalmi csoportok esetében megfigyelhető, hogy 2012 nyarán mind napi elérésük, mind napi nézett idejük elmarad a 2011 azonos időszakához képest. A legszélsőségesebb példa erre a „szofisztikált” szabadidős klaszter, amelyet a 2011 nyárinál átlagosan közel 6 százalékponttal alacsonyabb napi elérés és 30 perccel alacsonyabb napi nézett idő jellemez 2012 nyarán. Ezen kívül ide sorolhatjuk a 4-7 éveseket, a 18-29 éveseket, a 40-49 éveseket, a tanulókat, a községekben/falvakban élőket, a középfokú szakmai végzettséggel rendelkezőket, a nőket, a 14 év alatti gyerekkel nem rendelkezőket, a fizikai munkát végzőket, valamint az 1 tévés háztartásban élőket.

(BrandTrend)