Kategória: Aktuális.

Arra nem csak abból az irányból érdemes választ adni, hogy milyen mennyiségű információ férhető hozzá a nyilvánosságban.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a nyilvánosságra kerülő üzenetek közül a médiafogyasztási szokások alapján melyeknek van esélye szélesebb közönséget elérni. A Mérték Médiaelemező Műhely ehhez kapcsolódó kutatása többé-kevésbé megerősíti a hírfogyasztással kapcsolatos várakozásokat, és a média működésével kapcsolatban igazol néhány olyan feltételezést, amelyek közvetlenül érintik a demokratikus döntéshozatal minőségét. Az adatok lekérdezését 2012 májusában a Medián, az adatok elsődleges elemzését pedig Krémer Ferenc szociológus végezte. Ezt az összefoglalót a Mérték munkatársai állították össze.

A kutatás 1200 fős mintán készült. A válaszadók megoszlása több szempontból reprezentálja a magyar társadalom összetételét: területileg, nemileg és életkorilag jól közelíti a valós arányokat. A fizikai foglalkozásúak némileg túlreprezentáltak a mintában.

A kutatás többek között arra a kérdésre várt választ, hogy a megkérdezettek a felsorolt sajtótermékek közül az elmúlt egy hétben melyiken nézett, olvasott vagy hallgatott politikai, aktuális, közéleti híreket, cikkeket, illetve műsorszámokat. Természetesen egyetlen kérdéssel nem lehet átfogóan feltérképezni a médiafogyasztási szokásokat, ugyanakkor a feltett kérdés valódi, nem pusztán elvi médiafogyasztásra kérdez rá, és a válaszadók egyéb adataival összekapcsolva igen értékes információkkal szolgál a médiafogyasztás sokszínűségéről.

Ez a kutatás is a televízió, azon belül is a két országos kereskedelmi televízió dominanciáját igazolta (RTL Klub: 78,2%, TV2: 73,5%). A közszolgálati m1 a harmadik leggyakrabban említett hírforrás (54,2%), a Duna TV 23,7%-ot ért el.

A hír tematikájú televíziókból nagyjából a közönség negyede tájékozódik (Hír TV: 24,5%, ATV: 22,9%), az Echo TV viszont ennél lényegesen kisebb, 6,4%-nyi közönséget ér el.

Az országos rádiók összességében a második legfontosabb tájékozódási források. Az egyetlen országos közéleti rádió a közszolgálati Kossuth Rádió, ezt a válaszadók 21%-a említette. Az országos kereskedelmi rádiók közül a Neo FM ehhez hasonló (22,1%), a Class FM ennél alacsonyabb (15,7%) eredményt ért el. Az utóbbi adat az általános hallgatottsági adatok tükrében különösen meglepő.

A következő leggyakoribb hírforrások a megyei napilapok, amelyek azonban tartalmukban, sőt kiadóikat tekintve sem egységesek. Ezeket a válaszadók 18,5%-a említette, és ezzel messze a legnagyobb elérésű nyomtatott sajtótermékekről van szó.

Az online hírportálok a harmadik leggyakoribb hírforrások, de a televíziókhoz, sőt még az országos rádiókhoz képest is jelentősen kisebb közönséget érnek el közvetlenül. A kutatás az Origó (12,1%), az Index (10,5%) és a Hír24 (6,1%) portálokra kérdezett rá.

A megyei napilapokon kívüli nyomtatott sajtótermékek közül kizárólag egy ingyenes országos terjesztésű lap, a Metropol közelíti meg a 10%-os elérést (9%). A szintén ingyenes Helyi Témát jóval kevesebben, 4,2%-nyi válaszadó említette.

Még ez is több azonban a legnagyobb országos napilapok elérésénél. A Népszabadságot a közönség 3,1%-a, a Magyar Nemzetet 2,6%-a, a Magyar Hírlapot pedig 1,2%-a említette hírforrásként.

Ennél is kisebb a hetilapok elérése. A HVG-t említette a megkérdezettek 3,6%-a, a 168 órát a megkérdezettek 1,%-a, a Heti Válasz (0,9%), az Élet és Irodalom (0,8%), a Figyelő (0,6%), a Demokrata (0,5%), a Magyar Narancs (0,5%), a Barikád (0,4%) azonban 1% alatti eredményt ért el.

A hetilapoknál még a hír tematikájú helyi rádiók is nagyobb közönséget érnek el, annak ellenére, hogy ezek vételkörzete legfeljebb néhány városra, az InfoRádió esetében pedig Budapestre korlátozódik. A kutatásban felsorolt hírrádiók közül a Klubrádiót említették a legtöbben (3%), az InfoRádió 1,9%-ot, a Lánchíd Rádió 1,2%-ot ért el.

A kutatás egyik hiányossága volt, hogy nem kérdezett rá bulvár napilapokra, és az internetes hírfogyasztást sem tudta a megnevezett hírportálokkal teljes egészében lefedni. A bulvár napilapok azért maradtak ki a választható médiumok közül, mert a kutatás kifejezetten a közéleti tájékozódással kapcsolatos szokásokra irányult. Annak ellenére, hogy ilyen jellegű tájékozódás a bulvárlapokon keresztül korlátozottan valósul meg, e lapok kimagasló olvasottsága feltétlenül indokolta volna a vizsgálatukat; erre a kutatás esetleges megismétlése során lesz lehetőség. A válaszadók 7,8%-a jelölt meg hírforrásként „egyéb” médiumokat, ennek összetételéről a kutatás nem adott információt. Külföldi sajtóterméket a válaszadók 1,2%-a említett.

Természetesen az elért közönség nagysága önmagában nem ad átfogó képet a tájékozódás sokszínűségéről, illetve az egyes médiumok véleményformáló képességéről. A fenti eredmények nem számolnak többek között azzal, hogy az egyes médium-típusok, illetve az egyes médiumok az üzeneteket eltérő mélységben, eltérő módon jelenítik meg. Ennek jelentősége az, hogy a felszínes tájékozódás alapvetően a napirenden lévő közéleti kérdések nyomon követését biztosítja, a tudatos egyéni véleményalkotás elmélyültebb hírfogyasztást feltételez. A kutatás ezt nem vizsgálta, az egyes médiumok véleményformáló képességéről azonban további információkkal mégis szolgált. A kutatás alapján egyrészt azonosíthatók a jellemző fogyasztói csoportok, másrészt bemutathatók az egyes médiumok keresztfogyasztási jellemzői.

A válaszadók a fogyasztási szokások alapján négy csoportba sorolhatók. Az első csoportba azok kerültek, akik a lehető legtöbb forrásból szerzik be az információikat, ők igen kevesen vannak (4,4%). A második (14,8%) és a harmadik csoport (15,6%) aránya majdnem azonos. A második csoportban találjuk azokat, akik különféle tévéket néznek, a Kossuth Rádiót hallgatják, és olvassák a megyei lapokat, valamint az ingyenes országos terjesztésű lapokat. E csoport tehát a legnagyobb elérésű médiumokból széles körben tájékozódik, de speciális tájékozódási igényei nincsenek, a tájékozódás érdekében külön erőfeszítést nem tesz. A harmadik csoport azokból áll, akik elsősorban az internet, az RTL Klub és a megyei lapok alapján tájékozódnak; e csoport az internetezők csoportja. A negyedik csoport a legnépesebb, a válaszadók kétharmada (65,2%) tartozik ide. Ők főleg az RTL Klub és a TV2 híradásaiból, a Kossuth Rádió műsoraiból és a megyei lapokból tájékozódnak; e csoport tájékozódási szokásai tűnnek a legkevésbé tudatosnak.

Tovább