Kategória: Aktuális.

Többek között ez derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület által végzett kutatásból.

A megkérdezettek 22 százaléka talán, míg 5 százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvásárlására. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a tavalyi évhez képest 2 százalékkal nőtt a hamis termékeket gondolkodás nélkül megvásárlók aránya, ám a vásárlást megfontolók aránya 5 százalékkal csökkent.

A fiatalok és a fiatal középkorúak az átlagosnál jóval nyitottabbak, míg a középkorúak és az idősek az átlagosnál jóval elutasítóbbak. Amíg a fiatalok 34 százaléka, addig az idősek 9 százaléka vásárolna hamis terméket.

Forrás: Hamisítás Elleni nemzeti Testület

A fogyasztói attitűdök mellett a konkrét cselekedetekre is rákérdezett a kutatás. Az eredmények szerint az elmúlt 1 évben a lakosság 14 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. Az elmúlt évben többször hamis terméket vásárlók körében felülreprezentáltak a budapestiek és a fiatalok, míg az átlagosnál kevesebbszer vásároltak ismétlődően hamis terméket az idősek. 

Szomorú változás, hogy a tavalyi évhez képest növekedett az egészségre leginkább veszélyes termékek fogyasztása. Bizonytalan forrásból származó élelmiszert minden a magyar állampolgárok 5%-a vásárolt. Még ennél is aggasztóbb azonban a hamis gyógyszert vásárlók arányának növekedése, hiszen minden évben megduplázódik arányuk.  Míg 2010-ben 1, 2011-ben 2, addig 2012-ben 4 százalék. Ráadásul a rendszeresen vásárlók aránya is növekedett 1 százalékról 2 százalékra.

Forrás: Hamisítás Elleni nemzeti Testület

Valamennyi termékcsoport tekintetében jól kirajzolódik, hogy az összes vásárló körülbelül fele, egyharmada tekinthető rendszeres hamis termék vásárlónak. A két kivétel a ruházati termék és az élelmiszer. Előbbi esetében a vásárlók kétharmada rendszeresen vásárol ilyen terméket, míg utóbbi esetben a fogyasztók 60 százaléka minősül rendszeres vásárlónak.

Forrás: Hamisítás Elleni nemzeti Testület

Az internetezők 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyszer vagy többször nézett meg filmet az interneten annak tudatában, hogy az illegális forrásból származik. 12 százalékuk ezt többször is megtette, míg 5 százalék csak egyszer. Az internetezők szintén 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyszer vagy többször hallgatott zenét az interneten annak tudatában, hogy az illegális forrásból származik. 13 százalékuk ezt többször is megtette, míg 4 százalék csak egyszer.

Filmes tartalmat az internetezők 11 százaléka töltött le illegális forrásból. Rendszeres letöltőként az internetezők 7 százalékát könyvelhetjük el. Zenei tartalmat az internetezők 12 százaléka töltött le illegális forrásból. Rendszeres letöltőnek az internetezők 8 százalékát tekinthetjük.

A legális forrásból származó tartalmakért mérlegelés nélkül az internetezők 11 százaléka hajlandó fizetni, míg 22 százalékukat a kiskereskedelmi árnál olcsóbb szolgáltatással lehetne erre rávenni. Az internetezők fele nem fizetne a szolgáltatásért: vagy azért, mert nem érdekli a tartalom forrása vagy azért, mert az ingyenességet részesíti előnyben.

Forrás: Hamisítás Elleni nemzeti Testület

Az emberek közel kétharmada szerint egyértelműen jobb minőségű az eredeti, mint a hamis termék. A tavalyi 12 százalékról 9 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint állja a versenyt hosszú távon a hamisítvány az eredetivel szemben, míg 68 százalék úgy gondolja: hosszú távon jobban megéri eredeti terméket választani.

A magyarok háromnegyede azt gondolja: a gazdasági válság miatt többen vesznek hamis vagy bizonytalan eredetű, de olcsó terméket. Az állítással csupán a magyarok 5 százaléka nem ért egyet.

Forrás: Hamisítás Elleni nemzeti Testület

Az emberek közel kétharmada tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. Emellett a válaszadók fele úgy gondolja, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. A tavalyihoz képest jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik szerint a hamisítványok a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik. Míg tavaly a válaszadók 76 százaléka vélekedett így, idén ez az arány 68 százalékra módosult.

Az emberek 58 százaléka úgy gondolja: aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Ám a tavalyi évhez képest jelentősen csökkent azok aránya, akik szigorúbb büntetést szeretnének a hamisítóknak és a hamisítványok terjesztőinek, 68 százalékról 56 százalékra. A válaszadók közel kétharmada ugyanakkor egyetért azzal az állítással, hogy a hamisítványok megvásárlásával a szervezett bűnözés bevételeit növelik.
(BrandTrend)