A BSA ez évi, a kalózkodás nemzetközi helyzetét vizsgáló tanulmánya 41 százalékra becsüli Magyarországon a kalózszoftverek arányát. Az idehaza érvényes licenc nélkül használt programok értéke eléri a 143 millió dollárt.
 
A világ legnagyobb szoftvergyártóit tömörítő Business Software Alliance (BSA) közzétette sorban a kilencedik, a szoftverkalózkodás globális helyzetét vizsgáló tanulmányát. A 2011-es év adatait összegző Global Piracy Study világszerte 42, az Európai Unió tagállamaira nézve átlagosan 33 százalékra becsüli a kalózkodás arányát. 
 
Az illegális szoftverhasználatot tekintve a fejlődő és fejlett gazdaságok között tapasztalható olló továbbra sem szűkül. A jelentés a fejlett gazdaságokra nézve 24, a fejlődő országok esetében 68 százalékban állapítja meg a szoftverkalózkodás arányát. A legmagasabb a kalózkodási ráta Banglades, Grúzia, Moldova, Líbia és Zimbabwe területén, ahol az illegálisan használt programok aránya eléri, sőt meghaladja a 90 százalékot. A legalacsonyabb mutatóval az Egyesült Államok rendelkezik, ahol 19 százalékra becsülték a kalózszoftverek arányát. Alacsony, 25 százalék alatti a mutató még Japán, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Luxembourg és Svájc területén is. 
 
A BSA közleménye szerint a tanulmány a licenc nélkül használt programok értékét is megbecsüli. E szerint a nemzetközi 42 százalékos kalózkodási arány több mint 63 milliárd dollár értékű illegális szoftvernek felel meg. Az Európai Unióra nézve mintegy 14,4 milliárd dollárra becsülik a kalózprogramok értékét. 
 
A tanulmány országadatokat is közöl, amelyből kiderül Magyarországon 2009 óta változatlan, 41 százalékos a szoftverkalózkodás aránya. Bár a ráta nem változott, az illegálisan használt programok értéke növekedett. A 2009-es évre vonatkozó 41 százalékos arány 113 millió dollár értékű kalózszoftvernek felelt meg, míg ugyanezen arány a 2011-es évben már 143 millió dollár értékű illegálisan használt programot jelentett.   
 
A tanulmányhoz 15 ezer üzleti és lakossági felhasználó megkérdezésével kutatás is készült, amely szerint nemzetközi szinten a számítógép-használók 57 százaléka ismeri el, hogy kalózkodik, közülük sokan minden telepített programot illegális forrásból szereznek be. Az Európai Unió tagországaiban a felhasználók 48 százaléka mondta el a kutatók kérdésére, hogy kalózprogramokat is használ. Az európai válaszadók 22 százaléka alkalmanként, 26 százaléka ritkán választja a szoftverbeszerzés illegális formáját. A lekérdezés szerint a szoftverkalózok többnyire 25 és 44 év közötti férfiak, akik jellemzően több szoftvert telepítenek gépeikre, mint azok, akik nem használnak illegális programokat.
 
A jelentős kalózkodási ráták ellenére számos országban sikerül fokozatosan csökkenteni a kalózszoftverek arányát, ami azt bizonyítja, hogy a kormányzatok képesek hatékonyan fellépni a szoftverkalózkodás visszafogása érdekében. A kalózellenes intézkedések fontos eleme a közfigyelem felhívása a szoftverkalózkodásra és a szellemi tulajdonjogokra az iparággal és a hatóságokkal együttműködésben, valamint a szoftverek és más védett anyagok védelmének modernizálása az olyan innovációk, mint a felhő alapú számítástechnika vagy a hálózatba kapcsolt mobileszközök megjelenése miatt. Fontos továbbá a példamutatás: kizárólag legális szoftverek használata, software asset management (SAM) programok bevezetése és a legális szoftverek használatának népszerűsítése az állami vállalatok, beszállítóik és partnereik körében. 
 
A BSA-nak az IDC-vel és az Ipsos-szal partnerségben elkészített tanulmányáról további információ ITT érhető el.