A megváltozott szerepek megértését és a felmerülő kérdések és problémák helyes kezelését kívánta elősegíteni a Tempus Közalapítvány konferenciája "Új utakon a netgeneráció oktatásában" címmel 2012. május 10-én.

Milyen hatással van az internet és a közösségi média gyors elterjedése a diákokra?
Hogyan építhetünk be a digitális nemzedék szokásaihoz illeszkedő, új módszereket a tanításba?
A rendezvény a bevezető előadását Tari Annamária pszichológus tartotta Hogyan tanul a netgeneráció? címmel. Viselkedési változások, új szokások, net-speak, multitasking, tanulási motiváció, online személyiség – csak néhány az elhangzott hívószavak közül.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés témája az Új utakon a netgeneráció oktatásában volt. Az érintett témák többek között: Milyen új kompetenciákat várunk el a pedagógusoktól?  Hogyan teremthető meg az egyensúly a pihenés / tanulás / netezés háromszögben? Rányomja-e a bélyegét és hogyan a tanár-diák offline kapcsolat az online kapcsolataikra? Facebook / közösség média és nethasználat: érvek-ellenérvek, előnyök-hátrányok pedagógus szemmel.

A délutáni műhelybeszélgetések pedig a legfontosabb kérdésekre már gyakorlati válaszokkal szolgáltak. Szó volt például arról, milyen módon kapcsolható be a Facebook a mindennapi ismeretszerzésbe, hogyan lehet segítségével az érdeklődést felkelteni, az adott tananyagot kiegészíteni, arról, milyen módon használjuk az internetet készségfejlesztésre, de az érdeklődők azt is megtudhatták, például a múzeumokban hogyan történik a Z generációs célcsoport igényeinek megismerése, és ennek megfelelően új programok kidolgozása.

A program részeként került sor a Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjak átadására is, mellyel a legkiválóbb, legszínvonalasabb projektek munkáját ismerik el a közoktatás, a szakképzés, illetve a felnőttoktatás területén.

Hogyan tanul a Z generáció? 

Az 1995 után született úgynevezett Z generáció mindig "kapcsolatban van", vagyis állandóan online. A folyamatos internet használat arra tanítja őket, hogy egyből megkapják a választ a kérdéseikre. Ez a helyzet növelheti az azonnaliság vágyát,  nehezen tudják elfogadni a késleltetett sikereket.

A 8-18 közöttiek "multitasking" működnek, ez  szimultán médiahasználatot jelent – számítógép, internet, videó játékok, zene, telefon és nyomtatott média.  Annyira hozzászoktak a sok ingerhez egyszerre, hogy nagyon kis ideig tudnak figyelni, és hamar unatkozni kezdenek a hagyományos osztálytermekben. Mivel megszűnik az egyfókuszú figyelem, ezért a tanulásban az érdekes, bemutató jellegű, manuális, élményszerű elemek szerepe felértékelődik, és későbbi életkorban is alapvető marad.

A Z generáció már kamaszkorában felnőtt problémákkal küzd. Az X generációhoz képest sokkal hamarabb megélt komoly megmérettetések miatt keletkező szorongásaikat az online térben oldják fel – itt azonnali reakciókat kapnak, és nincsenek egyedül.  Az információs technológia felgyorsítja az életet, de az érzelmek átélésének ideje is lerövidül. Az önértékelés és énkép nem megfelelően alakul ki,  a netgeneráció tagjaiban állandó megerősítés igény áll fenn, s a külső önértékelés válik dominánssá.

Az átlagos Z generációs fiú/lány mire 21 éves lesz: 10,000 órát töltött videó játékokkal, 20,0000 e-mailt írt, 20,000 órát tévézett, 10,000 órát telefonált és kevesebb, mint 5,000 órát töltött olvasással (Bonamici 2005)

Mit tehet a pedagógus?

Ebben az új, megváltozott helyzetben a tanároknak nem igazán új kompetenciákra, mint inkább új attitűdökre van szükségük: nyitottság, kíváncsiság, optimizmus. Ma már rendelkezésre állnak elektronikus tananyagok, okostáblák, multimédiás anyagok, egyéb elearning eszközök, a gyakorlottság azonban általában hiányzik. Ennek megszerzéséhez pedig a fentiek mellett elsősorban bátorság kell, hiszen nem tudás, inkább a megfelelő hozzáállás a kérdés.
Fontos, hogy a technológia használata ne legyen öncélú, ne azért történjen, mert divat  – a cél, hogy a  pedagógusok is tanulják meg az új eszközök és felületek működését, majd képesek legyenek választani, s a megfelelő oktatási outputtal használni azokat.

Érdekes felismerni, hogy a tanulási környezet aspektusai digitálisan is leképződnek: a tanításban esetleg  használt digitális platformok kiválasztását tehát érdemes a diákok bevonásával végezni, egy kölcsönös tanulási folyamatban. Így biztosan nem marad ki a chat funkció, vagy az egyéb felületeken való automatikus megjeleníthetőség.

A diákok bevonására jó módszer lehet a fordított óra, amikor az óra anyagát online, otthon dolgozzák fel a tanulók,  s a házi feladatot oldják meg személyesen, közösen, offline. Érdemes a facebook vonzerejét kihasználni, és egy-egy feladat megoldására a közösségi csoportot létrehozni. A dolgozatok digitális javítását pedig, ha screenshottal végzi a pedagógus – vagyis akár kommentárokkal együtt végigkövethető a javítás folyamata – a diák is érdeklődőbb lesz, ráadásul megspórolták az órán a szóbeli egyeztetést. Skype kapcsolattal létrehozott közös tanórák, oktatás 3D-ben – a lehetőségek inspirálók, és nem elérhetetlenek.

Érdekes projektek

A Tempus Közalapítvány konferenciáján a fentieket gyakorlati bemutatókon keresztül tapasztalhatták meg az érdeklődők.
A szolnoki Varga Katalin Gimnázium  "Science teaching across Europe – Sharing our best ideas" c. projekt során érdekes kísérleteket, multimédiás prezentációkat készítettek, s az egyes tanítási egységek fejlesztésébe, kivitelezésébe nem csak a tanárok, de a tanulók is bevonásra kerültek, amely egyaránt növelte a diákok motivációját, valamint a tanár-diák kapcsolatokra is rendkívül jó hatással volt.

A gödöllői  Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont "TENEGEN – Connect the TEachers to reach and teach the NEt GENeration" projekt lényege egy formájában és módszereiben a korábbiaktól gyökeresen eltérő e-learning módszertani pedagógus-továbbképzési program kifejlesztése volt. A kutatás azt kereste, mi hiányzik a tanárok eszköztárából a netgenereáció tanításához, és egyedülálló volt abban a tekintetben, hogy e-learning eszközökkel vonta be a tanárokat az e-learning megtanulásába, valamint aktív és közösségi tanulást és tanítási módszereket nyújtott az ország minden pontjáról érkező, különböző típusú oktatási intézményekben tanító pedagógusoknak.

A dabasi Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium "4D Smile"  projektje 3D oktatási módszer bevezetésére irányult. A 3D szemléltetés leginkább a természettudományos oktatás és a szakképzés terén fontos és hatékony. Segítségével olyan dolgokat lehet megmutatni, amit egyébként nem – mert az túl nagy, vagy túl kicsi, túl forró, vagy mert például működés közben nem lehet kettévágni egy motort. A 3D használat technikai-technológiai feltételeiről, eredményességéről és oktatásszervezési szempontjairól is hallhattak információkat a résztvevők.

Van példa nemzetközi projektben készülő film a facebook-os előkészítésére (Szepsi Iskola és Könyvtár, Szikszó), Skype-on összekapcsolt, más városokkal/országokkal közös tanórákra (Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola), projekt keretében megvalósuló aktív tanári blogolásra (Szent József Katolikus Általános Iskola, Kiskunhalas),  az informatika bevonására az élménypedagógiába (Odú Fejlesztő Központ, Szeged).

Tény, hogy a technika nem fogja átvenni a tanárok helyét, de lesznek olyan tanárok, akik jól használják a technikát, és ők hamarosan biztosan a mostani tanárok helyére lépnek.
(BrandTrend)