A Doransky által pengetett hA 180 forintos médiáról elmélkedik Doransky, és jut el addig a következtetésig, ami szerintem elég nyilvánvaló már a hazai médiatulajdonosoknak több hónapja: a teljes magyar médiaipar – még az online is – gyalogol kitartóan a szakadék (Doransky szerint: a Duna; ezen nem fogunk összeveszni) felé.
A Doransky által pengetett halálos Facebook- és Google-hatáson kívül még sajátosan magyar (értsd: megmagyarázhatatlanul ostoba, önsorsrontó) jelenségek is gyorsítják ezt a folyamatot. Nagy fantázia nem kell ahhoz, hogy kitaláljuk, mi történhet a következő hónapokban, ez a lavina végigsöpört a rádiós és a printpiacon is, a szereplők mindenütt ugyanúgy reagáltak: együttműködés semmi, innováció semmi, az utolsó fillérek kigyilkolása a maradék büdzsékből, árverseny, egymás szopatása, gátlástalan lopások, kollektív öngyilkosság. (Illetve ez utóbbi mégis föltételezne valamilyen együttműködést…)
A Facebook meg a Google ma már médiacégek (is), oké, ezt is tudjuk, viszik el a hirdetőt, olcsóbbak, hatékonyabbak, mint bármi. A magyar médiacég abban bízik, hogy az ő tartalma mindig kurrens lesz, különben a Google nem tud miben keresni, a Facebookra nem lesz mit posztolni.
Közben a magyar médiásnak a száradó piacon szívja a vérét egy sor cég, amelyik beáll az értékláncba kisebb-nagyobb hozzáadott értékkel vagy anélkül: ügynökség, ügynökség ügynöksége, ügynökség ügynökségének ügynöksége, a marketingigazgató maszek bt.-je, saleshouse, vámhouse, Fedák Sári, Farkas Berci, Kubászov.
Ha ebben a lánckereskedelemben….
|
|
|
|---|
